2020. július 12. vasárnap
Európai Unió
LENGYEL KÖZTÁRSASÁG - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Közép-Európában, a Balti-tenger partján fekvő ország Németországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Litvániával és Oroszország kalinyingrádi területével határos.
TERÜLET:  312 685 km2
NÉPESSÉG:  38 562 189 fő
NÉPCSOPORTOK:  lengyel 96,9 százalék, sziléziai 1,1, német 0,2 százalék, ukrán 0,1 százalék, egyéb 1,7 százalék
VALLÁS:  katolikus 87,2 százalék (ebből római katolikus 86,9 százalék), ortodox 1,3 százalék, protestáns 0,4 százalék, egyéb 0,4 százalék, nem meghatározott 10,8 százalék
FŐVÁROS:  Varsó
HIVATALOS NYELV:  lengyel
HIVATALOS PÉNZNEM:  új zloty (1995. január 1. óta, a régi zloty átcímletezésével)
GAZDASÁG
Az 1990-es évektől megkezdett gazdasági liberalizáció a lengyel gazdaság folyamatos stabilizálódásához vezetett. 2009 előtt évente 5 százalékos GDP-növekedést produkáltak, visszaszorították az éveken át 15 százalék feletti munkanélküliséget. A gazdasági világválság sújtotta EU-ban Lengyelország volt az egyetlen, amely 2009-ben elkerülte a recessziót. A 2010-es költségvetési hiánya is alacsonyabb volt a vártnál. A kormány előtt álló feladatok közé tartozik a közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztése, vállalkozásbarát reformok bevezetése, a foglalkoztatás bővítése, az állami szektor kiadásainak csökkentése, adócsökkentés és a privatizáció felgyorsítása. Bruttó hazai termék
Egy főre jutó GDP: 25 100 dollár
Munkanélküliségi ráta: 8,2 százalék
Inflációs ráta: 0 százalék
TÖRTÉNELEM
Az államiság kezdetei a X. század második felére tehetők. Az első fejedelem, a Piast-dinasztiát megalapító I. Mieszko 966-ban vette fel a kereszténységet. A háborúskodások ideje után III. alatt erősödött meg ismét a központi hatalom. 1386-ban Lengyelország és Litvánia perszonálunióra lépett. Az aranykort 1572, az utolsó Jagelló halála után a külső háborúskodások, a belső anarchia, a meggyengült királyi hatalom évszázadai követték, ami végül Lengyelország felosztásához vezetett a szomszédos - a porosz, az orosz és az osztrák - uralkodóházak között. 1795-ben, a harmadik felosztással megszűnt az ország önállósága. Több mint száz év elteltével, 1918-ban alakulhatott meg a független Lengyel Köztársaság, amely 1939-ben a fasiszta német birodalom martaléka lett. A II. világháborúban súlyos csapásokat elszenvedett országot 1945-ben a szovjet csapatok szabadították fel. A kommunista rendszer bevezetése állandó politikai és társadalmi nyugtalanságot váltott ki az erősen katolikus országban, ahol a lakosság 75 százaléka vallásgyakorló, s ahonnan a katolikus egyház egykori feje, II. János Pál pápa , Karol Wojtyla származott. 1980-ban a sztrájkmozgalmak eredményeként megalakult a Szolidaritás szakszervezet, amelyet a Wojciech Jaruzelski tábornok által 1981 decemberében bevezetett, egy évig tartó szükségállapot sem tudott kiszorítani a politikai életből. 1989 júniusában (a kormány és a Szolidaritás által aláírt egyezményben foglaltak szerint) többpárti választásokat tartottak, amely után Tadeusz Mazowiecki alakíthatott koalíciós kormányt, ezzel a negyven évig hatalmon lévő Lengyel Egyesült Munkáspárt elvesztette vezető szerepét. 1989-ben ezt alkotmánymódosítás szentesítette, december 29-től az ország nevét népköztársaságról Lengyel Köztársaságra változtatták.
ÁLLAMSZERVEZET
A nemzetgyűlés 1997. április 2-án fogadta el a Lengyel Köztársaság új alkotmányát, amit május 25-én népszavazáson erősítettek meg.
Államfő: A köztársaság élén az államfő áll, akit közvetlen szavazással választanak meg öt évre, s legfeljebb egyszer választható újra. A Lengyel Köztársaság első államfőjévé Lech Walesát, a Szolidaritás korábbi vezetőjét választották meg. 2005 októberétől 2010. áprilisi tragikus repülőszerencsétlenségéig Lech Kaczynski, a Jog és Igazságosság párt jelöltje volt az államfő. Halála után Bronislaw Komorowski, a Szejm akkori elnöke látta el az ideiglenes államfői teendőket, majd 2010 augusztusától megválasztott államfőként volt hivatalban. 2015. augusztus 6-a óta Andrzej Duda ül az államfői székben.
Törvényhozás: A törvényhozó hatalmat a négyévente választott Nemzetgyűlés, az 1989-es alkotmánymódosítás értelmében kétkamarás parlament gyakorolja. Felsőháza a 100 tagú szenátus, alsóháza a 460 tagú szejm. A szenátorokat közvetlenül választják, s a 2001 tavaszán elfogadott új választási törvény értelmében a szejmbe jutáshoz is megszűntek az országos listák, így minden képviselőt a választókerületekben kell megválasztani. (A korábbi gyakorlat szerint 69 képviselő, aki választókerületében nem kapott elegendő szavazatot, országos listáról kerülhetett be.) A 2001-es választási törvény egyebek mellett a kis- és közepes pártoknak kedvező szavazatszámlálási mód bevezetéséről rendelkezik. Legutóbb, 2019. október 13-án rendeztek parlamenti választást, amelyen a kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság párt 235 mandátumra, vagyis abszolút többségre tett szert a 460 fős alsóházban, így önállóan alakíthat kormányt. A második helyen végzett jobboldali Polgári Koalíció pártszövetség 134, a Bal elnevezésű pártszövetség - amelynek fő ereje a Baloldali Demokratikus Szövetség - 49, a Lengyel Parasztpárt és a vele közös listán induló, rendszerellenes Kukiz'15 mozgalom alkotta szövetség 30, a nemzeti radikális pártok szövetsége, a Konföderáció 11 képviselői helyhez jutott, a német kisebbségnek egy képviselője lesz. A 2015-ös kudarc után ismét visszatért a szejmbe a baloldal. A 100 fős szenátusban a PiS elvesztette többségét, miután csak 48 szenátora került be, ugyanannyi, mint az ellenzéknek .
Kormány: 2019. november 15. óta Mateusz Morawiecki miniszterelnök 2. kormánya van hivatalban.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Lengyelország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1945.10.24. - az Egyesült Nemzetek Szervezete tagállama
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
, 1995.01.01-től az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet tagja
1991.07.27. - a Közép-európai Kezdeményezés (1991.07.27-
1992.07.18. Hexagonale) tagállama
1991.11.26. - az Európa Tanács tagja
1992.12.21-2004.04.30. a Közép-európai Szabadkereskedelmi
Megállapodás tagja
1996.11.22. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagja
1999.03.12. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagállama
2004.05.01. - az Európai Unió tagállama
2008.04.02. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
2009.10.10. - Lech Kaczynski lengyel államfő aláírta a lisszaboni szerződés ratifikációs okmányát
***)
Országok szerint