|
|
TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG - országismertető
TERÜLET:
783 562 négyzetkilométer
NÉPCSOPORTOK:
török 75 százalék, kurd 18 százalék, egyéb 7 százalék
VALLÁS:
mohamedán 99,8 százalék, egyéb 0,2 százalék
HIVATALOS PÉNZNEM:
a török líra
Törökország ásványi kincsekben gazdag, jelentős
krómkészletekkel rendelkezik, kisebb szén-, vasérc-, bauxit-, réz-
és ólomkészlete is van. Energiatermelésében jelentős szerep jut a
vízenergiának, kőolajból és földgázból importra szorul. Ipari
termelése a könnyűiparon és a textiliparon alapul. A fejlődő gazdaság
kettős képet mutat: a hagyományos mezőgazdaság mellett, amely a
munkaerő egyharmadát foglalkoztatja, modern ipar és szolgáltató
szektor épült ki, jelentős az idegenforgalomból származó bevétel.
Az utóbbi évek reformjainak köszönhetően a gazdasági növekedés
gyorsult. Az EU-csatlakozás lehetősége jelentős tőkét vonz az
országba, stratégiai fontosságú olajvezetékek is itt húzódnak.
2009-ben a világgazdasági válság mély recessziót okozott, nem
vezetett azonban fizetésimérleg- vagy pénzügyi válsághoz. A török
kormánynak nem volt szüksége a Nemzetközi Valutaalap
segítségére, a bankszektor sem szorult állami támogatásra, nem volt
tapasztalható nagyobb arányú tőkemenekülés sem.
Főbb mutatók:
Bruttó hazai össztermék (forrás
2010.Eurostat)
Egy főre eső GDP: 7 500 euro
vásárlóerő paritás alapján: 10 900 euro
Inflációs ráta: 6,3 százalék
Munkanélküliségi ráta: 10,5 százalék
1923. október 29-én kiáltották ki a Török
Köztársaságot. Első elnöke Musztafa Kemal, más néven Atatürk ("a
törökök atyja"), aki az általa alapított Köztársasági Néppárttal
kormányzott 1938-ban bekövetkezett haláláig. A muszlim világban
elsőként vezetett be világi alkotmányt, az arab írást latinnal
váltotta fel. A II. világháborúban Törökország semleges maradt. A
háború után politikai és gazdasági reformokat vezettek be. A belső
ellentétek több ízben is katonai hatalomátvételhez vezettek (1960,
1971). 1980-ban Kenan Evren tábornok vette át a hatalmat, akit 1982-
ben népszavazással elnökké választottak, a korábbi pártvezetőket
pedig tíz évre kizárták a politikai életből. A tilalom 1987-ig volt
érvényben.
A kilencvenes években egymást váltották a kormányok az országban,
1996-ban pedig az első olyan török kormány került hatalomra, amelyet
Necmettin Erbakan személyében nyíltan iszlám alapon álló
politikus vezetett, bár végül a következő évben a hadsereg nyomására
távoznia kellett.
Az 1982-ben elfogadott új, és több kiegészítéssel
máig érvényben lévő alkotmány értelmében az ország államformája
köztársaság. 2017. április 16-án népszavazást tartottak az elnöki
rendszert bevezető alkotmánymódosításról, amelynek értelmében
nem a miniszterelnök, hanem a mindenkori államfő lesz a végrehajtó
hatalom feje az országban, a kormányfői tisztség megszűnik.
Államfő: 2007. október 21-én módosított alkotmány értelmében az
államfőt a parlament helyett közvetlenül a nép választja, az elnöki
ciklus hét évről öt évre csökkent. Legutóbb, 2018. június 24-én
tartottak előrehozott elnökválasztást, amelyen Recep Tayyip Erdogan
köztársasági elnök győzött a szavazatok 52,59 százalékával.
Recep Tayyip Erdogan elnök 2018. július 9-én letette az államfői esküt,
ezzel a 2017-es alkotmánymódosítás értelmében elnöki rendszer lépett
életbe Törökországban.
Törvényhozás: Az alkotmány 2017-es módosítása értelmében a Nagy
Nemzetgyűlés , az egykamarás parlament 600
főből áll. A képviselőket közvetlen választással, öt évre
választják, az elnökválasztással egy napon.
Legutóbb, 2018. június 24-én tartottak előrehozott parlamenti
választást, amelyen a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja és
a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja alkotta, Népszövetség
nevű pártszövetség együttesen a szavazatok 53,66 százalékát kapta, és
így 344 mandátummal rendelkezik. A Nemzetszövetség nevű ellenzéki
pártszövetség 33,95 százalékot kapott .
A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja a voksok 11,7 százalékát
kapta .
Kormány: 2018. július 9-én hivatalba lépett Recep Tayyip Erdogan elnök
és kormánya, megszűnt a miniszterelnöki intézmény, az államfőre
szállt át a kormányfő minden jogköre.
Törökország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1945.10.24. az ENSZ tagállama
1950.04.13. az Európa Tanács tagja
1952.02.18. az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének
tagállama
1961.09.30. a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
tagja
1975.08.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
, 1995.01.01. Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
tagja
1999.12.11. Helsinkiben megerősítették Törökország európai uniós
tagjelöltségét.
2005.10.03. Luxembourgban megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások.
***)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|