2020. április 06. hétfő
Európai Unió
TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG - országismertető
TERÜLET:  783 562 négyzetkilométer
NÉPESSÉG:  72 561 312 fő
NÉPCSOPORTOK:  török 75 százalék, kurd 18 százalék, egyéb 7 százalék
VALLÁS:  mohamedán 99,8 százalék, egyéb 0,2 százalék
FŐVÁROS:  Ankara
HIVATALOS NYELV:  török
HIVATALOS PÉNZNEM:  a török líra
GAZDASÁG
Törökország ásványi kincsekben gazdag, jelentős krómkészletekkel rendelkezik, kisebb szén-, vasérc-, bauxit-, réz- és ólomkészlete is van. Energiatermelésében jelentős szerep jut a vízenergiának, kőolajból és földgázból importra szorul. Ipari termelése a könnyűiparon és a textiliparon alapul. A fejlődő gazdaság kettős képet mutat: a hagyományos mezőgazdaság mellett, amely a munkaerő egyharmadát foglalkoztatja, modern ipar és szolgáltató szektor épült ki, jelentős az idegenforgalomból származó bevétel. Az utóbbi évek reformjainak köszönhetően a gazdasági növekedés gyorsult. Az EU-csatlakozás lehetősége jelentős tőkét vonz az országba, stratégiai fontosságú olajvezetékek is itt húzódnak. 2009-ben a világgazdasági válság mély recessziót okozott, nem vezetett azonban fizetésimérleg- vagy pénzügyi válsághoz. A török kormánynak nem volt szüksége a Nemzetközi Valutaalap segítségére, a bankszektor sem szorult állami támogatásra, nem volt tapasztalható nagyobb arányú tőkemenekülés sem. Főbb mutatók: Bruttó hazai össztermék (forrás 2010.Eurostat)
Egy főre eső GDP: 7 500 euro
vásárlóerő paritás alapján: 10 900 euro
Inflációs ráta: 6,3 százalék
Munkanélküliségi ráta: 10,5 százalék
TÖRTÉNELEM
1923. október 29-én kiáltották ki a Török Köztársaságot. Első elnöke Musztafa Kemal, más néven Atatürk ("a törökök atyja"), aki az általa alapított Köztársasági Néppárttal kormányzott 1938-ban bekövetkezett haláláig. A muszlim világban elsőként vezetett be világi alkotmányt, az arab írást latinnal váltotta fel. A II. világháborúban Törökország semleges maradt. A háború után politikai és gazdasági reformokat vezettek be. A belső ellentétek több ízben is katonai hatalomátvételhez vezettek (1960, 1971). 1980-ban Kenan Evren tábornok vette át a hatalmat, akit 1982- ben népszavazással elnökké választottak, a korábbi pártvezetőket pedig tíz évre kizárták a politikai életből. A tilalom 1987-ig volt érvényben. A kilencvenes években egymást váltották a kormányok az országban, 1996-ban pedig az első olyan török kormány került hatalomra, amelyet Necmettin Erbakan személyében nyíltan iszlám alapon álló politikus vezetett, bár végül a következő évben a hadsereg nyomására távoznia kellett.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1982-ben elfogadott új, és több kiegészítéssel máig érvényben lévő alkotmány értelmében az ország államformája köztársaság. 2017. április 16-án népszavazást tartottak az elnöki rendszert bevezető alkotmánymódosításról, amelynek értelmében nem a miniszterelnök, hanem a mindenkori államfő lesz a végrehajtó hatalom feje az országban, a kormányfői tisztség megszűnik.
Államfő: 2007. október 21-én módosított alkotmány értelmében az államfőt a parlament helyett közvetlenül a nép választja, az elnöki ciklus hét évről öt évre csökkent. Legutóbb, 2018. június 24-én tartottak előrehozott elnökválasztást, amelyen Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök győzött a szavazatok 52,59 százalékával. Recep Tayyip Erdogan elnök 2018. július 9-én letette az államfői esküt, ezzel a 2017-es alkotmánymódosítás értelmében elnöki rendszer lépett életbe Törökországban.
Törvényhozás: Az alkotmány 2017-es módosítása értelmében a Nagy Nemzetgyűlés , az egykamarás parlament 600 főből áll. A képviselőket közvetlen választással, öt évre választják, az elnökválasztással egy napon. Legutóbb, 2018. június 24-én tartottak előrehozott parlamenti választást, amelyen a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja és a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja alkotta, Népszövetség nevű pártszövetség együttesen a szavazatok 53,66 százalékát kapta, és így 344 mandátummal rendelkezik. A Nemzetszövetség nevű ellenzéki pártszövetség 33,95 százalékot kapott . A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja a voksok 11,7 százalékát kapta .
Kormány: 2018. július 9-én hivatalba lépett Recep Tayyip Erdogan elnök és kormánya, megszűnt a miniszterelnöki intézmény, az államfőre szállt át a kormányfő minden jogköre.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Törökország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1945.10.24. az ENSZ tagállama
1950.04.13. az Európa Tanács tagja
1952.02.18. az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagállama
1961.09.30. a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagja
1975.08.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
, 1995.01.01. Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagja
1999.12.11. Helsinkiben megerősítették Törökország európai uniós tagjelöltségét.
2005.10.03. Luxembourgban megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások.
***)
Országok szerint