2021. április 20. kedd
Európai Unió
HORVÁT KÖZTÁRSASÁG - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  Horvátország az Adriai-tenger keleti partján fekszik, az ország Szlovéniával, Magyarországgal, Szerbia vajdasági területével, Bosznia-Hercegovinával és Montenegróval határos.
TERÜLET:  56 594 nágyzetkilométer
NÉPESSÉG:  mintegy 4,3 millió fő (2020)
FŐVÁROS:  Zágráb
HIVATALOS NYELV:  horvát
HIVATALOS PÉNZNEM:  kuna
TÖRTÉNELEM
A horvát történelem 1102 és 1918 között a magyarral fonódott össze, a magyar királyok egyben horvát királyok is voltak, s Horvátország nagymértékű önállóságot élvezett a Magyar Királyságon belül. A vesztes első világháború, az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása után Horvátország a Szerb-Horvát-Szlovén (1929-től Jugoszláv) Királyság része lett. A második világháború alatt, 1941-ben usztasa vezetéssel rövid időre független horvát állam jött létre. 1945 után Horvátország az újjáalakult Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság hat tagköztársaságának egyike lett. A kelet-európai rendszerváltozás idején a délszláv államszövetséget szétfeszítették a nemzetiségi ellentétek. A Horvát Köztársaság 1991. június 25-én egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét, emiatt a szerbek dominálta Jugoszláv Néphadsereg háborút indított ellene. Az ország függetlenségét nemzetközileg 1992. január 15-én ismerték el, a horvátországi szerb szakadárok területeit a horvát hadsereg 1995-ben foglalta vissza.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1990. december 22-én elfogadott és többször, legutóbb 2014-ben módosított alkotmány értelmében a köztársaság élén a közvetlenül, öt évre választott és egyszer újraválasztható elnök áll. A törvényhozó hatalom letéteményese az egykamarás Nemzetgyűlés (Sabor), amelynek tagjait négy évre közvetlenül, pártlistákról választják. A 151 képviselői helyből hármat a horvát diaszpóra, nyolcat a horvátországi nemzetiségek számára tartanak fenn, a magyar nemzetiségnek egy hely jut. ***)
Országok szerint