2020. november 28. szombat
Európai Unió
SPANYOL KIRÁLYSÁG - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  Spanyolország Dél-Európában, az Ibériai-félszigeten fekszik, nyugatról és északról az Atlanti-óceán, délről és keletről a Földközi-tenger, a szárazföldön nyugatról Portugália, délről Gibraltár és (az észak-afrikai Ceuta és Melilla exklávék révén) Marokkó, északról Andorra és Franciaország határolja.
TERÜLET:  505 370 négyzetkilométer
NÉPESSÉG:  mintegy 50 millió fő (2019)
FŐVÁROS:  Madrid
HIVATALOS NYELV:  spanyol
HIVATALOS PÉNZNEM:  euró (2002. január 1. óta)
TÖRTÉNELEM
Az Ibériai-félsziget nagy része a 8. századtól iszlám fennhatóság alatt állt, az utolsó mór állam fővárosát, Granadát csak 1492-ben foglalták vissza. Az 1479-ben Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd házasságával létrejött egységes Spanyolország a földrajzi felfedezések révén a 16. században világbirodalommá lett. Hanyatlása 1588-ban az Anglia elfoglalására indult Nagy Armada pusztulásával kezdődött, és egy évszázad alatt elvesztette uralmát a tengerek fölött. A Habsburgok spanyol ágának kihalását követő örökösödési háború (1701-1713) után a francia Bourbonok kerültek az egykori hatalmas gyarmatbirodalmát fokozatosan elvesztő ország trónjára. Az első világháborúban Spanyolország semleges maradt, de a monarchia 1931-es megdöntése után, 1936-1939 között lezajlott polgárháború hatalmas emberáldozatot követelt, és máig megosztja a társadalmat. A győztes jobboldal vezetője, Francisco Franco tábornok katonai diktatúrát épített ki, de nem lépett be a második világháborúba. 1947-ben Spanyolország ismét monarchia lett, de továbbra is Franco maradt az állam élén. 1975. november 22-én bekövetkezett halála után az örökösének kijelölt I. János Károly király lépett trónra, akinek döntő szerepe volt az 1981-es katonai puccskísérlet bukásában.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1978 decembere óta érvényben lévő, azóta többször, legutóbb 2011-ben módosított alkotmány szerint Spanyolország parlamentáris monarchia, amelynek élén a szimbolikus jogkörökkel rendelkező király áll. A törvényhozó hatalom letéteményese a kétkamarás parlament (Cortes Generales). A felsőház, a Szenátus 265 tagjából 208-at közvetlenül, 57-et pedig a 17 autonóm közösség parlamentjei választanak meg négy évre. Az alsóház, a Képviselőház 350 tagját ugyancsak négy évre közvetlenül, pártlistás rendszer alapján választják. ***)
Országok szerint