2020. november 28. szombat
Európai Unió
MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Máltai Köztársaság a Földközi-tenger közepén fekvő kis szigetcsoport, amely Málta szigetét, Gozót, Cominót és néhány lakatlan szigetet foglalja magába.
TERÜLET:  316 négyzetkilométer
NÉPESSÉG:  mintegy 514 ezer
FŐVÁROS:  Valletta
HIVATALOS NYELV:  máltai, angol
HIVATALOS PÉNZNEM:  euró
TÖRTÉNELEM
Málta már az i.e. 3. évezredtől lakott terület, a föníciaiak gyarmatosították, majd Karthágó, később pedig Róma birtokolta. 395-től a Kelet-Római Birodalomhoz tartozott, uralták vandálok, gótok, arabok, majd a Szicíliai Királyság része lett. V. Károly császár 1530-ban a Rodoszról elűzött ispotályos avagy johannita rendnek adományozta, akik visszaverték a török támadásokat. A napóleoni háborúk idején Franciaországhoz került, 1814-től brit koronagyarmat lett. 1921-ben korlátozott önkormányzatot kapott, amit a II. világháború idején felfüggesztettek. 1964. szeptember 21-én nyerte el függetlenségét, de a brit Nemzetközösség tagja maradt, 1974. december 13. óta köztársaság. 1979. március 31-én, a Brit Hadászati Egyezmény lejárta után bezárták a szigeten lévő NATO-támaszpontot, azóta ez a nap az ország nemzeti ünnepe.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1964. évi Függetlenségi Alkotmányt felváltó 1974. évi, legutóbb 2016-ban módosított alkotmány értelmében Málta államformája köztársaság, a brit Nemzetközösség keretein belül. A köztársaság élén az elnök áll, akit a Képviselőház választ meg öt évre. A törvényhozó hatalom letéteményese az általában 65 tagú Képviselőház . Tagjait öt évre, az arányos képviselet elve alapján választják meg. ***)
Országok szerint