A modern Törökország 1923-ban jött létre az
egykori Oszmán Birodalom romjain. Az első köztársasági elnök,
Musztafa Kemal Atatürk ("a törökök atyja") a muszlim világban
elsőként vezetett be világi alkotmányt. A többpárti demokrácia időszakait
1960-ban, 1971-ben és 1980-ban katonai puccs szakította meg, a
hadsereg utoljára 1997-ben avatkozott be, de a hatalom mindannyiszor
visszakerült a civil politikusok kezébe. 2016. július 15-én a hadsereg
egy része államcsínyt kísérelt meg, amit az iszlamista Recep Tayyip
Erdogan államfő arra használt fel, hogy leszámoljon belső ellenzékével,
majd 2017-ben népszavazás után bevezették az Erdogan számára szinte
teljhatalmat biztosító elnöki rendszert.
Amikor 1974-ben görög katonatisztek puccsal kísérelték meg Ciprus
egyesítését Görögországgal, török csapatok foglalták el a sziget északi
részét, az itt létrejött török államot egyedül Ankara ismeri el.
A törökországi kurdok 1984-ben kezdtek több tízezer halálos áldozatot követelő
fegyveres harcot az önálló kurd állam megteremtéséért, a konfliktust máig sem
sikerült lezárni. Törökország 2016 augusztusában beavatkozott a 2011 óta tartó
szíriai polgárháborúba, amely miatt több millió ember menekült török
területre.