2020. április 06. hétfő
Európai Unió
GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  Görögország a Balkán-félsziget délkeleti részén fekszik. Albánia, Macedónia, Bulgária és Törökország, illetve a Jón-, a Földközi- és az Égei-tenger határolja.
TERÜLET:  131 957 négyzetkilométer, ebből csupán 107 ezer négyzetkilométer az összefüggő szárazföld, a többi része számos szigeten terül el.
NÉPESSÉG:  10 768 477 fő
NÉPCSOPORTOK:  görög 93 százalék, egyéb 7 százalék
VALLÁS:  ortodox 98 százalék, muzulmán 1,3 százalék, egyéb 0,7 százalék
FŐVÁROS:  Athén
HIVATALOS NYELV:  görög
HIVATALOS PÉNZNEM:  euró 2002. január 1. óta (a görög drachmát váltotta fel)
GAZDASÁG
Görögország 1981-ben csatklakozott az Európai Unióhoz. Az eurózónának 2002. január 1. óta tagja, de az egységes valuta 1999. évi startjánál nem lehetett ott, mert nem volt képes teljesíteni a szigorú feltételeket. A szokatlanul erős szolgáltatási szektor a bruttó hazai termék több mint 80 százalékát teszi ki, a munkaerő hozzávetőleg 68 százalékát foglalkoztatja, meghatározó az idegenforgalom szerepe. A gazdaság 2003 és 2007 között évi négy százalékkal nőtt, főként a 2004. évi athéni olimpiához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően. Ezzel párhuzamosan azonban az ország hitelállománya és a lakossági fogyasztás is soha nem látott mértékben emelkedett. 2008-ban a világméretű pénzügyi válság recesszióba döntötte a görög gazdaságot. Az is kiderült, hogy a kormány kozmetikázta a gazdasági statisztikákat. A nemzetközi hitelminősítők a bóvli kategóriába sorolták az országot. Az Európai Unió és a nemzetközi pénzügyi élet szereplőinek nyomására a kabinet súlyos megszorító intézkedések sorozatára kényszerült, hogy megkapja az államcsőd elkerüléséhez szükséges hiteleket. Az ország 2010 óta 240 milliárd euró hitelt kapott az Európai Uniótól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól. Az állandósult recesszió és a takarékossági intézkedések miatt mindennaposak a sztrájkok, tüntetések, zavargások, az országot korrupció is sújtja. 2015-ben a nemzetközi hitelprogram és a reformok ügyében egymást követő tárgyalások a kormány és a hitelezők között június végén eredménytelenül értek véget. A tárgyalások megszakadása után az EKB "lélegeztetőgépre tette" a görög pénzügyi rendszert, alacsony szinten befagyasztva a likviditást biztosító gyorssegélyt. Emiatt a bankok nem nyitottak ki, s Görögország - a fejlett országok közül elsőként - nem tudta határidőre törleszteni tartozását az IMF-nek. Az eurózónából való kiválással fenyegető válság végül Alekszisz Ciprasz kormányfő meghátrálásával ért véget, aki az immár harmadik pénzügyi mentőcsomag fejében - eredeti ígéretével ellentétben - újabb súlyos megszorításokba egyezett bele, a programot július végéig szavazta meg az athéni parlament. Bruttó hazai össztermék
Egy főre eső GDP vásáró erő paritáson: 26 800 dollár
Inflációs ráta: 0 százalék
Munkanélküliségi ráta: 23,6 százalék
TÖRTÉNELEM
Az első hellén törzsek a Kr. e. II. évezred elején telepedtek meg a mai Görögország területén. A krétai minoszi kultúra egy természeti katasztrófának, a mükénéi civilizáció pedig a dórok támadásának esett áldozatul. Ezt követően városállamok alakultak ki, amelyek közül Athén és Spárta lettek a legjelentősebbek. A városállamok hanyatlását a római uralom évszázadai követték. A római birodalom bukása után Görögország a bizánci birodalom része lett, majd török uralom alá került. 1821. március 25-én felkelés tört ki a török uralom ellen. (Ennek emlékére később nemzeti ünneppé nyilvánították ezt a napot.) A drinápolyi béke értelmében Törökország elismerte Görögország önállóságát. Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország kezességet vállaltak az ország függetlenségéért, 1830.február 3-án a nagyhatalmak "de facto" elismerték Görögország függetlenségét, majd 1832. május 7-én "de jure" is. Görögország az első világháborúban az antant oldalán vett részt. 1924-ben megfosztották trónjától az 1863 óta uralkodó dán házat, Görögország köztársaság lett 1935-ig, amikor visszaállították a monarchiát. 1941 és 1944 között német megszállás alá került. II. György király elhagyta az országot, 1946-ben tért vissza, amikor népszavazással helyreállították a monarchiát. A baloldali szervezetek a kormány ellen fordultakak, kirobbantották az 1946-49-ig tartó görög polgárháborút, melyben a britek és az amerikaiak a monarchista erőket támogatták, és megakadályozták a kommunisták hatalomra jutását.1967-ben Papadopulosz ezredes államcsínnyel magához ragadta a hatalmat. Az 1967-1974 között uralmon lévő katonai diktatúra bukása után Görögország azonnal kilépett a NATO katonai szervezetéből, de az ország területén fekvő amerikai támaszpontokat nem zárták be (1980- ban az ország visszalépett a NATO-ba). Az első választáson a jobboldali Új Demokrácia győzött, majd 1974. december 8-án az államformáról tartott népszavazáson a görögök a köztársaság mellett döntöttek. Az ország 1981-ben csatlakozott az Európai Közösséghez , az eurót 2002-ben vezette be. 1981-ben, a nyugat-európai szocialista előretörés idején Görögországban is a baloldal, a Pánhellén Szocialista Mozgalom vette át a k ormányrudat. Az 1989-es és 1990-es parlamenti választások nyomán a konzervatív Új Demokrácia vette át a hatalmat. Az 1993-ban ismét a szocialista PASZOK győzött az előrehozott választásokon, s a baloldal 2004-ig vezette az országot. Akkor a konzervatív Új Demokrácia vette át a kormányzást. A 2009-es előrehozott választásokon a PASZOK visszavette az ország irányítását.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1975. június 11. óta érvényben lévő, többször módosított alkotmány értelmében az államforma köztársaság, amelyben a törvényhozó hatalom megoszlik a köztársaság elnöke és az egykamarás parlament között.
Államfő: A köztársasági elnököt, aki egyben a hadsereg főparancsnoka, a parlament választja meg öt évre. 2015. március 13. óta Prokopisz Pavlopoulosz az államfő.
Törvényhozás: A törvényhozó hatalmat az egykamarás, négy évre közvetlenül választott 300 tagú parlament gyakorolja. A legutóbbi, előrehozott parlamenti választásokat Alexisz Ciprasz miniszterelnök kezdeményezte, miután pártja, a kormányzó Radikális Baloldal Koalíciója súlyos vereséget szenvedett a május 26-i európai parlamenti választásokon. A törvényhozási választáson a jobboldali ellenzéki Új Demokrácia párt abszolút többséget, 158 mandátumot szerzett a 300 tagú athéni parlamentben. A Sziriza 86, a balközép Mozgalom a Változásért 15, a radikális jobboldali Görög Megoldás 10, a Jannisz Varufakisz volt pénzügyminiszter vezette baloldali MeRA25 párt 9 képviselőt küldhetett a törvényhozásba.
Kormány: Az elnök nevezi ki a miniszterelnököt és javaslatára kormány tagjait. 2019. július 8. óta Kiriákosz Micotákisz a kormányfő. 2015. július 5-én népszavazást tartottak arról, hogy a lakosság elfogadja-e a nemzetközi hitelezőknek az országgal szemben támasztott követelményeit, vagy inkább elutasítja a megállapodásért cserében feltételül szabott reformintézkedések bevezetését. A szavazók 61,31 százaléka nemmel, 38,69 százaléka igennel szavazott a hitelmegállapodásra.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Görögország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1945.10.25. - az Egyesült Nemzetek Szervezetek tagállama
1949.08.09. - az Európa Tanács tagja
1952.02.18. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagja.
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
, 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagja
1981.01.01. - az Európai Közösség, 1993.11.01-től Európai Unió tagja
2005.04.19. - ratifikálta az EU-alkotmányt
2008.06.11. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
***)
Országok szerint