2020. április 03. péntek
Európai Unió
SVÉD KIRÁLYSÁG - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Skandináv-félsziget keleti felén található. Nyugaton Norvégiával, északkeleten Finnországgal szomszédos, délen és délnyugaton az Északi-tenger (Skagerrak, Kattegat, valamint az Öresund), délkeleten és keleten a Balti-tenger és az abból északra kinyúló Botteni-öböl határolja.
TERÜLET:  450 295 négyzetkilométer
NÉPESSÉG:  9 340 682 fő
NÉPCSOPORTOK:  svéd 91 százalék, finn 2,9 százalék, lapp 0,1 százalék, külföldi 6 százalék
VALLÁS:  evangélikus 87 százalék, egyéb (római katolikus, ortodox, baptista, muzulmán, zsidó, buddhista) 13 százalék
FŐVÁROS:  Stockholm, 829 417 lakos,
HIVATALOS NYELV:  a svéd, illetve 2000. április 1-je óta a finn és az országban beszélt többi nemzetiségi nyelv is: a szami, a romani és a jiddis.
HIVATALOS PÉNZNEM:  svéd korona
GAZDASÁG
Svédország fejlett ipari ország. Mindenekelőtt az acéliparra támaszkodó fémipara fejlett, továbbá a fafeldolgozás, a papíripar és a bútoripar. A gépgyártásban a közlekedési eszközök - hajók, mozdonyok, gépkocsik, repülőgépek - gyártása lendült fel, majd az elektronika. Cellulózgyártásban Svédország a világexport közel egynegyedét adja. Világhírű a svéd gyufa, a világtermelés csaknem egyharmadát produkálják. A gazdasági fejlődés teremtette meg a svéd jóléti állam alapjait. Az exporttól függő svéd gazdaságban ugyanakkor az 1990-es évek közepétől megszorító intézkedéseket kellett alkalmazni, de az évtized végére ismét fellendülés kezdődött. Az erős államháztartás, a stabil gazdaság miatt a svédek a 2003 szeptemberében tartott népszavazáson elutasították a csatlakozást az euró-övezethez. 2008-ig az ország tartós gazdasági fellendülésben élt, az év harmadik negyedévében azonban recesszióba csúszott, és a növekedés visszaesése 2009 első felében is folytatódott. Bruttó hazai termék
Egy főre jutó GDP: 28 200 euro
Munkanélküliségi ráta: 8 százalék
Inflációs ráta: 1,9 százalék
TÖRTÉNELEM
A svédek hosszas kalandozások után a X-XI. században telepedtek le. A svéd államot a különböző törzsek egyesítésével Olaf hozta létre, a kereszténységet a XI. század végén vették fel. Svédország a XII. században meghódította Finnországot, majd 1397-től 1434-ig a Kalmari Unióban Norvégiával és Dániával együtt a dán királyok fennhatósága alatt állt. A dánok elleni felkelés megszüntette az uniót, és megalakult az első svéd parlament. A XVI. század elején Gusztáv Vasa megalakította a svéd nemzeti államot, amely elfogadta a reformációt. A Vasa- dinasztia alatt Svédország nagyhatalom lett, megszerezte a Finn-öböl partvidékét, a harmincéves háborúban pedig Livóniát, Brémát, Verdent és Nyugat-Pomerániát. Miután a XVIII. század elején az északi háborúban XII. Károly vereséget szenvedett az oroszoktól, az ország elvesztette külbirtokai nagy részét, és katonai fölénye is véget ért. Svédország 1809 óta alkotmányos monarchia. 1810-ben Jean Bernadotte francia marsallt, Napóleon főtisztjét választották trónörökössé, akit XIV. Károly néven 1818-ban koronáztak királlyá. Ő alapította a máig uralkodó Bernadotte-házat. A napóleoni háborúk befejeztével Dánia lemondott Norvégiáról Svédország javára, a két ország 1814 és 1905 között perszonáluniót alkotott. A hagyományosan semleges politikát folytató Svédország mindkét világháborúban semleges maradt, 1814 óta gyakorlatilag nem viselt háborút. A jelenlegi uralkodó, XVI. Károly Gusztáv 1973-ban lépett trónra.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1975. évi alkotmány értelmében Svédország alkotmányos monarchia.
Államfő: A király pusztán tiszteletbeli, protokolláris funkciót tölt be. Tisztsége örökletes. Az uralkodót rendszeresen tájékoztatják a királyság ügyeiről és a Külpolitika Tanácsadó Testület ülésein elnököl is, de nem kell ellenjegyeznie a kormány döntéseit. A parlament évenkénti ülésszakát az uralkodó nyitja meg.
Törvényhozás: Az egykamarás Riksdag 349 tagját négy évre választják arányos képviseleti rendszer alapján szabad, általános választásokon, titkos szavazással. A választási korhatár a 18. életév. Az országban három évnél régebben lakó külföldiek a helyi választásokon adhatják le szavazataikat. A svéd parlamentben a női képviselők aránya egyike a legmagasabbaknak a világon. A legutóbbi, 2018.09.09-én tartott parlamenti választásokat a Svéd Szociáldemokrata Párt nyerte 28,3 százalékkal, a második helyen a jobbközép Mérsékelt Párt végzett 19,8 százalékkal, a bevándorlásellenes Svéd Demokraták pártja pedig a harmadik legnagyobb erővé küzdötte fel magát a voksok 17,5 százalékával.
Kormány: A végrehajtó hatalom a kormányé, amely a parlamentnek felelős. A parlament - a politikai erőviszonyoknak megfelelően - választja meg az ország miniszterelnökét, személyére a Házelnök tesz javaslatot. Ha a parlament négyszer visszautasítja a jelöltet, új választásokat kell tartani. Az új kormányfő a házelnöktől veszi át megbízólevelét. 2014. október 2-án a Szociáldemokrata Párt vezetője, Stefan Löfven lett az új miniszterelnök, 2019. január 18-án ismét kormányfőnek választotta a parlament.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Svédország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1946.11.19. - az Egyesült Nemzetek Szervezetek tagállama
1949.08.03. - az Európa Tanács tagja
1960.01.04. - az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagja
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
, 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet tagja
1995.01.01. - az Európai Unió tagja
2003.09.14. - A közös európai valuta bevezetésére tartott népszavazáson a svédek 56,1 százaléka szavazott nemmel, 41,8 százalék támogatta, míg 1,6 százalék nem töltötte ki és 0,5 százalék szavazata érvénytelen volt.
2008.11.20. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
***)
Országok szerint