2020. szeptember 18. péntek
Európai Unió
OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG (AUSZTRIA) - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  Közép-Európában fekvő, alpesi és dunai állam. Csehországgal, Szlovákiával, Magyarországgal, Szlovéniával és Olaszországgal, Svájccal és Liechtensteinnel, Németországgal határos.
TERÜLET:  83 871 négyzetkilométer
NÉPESSÉG:  8,2 millió fő
NÉPCSOPORTOK:  osztrák 91 százalék, szerb, horvát, szlovén és bosnyák 4 százalék, török 1,6 százalék, német 0,9 százalék, egyéb 2,4 százalék
VALLÁS:  római katolikus 73,6 százalék, evangélikus 4,7 százalék), mohamedán 4,2 százalék, egyéb 3,5 százalék, nem meghatározott 2 százalék, felekezeten kívüli 12 százalék
FŐVÁROS:  Bécs
HIVATALOS NYELV:  német
HIVATALOS PÉNZNEM:  euró 2002. január 1. óta (az osztrák schillinget váltotta fel)
GAZDASÁG
Ausztria ásványkincsekben gazdag. Nagy múltú a kősóbányászata , jelentős a magnezit-, ólom-, cink-, antimon- és rézérc kitermelése. A villamosenergia 70 százalékát vízerőművek szolgáltatják, szénhidrogénekből és szénből behozatalra szorul. A gazdaságot a nehézipar túlsúlya (vaskohászat, fémfeldolgozás, gépgyártás, vegyipar) jellemzi. Jelentős a fa- és papíripar. Fejlett, belterjes, 90 százalékban önellátó mezőgazdasága a lakosság kis részét foglalkoztatja. A magasabb hegyi régiókban a havasi pásztorkodás, erdőgazdálkodás (az ország területének kb. 40 százaléka erdő) jellemző. Egyébként növénytermesztés (búza, takarmány, cukorrépa), helyenként szőlőtermesztés és állattenyésztés folyik. A fejlett piacgazdaságú Ausztriában magas az életszínvonal. Az osztrák gazdaságot szoros szálak kapcsolják össze az Európai Unióval, ezen belül főképp Németországgal. Ausztria a világelsők között van az idegenforgalmi bevételeit tekintve. A kelet-európai nyitás nyomán az ország addigi földrajzilag peremhelyzetéből egy újonnan létrejövő gazdasági térség középpontjába került. A kelet-európai országok jelentős gazdasági partnereivé váltak, ahol az osztrák termékek újabb felvevő piacokat találtak. A közép-európai régió országai közül Ausztria mind exportban, mind pedig importban Magyarországgal bonyolítja le a legnagyobb forgalmat. A 2008 utolsó negyedévében kezdődött válság Ausztriát is érintette, a közép- és kelet-európai függősége miatt komoly veszteségeket elszenvedő bankszektort állami támogatással stabilizálták. A bruttó hazai termék 2009-ben 3,5 százalékkal csökkent, a következő években már növekedés volt tapasztalható, 2012-ben 0,8 százalékos volt. Az egy főre jutó GDP 2012-ben vásárlóerő-paritáson 43 100 dollár. Infláció 2,6 százalék Munkanélküliség: 4,4 százalék (a legalacsonyabb az egész Európai Unióban.)
TÖRTÉNELEM
996-ban Freisin érsekének ajándékozó levelében említették először Ostarrichi falu nevét . Ennek a kis helységnek az elnevezéséből származott a XI-XII. században a "Land Österreich" megjelölés, amelyet az 1278-tól hat és fél évszázadon át uralkodó Habsburgok is átvettek. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as széthullása után született meg az Osztrák Köztársaság, amelyet 1938-ban a hitleri Németország megszüntetett és beolvasztott . Ausztriát a második világháborúban győztes hatalmak négy megszállási övezetre osztották, függetlenségét csak 1955-ben nyerte vissza, örökös semlegességének deklarálása mellett.
ÁLLAMSZERVEZET
Államformája parlamenti demokrácián alapuló szövetségi köztársaság. 1920-ban életbe lépett és 1929-ben módosított alkotmányát 1945. május 1-jén állították vissza, azóta több módosítással együtt érvényes.
Államfő: A kilenc szövetségi tartományból álló ország élén a szövetségi elnök áll, akit közvetlenül választanak meg hat évre. Legutóbb, 2016. április 24-én és május 22-én, két fordulóban tartottak elnökválasztást, amit Alexander Van der Bellen, a Zöldek Pártja által támogatott független jelölt nyert a szavazatok 50,35 százalékával. Az alkotmánybíróság július 1-jei döntése értelmében - szabálytalanságok miatt - a második fordulót december 4-én megismételték. A szavazatok 53,8 százalékát szerezte meg Van der Bellen, ezzel ő nyerte meg a választást. 2017. január 26-án beiktatták elnöki hivatalába Alexander Van der Bellent. (A tisztséget 2004. július 8-2016. július 8. között Heinz Fischer töltötte be két elnöki ciklusban. Az átmeneti időben - mivel 2016. július 8-án, elnöki mandátuma lejártával távozott Heinz Fischer - az államfői teendőket az alkotmány értelmében átmenetileg a Nemzeti Tanács Kollégiumának tagjai: Doris Bures és két helyettese: Karlheinz Kopf és Norbert Hofer látta el.)
Törvényhozás: A kétkamarás törvényhozás alsóháza, a Nemzeti Tanács 183 tagját titkos és közvetlen szavazással, arányos képviseleti rendszer, tovább a 2007. május 2-án elfogadott választójogi reform alapján öt évre választják, szavazásra azóta minden 16. életévét betöltött osztrák állampolgár jogosult. A reformmal bevezették a levélben szavazás intézményét is. A másik kamara, a Szövetségi Tanács 62 tagját a tartományi parlamentek tagjai választják, a tartományi lakosság létszámának arányában. A kiemelt jelentőségű események (az elnök beiktatása, hadba lépés) alkalmával együttesen ülésező Nemzeti Tanács és Szövetségi Tanács együtt alkotja a Szövetségi Gyűlést . Legutóbb, 2019. szeptember 29-én előrehozott parlamenti választásokat rendeztek, amelyen az előzetes végeredmények szerint a 183 tagú törvényhozásban a Sebastian Kurz volt kancellár által vezetett konzervatív, kereszténydemokrata Osztrák Néppárt 71, a történetének legrosszabb eredményét elérő Osztrák Szociáldemokrata Párt 40, a jobboldali-populista Osztrák Szabadságpárt 15 mandátumhoz jutott, a többi párt nem érte el a négyszázalékos bekerülési küszöböt.
Kormány: 2017. december 18-án hivatalba lépett Sebastian Kurz - az Osztrák Néppárt alkotta - koalíciós kormánya. 2019. május 17-én korrupciós ügy gyanúja miatt lemondott Heinz-Christian Strache alkancellár. Május 27-én bizalmatlansági indítványt fogadtak el Sebastian Kurz kancellár és kormánya ellen. Ezt követően Alexander van der Bellen államfő Brigitte Bierleint, a alkotmánybíróság elnökét bízta meg egy szakértői kormány megalakításával. Az új kormány 2019. június 3-án tette le az esküt.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Ausztria az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1955.12.14. - az Egyesült Nemzetek Szervezete tagállama
1956.04.16. - az Európa Tanács tagja
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
, 1995.08.01-től az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet tagja
1995.01.01. - az Európai Unió tagállama
2005.05.25. - ratifikálta az EU-alkotmányt
2008.04.24. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
***)
Országok szerint