Európai Unió

▪		Szervezetek

▪		Országok

▪		Életrajzok

▪		Események

▪		Grafikák

Keresés

LENGYEL KÖZTÁRSASÁG - országismertető

FÖLDRAJZI HELYZET: A Balti-tenger partján fekvő közép-európai ország Németországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Litvániával és Oroszország Kalinyingrádi területével határos.

TERÜLET: 312 685 négyzetkilométer

NÉPESSÉG: mintegy 38,3 millió fő (2020)

FŐVÁROS: Varsó

HIVATALOS NYELV: lengyel

HIVATALOS PÉNZNEM: új zloty

EURÓPAI UNIÓS TAGSÁG: 2004. május 1-től az EU tagállama

TÖRTÉNELEM

A lengyel államiság kezdete a 10. század második felére tehető, Lengyelország és Litvánia perszonáluniója a 15-16. században nagyhatalomnak számított Európában. A meggyöngült országot 1772 után többször felosztották, 1795-ben önállósága is megszűnt. Az 1918-ban újra létrejött Lengyel Köztársaságot 1939-ben Németország és a Szovjetunió osztotta fel egymás között, a második világháború után szovjet érdekszférába került. A kommunista rendszernek állandó politikai és társadalmi nyugtalansággal kellett szembenéznie az erősen katolikus országban, II. János Pál pápa szülőhazájában. 1980-ban a sztrájkmozgalmak eredményeként megalakult a Szolidaritás független szakszervezet, amelyet az 1981 decemberében bevezetett hadiállapot sem tudott kiszorítani a politikai életből. Az 1989 júniusában a kormány és a Szolidaritás egyezménye alapján megtartott többpárti választások után a negyven évig hatalmon lévő Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) elvesztette politikai és gazdasági vezető szerepét. 1989. december 29-én a szejm az alkotmány módosításával az ország államformáját és nevét Lengyel Köztársaságra változtatta.

ÁLLAMSZERVEZET

Az 1997. október 17-én hatályba lépett és azóta többször, legutóbb 2009-ben módosított alkotmány szerint a köztársaság élén a közvetlenül, öt évre választott, egyszer újraválasztható államfő áll. A törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés gyakorolja. A felsőház, a szenátus száz tagját és az alsóház, a szejm 460 tagját négy évre, közvetlenül választják meg. A felsőházi tagok egyéni választókerületekből egyszerű többségi szavazattal, az alsóházi képviselők arányos képviseleti rendszerben, pártlistáról kerülnek be a parlamentbe, ahová a német kisebbség is delegálhat egy képviselőt. ***)

KORMÁNYLISTA

TÉRKÉP

Országok szerint