Az Ibériai-félsziget nagy része a 8. századtól
iszlám fennhatóság alatt állt, az utolsó mór állam fővárosát,
Granadát csak 1492-ben foglalták vissza. Az 1479-ben Kasztíliai
Izabella és Aragóniai Ferdinánd házasságával létrejött egységes
Spanyolország a földrajzi felfedezések révén a 16. században
világbirodalommá lett. Hanyatlása 1588-ban az Anglia
elfoglalására indult Nagy Armada pusztulásával kezdődött, és
egy évszázad alatt elvesztette uralmát a tengerek fölött.
A Habsburgok spanyol ágának kihalását követő örökösödési
háború (1701-1713) után a francia Bourbonok kerültek az
egykori hatalmas gyarmatbirodalmát fokozatosan elvesztő
ország trónjára. Az első világháborúban Spanyolország
semleges maradt, de a monarchia 1931-es megdöntése után,
1936-1939 között lezajlott polgárháború hatalmas emberáldozatot
követelt, és máig megosztja a társadalmat. A győztes jobboldal
vezetője, Francisco Franco tábornok katonai diktatúrát épített ki,
de nem lépett be a második világháborúba. 1947-ben
Spanyolország ismét monarchia lett, de továbbra is Franco
maradt az állam élén. 1975. november 22-én bekövetkezett
halála után az örökösének kijelölt I. János Károly király lépett
trónra, akinek döntő szerepe volt az 1981-es katonai
puccskísérlet bukásában.