Málta már az i.e. 3. évezredtől lakott terület, a
föníciaiak gyarmatosították, majd Karthágó, később pedig Róma
birtokolta. 395-től a Kelet-Római Birodalomhoz tartozott, uralták
vandálok, gótok, arabok, majd a Szicíliai Királyság része lett.
V. Károly császár 1530-ban a Rodoszról elűzött ispotályos avagy
johannita rendnek adományozta, akik visszaverték a török támadásokat.
A napóleoni háborúk idején Franciaországhoz került, 1814-től brit
koronagyarmat lett. 1921-ben korlátozott önkormányzatot kapott,
amit a II. világháború idején felfüggesztettek. 1964. szeptember 21-én
nyerte el függetlenségét, de a brit Nemzetközösség tagja maradt,
1974. december 13. óta köztársaság. 1979. március 31-én, a Brit
Hadászati Egyezmény lejárta után bezárták a szigeten lévő
NATO-támaszpontot, azóta ez a nap az ország nemzeti ünnepe.