2020. november 28. szombat
Európai Unió
TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  Az ország kis része Európában, nagyobb része Kis-Ázsiában terül el. Északról Bulgária, a Fekete-tenger és Grúzia, keletről Örményország, Irán, egy rövid szakaszon a nahicseváni exklávé révén Azerbajdzsán, délről Irak, Szíria és a Földközi-tenger, nyugatról Görögország és az Égei-tenger határolja.
TERÜLET:  783 562 négyzetkilométer
NÉPESSÉG:  83,154 millió (2019)
FŐVÁROS:  Ankara
HIVATALOS NYELV:  török
HIVATALOS PÉNZNEM:  török líra
TÖRTÉNELEM
A modern Törökország 1923-ban jött létre az egykori Oszmán Birodalom romjain. Az első köztársasági elnök, Musztafa Kemal Atatürk ("a törökök atyja") a muszlim világban elsőként vezetett be világi alkotmányt, jelképes aktusként az arab írást latin betűs váltotta fel. A többpárti demokrácia időszakait 1960-ban, 1971-ben és 1980-ban katonai puccs szakította meg, a hadsereg utoljára 1997-ben avatkozott be, de a hatalom mindannyiszor visszakerült a civil politikusok kezébe. 2016. július 15-én a hadsereg egy része államcsínyt kísérelt meg, a sikertelen próbálkozást az iszlamista Recep Tayyip Erdogan államfő arra használta fel, hogy leszámoljon belső ellenzékével, tisztogatást hajtott végre a közigazgatásban, a hadseregben, az igazságszolgáltatásban, a felsőoktatásban és a médiában. Amikor 1974-ben görög katonatisztek puccsal kísérelték meg Ciprus egyesítését Görögországgal, török csapatok foglalták el a sziget északi részét, az itt létrejött török államot egyedül Ankara ismeri el. A törökországi kurdok 1984-ben kezdtek fegyveres harcba az önálló állam megteremtéséért, a több tízezer halálos áldozatot követelő fegyveres harcot 2013-ban tűzszünet zárta le. Az összecsapások 2015-ben kiújultak, azóta a kurd szeparatisták és az iszlamista szélsőségesek sorozatban követnek el terrorcselekményeket. Törökország 2016 augusztusában beavatkozott a szíriai polgárháborúba, a 2011 óta tartó konfliktus miatt több millió ember menekült török területre Szíriából.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1982-ben elfogadott, azóta többször, legutóbb 2017-ben módosított alkotmány értelmében az egyszer újraválasztható államfőt közvetlenül, öt évre választják. A törvényhozó hatalom letéteményese az egykamarás Nagy Nemzetgyűlés (Büyük Millet Meclisi. 2017. április 16-án népszavazáson a parlamenti rendszert felváltó elnöki rendszer bevezetéséről döntöttek. Az alkotmánymódosítás értelmében a többi közt megszűnt a miniszterelnöki tisztség, a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szálltak át, aki ezzel a végrehajtó hatalmat is gyakorolja. A parlamenti helyek számát a 2018. évi választástól 600-ra növelték, a képviselők mandátuma 5 évre szól. ***)
Országok szerint