2020. július 12. vasárnap
Európai Unió
MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Máltai Köztársaság a Földközi-tenger közepén fekvő kis szigetcsoport, amely Málta szigetét, Gozót, Cominót és néhány lakatlan szigetet foglalja magába.
TERÜLET:  316 km2
NÉPESSÉG:  416 338
NÉPCSOPORTOK:  95,7 százalék máltai, 2,1 százalék brit, 2,2 százalék egyéb
VALLÁS:  római katolikus több mint 90 százalék (forrás 2018. World Factbook)
FŐVÁROS:  Valletta
HIVATALOS NYELV:  máltai, angol
HIVATALOS PÉNZNEM:  euro
GAZDASÁG
Közepesen fejlett, elsősorban a pénzügyi, kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatásokra szakosodott. Gazdasága főként az ipartól és a kereskedelemtől függ. Ipara a hajógyártáshoz és javításhoz kötődik, a haditengerészeti hajógyárakat kereskedelmi hajógyártásra állították át. Tengeri flottája negyedik a világon. Legfontosabb kereskedelmi partnerei közül az importban Olaszország, exportban az Egyesült Államok vezet. Mezőgazdasági termelése jelentéktelen. Bruttó hazai össztermék
Egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson: 42 000 dollár
Munkanélküliségi ráta: 4,4 százalék
Inflációs ráta: 1,3 százalék
TÖRTÉNELEM
Málta már az i.e. III. évezredtől lakott terület, a föníciaiak gyarmatosították, majd Karthágó, később pedig Róma birtokolta. A Rodoszról elűzött ispotályos vagy más néven johannita rend 1530-ban V. Károly német-római császár segítségével birtokba vette Máltát, mai nevét, a Máltai Lovagrend nevet azóta viseli. 1814-től brit koronagyarmat. 1921-ben korlátozott önkormányzatot kapott, amit a II. világháború idején felfüggesztettek. 1964. szeptember 21-e óta független, de a nemzetközösség tagja maradt. 1974. december 13-án köztársaság lett. 1979. március 31-én, a Brit Hadászati Egyezmény lejárta után a Máltai Köztársaság bezáratta a szigetországban üzemeltetett NATO-támaszpontot, azóta e nap az ország nemzeti ünnepe. 2004. május 1-től az Európai Unió tagja.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1964. évi Függetlenségi Alkotmányt felváltó 1974. évi alkotmány értelmében Málta államformája köztársaság, a brit Nemzetközösség keretein belül.
Államfő: A köztársaság élén az elnök áll (1974 előtt a nemzetközösségi formának megfelelően főkormányzó állt.). Az elnököt a Képviselőház tagjai választják meg öt évre. Az elnök nevezi ki a miniszterelnököt, illetve annak javaslatára a kormány tagjait. A jelenlegi elnök 2019. április 4. óta George Vella.
Törvényhozás: A Képviselőház általában 65 tagú (a törvényhozásban többséget szerzett párt növelheti a helyek számát). Tagjait öt évre, az arányos képviselet elve alapján választják meg. 2017. június 3-án előre hozott parlamenti választásokat tartottak, amelyet a Máltai Munkáspárt a voksok 55 százalékának megszerzésével nyert meg, a Nemzeti Erő elnevezésű ellenzéki koalícióval szemben.
Kormány: A jelenlegi kormányfő Robert Abela, a Munkáspárt vezetője 2020. január 13-án lépett hivatalba.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Málta az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1964.12.01. - az Egyesült Nemzetek Szervezetek tagállama
1965.04.29. - az Európa Tanács tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
, 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet tagja
2004.05.01. az Európai Unió tagállama
2005.07.06. - a parlament ratifikálta az Európai Unió alkotmányát
2008.01.29. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
***)
Országok szerint