2020. november 28. szombat
Európai Unió
SVÉD KIRÁLYSÁG - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Skandináv-félsziget keleti felén található ország nyugaton Norvégiával, északkeleten Finnországgal szomszédos, délen és délnyugaton az Északi-tenger (Skagerrak, Kattegat, valamint az Öresund), délkeleten és keleten a Balti-tenger és az abból északra kinyúló Botteni-öböl határolja.
TERÜLET:  450 295 négyzetkilométer
NÉPESSÉG:  10,2 millió fő (2019)
FŐVÁROS:  Stockholm
HIVATALOS NYELV:  svéd
HIVATALOS PÉNZNEM:  svéd korona
TÖRTÉNELEM
A svéd államot a különböző törzsek egyesítésével Olaf (995-1022) hozta létre. Svédország a 12. században meghódította Finnországot, majd a Kalmari Unióban Norvégiával és Dániával együtt a dán királyok fennhatósága alatt állt. A dánok elleni felkelés a 15. században megszüntette az uniót, és megalakult az első svéd parlament. A 16. század elején Gusztáv Vasa megalakította a svéd nemzeti államot. A Vasa-dinasztia alatt Svédország nagyhatalom lett. A 16-17. században európai katonai nagyhatalomnak számító ország a 18. század elején vereséget szenvedett az oroszoktól, külbirtokainak nagy részét elvesztette. Svédország 1809 óta alkotmányos monarchia. 1810-ben Jean Bernadotte francia marsallt, Napóleon főtisztjét választották trónörökössé, akit XIV. Károly néven 1818-ban koronáztak királlyá. Ő alapította a máig uralkodó Bernadotte-házat. A napóleoni háborúk befejeztével Dánia lemondott Norvégiáról Svédország javára, a két ország 1814 és 1905 között perszonáluniót alkotott. A hagyományosan semleges politikát folytató ország mindkét világháborúban semleges maradt, 1814 óta gyakorlatilag nem viselt háborút.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1975-ben elfogadott, legutóbb 2014-ben módosított alkotmány értelmében Svédország alkotmányos monarchia. Az uralkodói tisztség pusztán tiszteletbeli, a végrehajtó hatalom a parlamentnek (Riksdag) felelős kormányé. Az egykamarás Riksdag 349 tagját közvetlenül választják meg négy évre. ***)
Országok szerint