2020. november 28. szombat
Európai Unió
MAGYARORSZÁG - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében helyezkedik el, északon Szlovákiával és Ukrajnával, keleten Romániával, délen Szerbiával és Horvátországgal, nyugaton Szlovéniával és Ausztriával határos.
TERÜLET:  93 030 négyzetkilométer
NÉPESSÉG:  9,8 millió fő (2020)
FŐVÁROS:  Budapest
HIVATALOS NYELV:  magyar
HIVATALOS PÉNZNEM:  forint
TÖRTÉNELEM
A magyar törzsek 895 táján érkeztek Árpád fejedelem vezetésével keletről a Kárpát-medencébe. Az államalapítás és a kereszténység felvétele az 1000-ben megkoronázott Szent István nevéhez fűződik. Az 1241-es tatárdúlás után az országot IV. Béla király építette újjá. Az Árpád-ház 1301-es kihalása után az Anjouk kerültek trónra, Károly Róbert, majd Nagy Lajos erős országot hozott létre. A vegyesházi királyok alatt meggyengült a központi hatalom, amely csak Hunyadi Mátyás (1458-1490) alatt erősödött meg újra, ekkor élte egyik fénykorát a középkori magyar állam. Halála után, a Jagellók alatt ismét feudális anarchia alakult ki, s az 1456-ban Nándorfehérvárnál megállított törökök 1526-ban a mohácsi csatában döntő vereséget mértek a magyar seregekre. A török 1541-ben elfoglalta Budát, az ország három részre szakadt, az erdélyi fejedelmek a törökök és Habsburgok között egyensúlyozva őrizték a nemzet viszonylagos függetlenségét. A törököt a 17. század végén sikerült kiűzni, ezután az országot a Habsburgok birodalmukba olvasztották. Az 1605-06-os Bocskai-, az 1703-11-es Rákóczi-, majd az 1848-49-es szabadságharc jelezték a nemzet elégedetlenségét. Az utóbbit követő kemény elnyomás után 1867-ben megtörtént a kiegyezés, amely révén Magyarország az európai hatalomnak számító Osztrák-Magyar Monarchián belül viszonylagos önállósághoz jutott. A gazdaság és kultúra felívelésének időszaka az első világháborúig tartott, melynek elvesztése után, 1918-ban a Habsburg Birodalom szétesett. Az 1920-as trianoni békében megcsonkított Magyarország területének kétharmada, a magyar lakosság egyharmada az utódállamokhoz került. Az ezt követő évtizedek Horthy Miklós kormányzósága alatt a revízió jegyében teltek, melynek reményében a vezetés a hitleri Németországhoz közeledett. Berlin támogatásával sikerült is magyarlakta területeket visszaszerezni, de ennek ára a második világháborúba való belépés, majd a német megszállás lett. Magyarország háborús vesztesége csaknem egymillió emberélet, a nemzeti vagyon 40 százaléka. A németeket kiverő Szovjetunió több mint negyven évig megszállási övezetében tartotta az országot, a sztálinista diktatúra ellen 1956-ban forradalom tört ki. A véres megtorlás után a helyzet enyhült és konszolidálódott, a Kádár János fémjelezte "puha diktatúra" fenntartotta az állampárt egyeduralmát, de erőfeszítéseket tett az életszínvonal javítására, amit azonban részben csak külföldi hitelekből tudott fedezni. Az országot végletesen eladósító, fenntarthatatlan államszocializmus a Szovjetunió meggyengülése, a kelet-európai rendszerek összeomlása idején békés úton szűnt meg. 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot. A rendszerváltás eredményeként az 1990. évi szabad választások után független, demokratikus jogállam jött létre.
ÁLLAMSZERVEZET
A 2011. január 1-jén életbe lépett alaptörvény értelmében az ország hivatalos neve Magyarország, államformája köztársaság. Az egyszer újraválasztható köztársasági elnököt az Országgyűlés választja öt évre. A törvényhozói feladatokat az egykamarás Országgyűlés látja el, amelynek 199 tagját négy évre, egyfordulós rendszerben választják meg. 93 mandátumot az országos párt- vagy nemzetiségi listákra leadott szavazatok alapján osztanak ki, 106 mandátumot pedig az egyéni választókerületekben lehet megszerezni. 2014 óta - előzetes regisztráció után - az országos listákra a nem Magyarországon élő, de magyar állampolgársággal rendelkező határon túli magyarok is szavazhatnak. A bejutási küszöb a pártok számára 5 százalék, két párt közös listája esetén 10, három vagy annál több párt közös listája esetén 15 százalék. ***)
Országok szerint