A modern Törökország 1923-ban jött létre az
egykori Oszmán Birodalom romjain. Az első köztársasági elnök,
Musztafa Kemal Atatürk ("a törökök atyja") a muszlim világban
elsőként vezetett be világi alkotmányt, jelképes aktusként az arab
írást latin betűs váltotta fel. A többpárti demokrácia időszakait 1960-ban,
1971-ben és 1980-ban katonai puccs szakította meg, a hadsereg
utoljára 1997-ben avatkozott be, de a hatalom mindannyiszor
visszakerült a civil politikusok kezébe. 2016. július 15-én a hadsereg
egy része államcsínyt kísérelt meg, a sikertelen próbálkozást az
iszlamista Recep Tayyip Erdogan államfő arra használta fel, hogy
leszámoljon belső ellenzékével, tisztogatást hajtott végre a
közigazgatásban, a hadseregben, az igazságszolgáltatásban, a
felsőoktatásban és a médiában.
Amikor 1974-ben görög katonatisztek puccsal kísérelték meg Ciprus
egyesítését Görögországgal, török csapatok foglalták el a sziget északi
részét, az itt létrejött török államot egyedül Ankara ismeri el.
A törökországi kurdok 1984-ben kezdtek fegyveres harcba az önálló
állam megteremtéséért, a több tízezer halálos áldozatot követelő
fegyveres harcot 2013-ban tűzszünet zárta le. Az összecsapások 2015-ben
kiújultak, azóta a kurd szeparatisták és az iszlamista szélsőségesek
sorozatban követnek el terrorcselekményeket.
Törökország 2016 augusztusában beavatkozott a szíriai polgárháborúba,
a 2011 óta tartó konfliktus miatt több millió ember menekült török területre
Szíriából.