2022. augusztus 12. péntek
Európai Unió
UKRAJNA - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  A kelet-európai ország nyugaton Lengyelországgal, Szlovákiával és Magyarországgal, délen Romániával és Moldovával, illetve az Azovi- és a Fekete-tengerrel, keleten Oroszországgal, északon Fehéroroszországgal határos.
TERÜLET:  603 550 négyzetkilométer
NÉPESSÉG:  mintegy 43,5 millió fő (2022-es becslés)
FŐVÁROS:  Kijev
HIVATALOS NYELV:  ukrán
HIVATALOS PÉNZNEM:  hrivnya
EURÓPAI UNIÓS TAGSÁG:  2022. június 23-tól az EU-tagjelölt országa
TÖRTÉNELEM
Az első keleti szláv állam, a 882-ben létrejött Kijevi Rusz központja a mai Ukrajna területén volt. Az államalakulat meggyöngülése és szétesése után a terület a 13. századtól mongol, majd litván és lengyel uralom alatt állt, 1654-ben egyesült Oroszországgal. Az Orosz Birodalom 1917-es összeomlása után rövid ideig létezett a független Ukrajna, majd a terület 1922-ben a Szovjetunió tagköztársasága lett. Az 1991. augusztusi moszkvai puccs idején a kijevi törvényhozás által kinyilvánított függetlenséget december 1-jén népszavazás erősítette meg. Ukrajna 1991. december 8-án Oroszországgal és Fehéroroszországgal alapító tagja volt a Szovjetuniót felváltó Független Államok Közösségének, amelyből 2014 márciusában, a Krím-félsziget jogellenes orosz annektálása után kilépett. 2014-től állandósult a fegyveres konfliktus a kelet-ukrajnai, Moszkva által támogatott oroszbarát szeparatisták és az ukrán kormányerők között. Ukrajna és Oroszország viszonya egyre romlott, végül 2022. február 24-én Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1996. június 28-án elfogadott, legutóbb 2019-ben módosított alkotmány értelmében Ukrajna élén az öt évre közvetlenül választott és egyszer újraválasztható elnök áll. A törvényhozó hatalom letéteményese az egykamarás, 450 tagú Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada). A képviselők felét közvetlenül választják, másik felük az öt százalékot elért pártok listájáról kerül a törvényhozásba ötéves mandátummal. ***)
Országok szerint