2020. július 12. vasárnap
Európai Unió
ROMÁNIA - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Délkelet-Európában fekvő ország Magyarországgal, Moldovával, Ukrajnával, Bulgáriával és Szerbiával határos, délkeleti partjait a Fekete-tenger mossa.
TERÜLET:  238 391 km2
NÉPESSÉG:  19 870 000 fő
NÉPCSOPORTOK:  román 83,4 százalék, magyar 6,1 százalék, roma 3,1 százalék
VALLÁS:  keleti ortodox 81,9 százalék, protestáns 6,4 százalék, római katolikus 4,3 százalék
FŐVÁROS:  Bukarest -HIVATALOS NYELV: román
HIVATALOS PÉNZNEM:  lej
GAZDASÁG
A 2007 óta uniós tagállam makrogazdasági növekedése csak a közelmúlttól kezdett ösztönzőleg hatni a társadalmi középosztály megteremtésére és a szegénység felszámolására. Ez utóbbi mellett súlyos problémát jelent még a vállalkozásokat gúzsba kötő korrupció és a bürokrácia. A társadalom elöregedése, a jelentős mértékű adóelkerülés, a rossz egészségügyi ellátás pedig tovább növelik a gazdaság sebezhetőségét. A pénzügyi világválság okozta nehézségeket a kormány az IMF-től és az EU-tól felvett hitelekkel orvosolta. A bővülő uniós exportpiac, a növekvő belső fogyasztás és beruházások erőteljes GDP-növekedést eredményeztek, ugyanakkor a fizetési mérleg egyensúlyhiányához és az államháztartási hiány növekedéséhez vezettek. 2015-ben az általános forgalmi adó több lépésben való csökkentése miatt az infláció - 1989 óta először - deflációba fordult. Bruttó hazai termék
Egy főre jutó GDP: 20 800 dollár
Munkanélküliségi ráta: 6,8 százalék
Inflációs ráta: -0,6 százalék (forrás 2016.12.08. World Factbook)
TÖRTÉNELEM
A mai Románia területén az i.e. I. évezredben különböző trák népcsoportok , az erdélyi részen az i. e. IV. században kelta törzsek telepedtek meg. Első virágkorát Burebista dák király uralkodása alatt élte. 106-ban Traianus római császár a terület nagy részét meghódította, és Dacia néven római provinciává szervezte. A rómaiak 271-ben kiürítették Daciát, ezután gótok, majd hunok és gepidák uralták a területet. Ez utóbbiak hatalmát 567-ben az avar- longobárd szövetség döntötte meg, s a IX. század elejéig a hajdani Dacia nagy része az Avar Kaganátushoz, az Al-Duna vidéke a VII. század végétől a Dunai Bolgár Kánsághoz tartozott. Erdélyt a IX-X. században meghódították a magyarok, a Dunától délre pedig megjelentek az akkor még vlachoknak nevezett románok ősei. A XIII-XIV. században létrejöttek az első román államalakulatok, a Havasalföldi és a Moldvai fejedelemségek. Rövid ideig tartó önállóságukat hosszan tartó török uralom követte. 1859-ben - Franciaország és Oroszország támogatásával - létrejött Havasalföld és Moldva Egyesült Fejedelemsége, amely 1861 decemberében felvette a Románia nevet. Az ország 1878-ban elnyerte teljes függetlenségét, majd 1881-ben a Hohenzollern dinasztiából származó I. Károlyt román királlyá koronázták. Az első világháborút Románia, amely kezdetben semleges volt, az antanthatalmak oldalán fejezte be, s a békeszerződések nyomán Erdély és a Bánság, Dobrudzsa egésze, Bukovina és Besszarábia is hozzá került. 1941-ben Románia elsőként lépett hadba a németek oldalán a Szovjetunió ellen, de később I. Mihály király vezetésével sikeres kiugrást hajtott végre. Ennek eredményeként 1944 szeptemberében fegyverszünetet kötött Moszkvával, amelynek csapatai ekkor már behatoltak az ország területére, és a román hadsereg a szövetségesek oldalán vett részt a világháború befejező szakaszában. A párizsi békeszerződésben Románia visszakapta az 1940-es második bécsi döntéssel Magyarországhoz csatolt erdélyi területeket. A szovjet támogatást élvező kommunisták 1947 decemberében lemondatták Mihály királyt és kikiáltották a Népköztársaságot, amely 1965-ben a Szocialista Köztársaság nevet vette fel. Az ország élén 1967-től Nicolae Ceausescu állt, aki sztálinista diktatúrát honosított meg. Az 1980-as évektől eladósodó országban a fokozódó nyomor és elégedetlenség 1989 decemberében Temesváron tömegtüntetést robbantott ki, ami népfelkeléshez, s Ceausescu uralmának megdöntéséhez vezetett. Ceausescut feleségével együtt letartóztatták és kivégezték, az ország neve 1989. december 29-től Román Köztársaság, majd Románia lett. A diktátor bukása után Ion Iliescu, a Ceausescu-korszakban háttérbe szorított pártfunkcionárius került az 1989 decemberében létrejött Nemzeti Megmentési Front élére, és kétszer is Románia elnökévé választották. Sokan az igazi rendszerváltásnak a demokratikus ellenzéket tömörítő Román Demokratikus Konvenció és a Szociáldemokrata Unió pártszövetségek, illetve a konvenciót vezető Emil Constantinescu 1996-os elnökválasztási győzelmét tekintették.
ÁLLAMSZERVEZET
Románia alkotmányát a parlament 1991. november 21- én fogadta el, s a december 8-án megtartott népszavazást követően lépett hatályba.
Államfő: Az ország élén az államfő áll, akit közvetlen szavazással választanak meg, a 2003-as alkotmánymódosítás értelmében öt évre, legfeljebb két ciklusra. A rendszerváltás utáni Románia első államfője Ion Iliescu volt. A jelenlegi államfő, Klaus Iohannis 2014. december 21. óta van hivatalban.
Törvényhozás: A kétkamarás, 2016 óta 466 tagú parlament képviselőháza 312 képviselői és 18 kisebbségi képviseleti hellyel, szenátusa 136 szenátori hellyel rendelkezik, a képviselők és szenátorok mandátuma négy évre szól. A 2015-ös új választási törvény értelmében a 2016-ban esedékes választásokon visszatértek a szavazatarányos, megyei pártlistás választási rendszerhez. A legutóbbi, 2016. december 11-én megtartott parlamenti választásokon a győztes szociáldemokrata párt 154 képviselői és 67 szenátori mandátumot szerzett. A jobbközép Nemzeti Liberális Párt színeiben 69 képviselő és 30 szenátor, a rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség képviseletében 30 képviselő és 13 szenátor szerzett mandátumot. Az RMDSZ képviselőházi csoportja - amelyben a Magyar Polgári Párt két tagja is helyet kapott - 21 tagú, szenátusi frakciója 9 tagú lesz. Ennél kisebb súlyú képviseletet szerzett - 20 képviselővel, 9 szenátorral - a PSD-vel kormánykoalícióra készülő, Calin Popescu Tariceanu vezette szabadelvű ALDE, továbbá Traian Basescu volt államfő - 18 képviselővel és 8 szenátorral rendelkező - Népi Mozgalom Pártja .
Kormány: 2019. november 4. óta Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke tölti be a kormányfői posztot. 2020. február 5-én az általa vezetett kisebbségi kormánytól a parlament megvonta a bizalmat, de február 6-án Ludovic Orban újabb újabb kormányalakítási megbízást kapott.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

1955.12.14. - az ENSZ tagállama
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
, 1995.01.01-től az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet tagja
1993.10.07. - az Európa Tanács tagja
1995.02.01. - az Európai Unió társult tagja
1996.05.31. - a Közép-európai Kezdeményezés tagállama
1997.07.01-2007.01.01. a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás tagja
2004.03.29. - az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének tagállama
2005.04.25. - Aláírták az EU-csatlakozási szerződést.
2006.09.26. - Az Európai Bizottság elfogadta a végső jelentést az
EU-csatlakozásról és 2007. január elsejétől csatlakozhat az Európai
Unió tagállamaihoz.
2007.01.01. - az Európai Unió tagállama
2008.02.04. - Ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést.
***)
Országok szerint