Az Európai Unió állam- és kormányfőinek testülete, amelyet
az EU csúcsszervének is szokás nevezni. Az állam- és kormányfők már korábban
is létező találkozói az 1974 decemberében megtartott párizsi csúcsértekezlet
után váltak rendszeressé. Az Európai Tanácsot a Maastrichti Szerződés (1992)
intézményesítette előírva, hogy évente legalább kétszer kell ülést tartania. A
Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei életbe lépése óta hivatalosan is az
EU fő intézményeinek egyike. A Lisszaboni Szerződés teremtette meg az Európai
Tanács (Európai Unió) elnöki tisztségét. A mandátumot két és fél évig betöltő
Elnök elnököl az Európai Tanács ülésein, és bizonyos esetekben a nemzetközi
színtéren is képviseli az uniót. A Tanács rendszerint évente kétszer ülésezik,
júniusban és decemberben, amikor a soros elnökséget betöltő állam megbízatása
véget ér. Ezen kívül évente egy-két alkalommal időközi csúcstalálkozókat is
tartanak, s az Elnök rendkívüli ülést is összehívhat. Ülésein az Európai
Bizottság elnöke és az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is részt
vesz; munkáját adott esetben tagállamonként egy miniszter, illetve a Bizottság
elnöke esetében egy biztos segítheti. A Tanács munkáját Főtitkársága is
segíti. Az Európai Tanács lényegében az Unió legfelső döntéshozó testülete,
ennek megfelelően szinte kizárólag nagyhorderejű, többnyire stratégiai
kérdésekben dönt, például az EU bővítéséről (a konkrét jogalkotást az Európai
Unió Tanácsa, azaz Miniszteri Tanács hatáskörében hagyja), valamint
meghatározza az EU számára az általános politikai irányelveket, az alapvető
reformokat is. Összetételéből fakadóan a tagállamok közötti kompromisszumok
megkötésének fő színtere, ezért konszenzussal, azaz minden résztvevő
egyetértésével dönt. (Bizonyos, a Lisszaboni Szerződésben meghatározott
esetekben minősített többséggel dönt.) A soros elnökséget, amely az Európai
Tanács és az Európai Unió Tanácsa üléseinek szervezési feladatait látja el, a
tagállamok félévente cserélik egymás között. A 2009. december 1-jén életbe
lépett Lisszaboni Szerződés - az addigi féléves rotációs elnöség fennmaradása
mellett - megteremti a csoportos uniós elnökséget, amelynek keretében ezentúl
az EU-elnökséget egymás után betöltő három ország másfél éven át szorosan
együttműködik, s a folytonosság jegyében közös programokat dolgoz ki.