2023. január 27. péntek
Európai Unió
BOSZNIA-HERCEGOVINA - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Balkán-félsziget nyugati részén fekvő ország északon, nyugaton és délen Horvátországgal, keleten Szerbiával és Montenegróval határos, keskeny kijárattal az Adriai-tengerre.
TERÜLET:  51 129 négyzetkilométer
NÉPESSÉG:  mintegy 3,8 millió fő
FŐVÁROS:  Szarajevó
HIVATALOS NYELV:  bosnyák, horvát, szerb
HIVATALOS PÉNZNEM:  az euróhoz kötött konvertibilis boszniai márka
EURÓPAI UNIÓS TAGSÁG:  2022. december 15-től az EU-tagjelölt országa
TÖRTÉNELEM
A terület az idők során római, bizánci, magyar, majd a 14. századtól török fennhatóság alatt állt, 1878-ban az Osztrák-Magyar Monarchia okkupálta, 1908-ban pedig annektálta. 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén (1929-től Jugoszláv) Királyság része, 1945-től a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság (később Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság) tagköztársasága lett. Bosznia-Hercegovina a szerbek által bojkottált referendum után, 1992. március 3-án deklarálta függetlenségét Jugoszláviától. A szerb, a bosnyák és a horvát etnikum ellentétei a jugoszláv utódállamok legvéresebb polgárháborújához vezettek, amelynek az 1995. december 14-én Párizsban aláírt daytoni egyezmény vetett véget. Ez megtartotta Bosznia külső határait és közös központi szerveket hozott létre a pénzügyi és külpolitika intézésére, de megmaradt a két közösség (a Bosnyák-Horvát Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság) kormánya is. Az egyezmény megvalósulására 60 ezer fős NATO-erő, majd 2004-től az Európai Unió békefenntartó kontingense (EUFOR-Althea) felügyelt. Az ország lényegében még mindig nemzetközi ellenőrzés alatt áll, a nemzetközi közösség főképviselőjének jogában áll törvényeket hozni és felfüggeszteni.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1995-ös daytoni egyezmény által életbe léptetett, többször módosított alkotmány értelmében Bosznia-Hercegovina két entitásból áll: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságból és a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációból, utóbbi további tíz kantonra oszlik. A két entitásnak külön alkotmánya, vezetése és parlamentje van. A háromtagú kollektív államelnökségben, a szövetségi kormányban és parlamentben mindhárom nemzetiség képviselteti magát. Az államelnökség tagjait négy évre közvetlenül választják, a tagok nyolchavonta váltják egymást az elnöki székben. A törvényhozás 15 tagú felsőházába (Népek Háza) a két állami entitás parlamentjeiből delegálnak 5 horvát, 5 bosnyák és 5 szerb tagot. A 42 tagú alsóházat (Képviselőház) közvetlenül választják négy évre (14 bosnyák, 14 horvát és 14 szerb képviselő). Minden döntéshez szükség van a három államalkotó népcsoport beleegyezésére. A Bosnyák-Horvát Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság államvezetését és parlamenti képviselőit az adott területen közvetlenül választják szintén négy évre; a föderáció mind a tíz kantonjának is saját parlamentje van. ***)
Országok szerint