2020. október 24. szombat
Európai Unió
DÁN KIRÁLYSÁG - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Jylland -félszigetből és 474 - köztük 100 lakott - szigetből álló Dánia hidat alkot Közép-Európa és a Skandináv-félsziget között. A Németországgal közös déli határát kivéve minden oldalról tenger veszi körül. Dániához tartozik még a Feröer-szigetek (1948 óta Dánia autonóm tartománya, külügyi, jogi, egyházi és védelmi ügyekben Koppenhága rendelkezik) és Grönland szigete .
TERÜLET:  43 098 négyzetkilométer
NÉPESSÉG:  5 511 451 fő
NÉPCSOPORTOK:  dán 97 százalék, német 2 százalék, skandináv, török és egyéb 1 százalék
VALLÁS:  evangélikus 95 százalék, egyéb keresztény 3 százalék, muzulmán 2 százalék
FŐVÁROS:  Koppenhága
HIVATALOS NYELV:  dán
HIVATALOS PÉNZNEM:  dán korona (a 2000. szeptember 28-i népszavazás nyomán az ország nem csatlakozott az euró-övezethez, bár a dán valuta árfolyamát az euróhoz kapcsolják.)
GAZDASÁG
Dánia földje nyersanyagokban szegény, de ipara igen fejlett, főként kevés anyagot, de nagy szakértelmet igénylő (hajó- és hajómotor-gyártás, elektrotechnika, műszerek, háztartási gépek stb.) termékeket készít. Az ország óceáni éghajlata, talaja kedvező feltételeket biztosít a mezőgazdaság számára. A szántókon főleg takarmánynövényeket termesztenek, és erre támaszkodik az állattenyésztés . Világjelentőségű az ország vajexportja. Jelentős a halászata és halfeldolgozó ipara is. A gazdasági válság, a nemzetközi kereskedelem gyengülése Dániát is sújtotta. Nőtt a munkanélküliség, 2009-ben a bruttó hazai össztermék 4,7 százalékkal csökkent. 2017. március 20-án az ország kiegyenlítette az utolsó 1,5 milliárd dolláros tartozását, ezzel Dániának 183 év után először nincs devizában fennálló külföldi adóssága. Dánia belső, nemzeti valutában fennálló adóssága a 2016 végén 635 milliárd korona volt, ami a GDP 23 százaléka. Bruttó hazai termék
Egy főre jutó GDP: 42 200 euró
Munkanélküliségi ráta: 7,4 százalék
Inflációs ráta: 2,2 százalék
TÖRTÉNELEM
Számos lelet tanúsága szerint Dániában már a kőkorszakban laktak emberek. A germán törzsek az V-VI. században áramlottak be a mai Dánia területére. 800-ban alakult meg a dán királyság. A IX-X. században a dán viking harcosok megostromolták Párizst, és elfoglalták Kelet-Angliát. Kékfogú Harald 965-ben felvette a kereszténységet és szilárd feudális államot hozott létre. Hegyesszakállú Sven király meghódította Angliát, Skóciát, valamint Norvégiát. Ez a nagy birodalom Nagy Knut uralkodása alatt élte fénykorát, de Knut halála után felbomlott. 1046-1375 között a Svend Estridsson-ház uralkodott. 1380-tól 1814-ig Dánia perszonáluniót alkotott Norvégiával, amelynek 1448-ig a kalmari unió révén Svédország és Finnország is része volt. 1536-ban Dániában a lutheranizmus lett az államvallás. A XV-XVI. században Dánia a balti-tengeri hegemónia elnyeréséért harcolt, s a XVI. század második felében sikerült is célját elérnie. Egyidejűleg gyarmatokat szerzett Nyugat-Indiában. 1643 és 1660 között több háborút viselt Svédország ellen, melyekben végül alulmaradt, és ezzel véget ért egyeduralma a Balti-tengeren. 1660-ban bevezették az abszolút monarchiát, és örökletessé vált a királyi hatalom. Az I. világháborúban Dánia semleges maradt. 1916-ban nyugat-indiai birtokait eladta az Egyesült Államoknak. 1920-ban népszavazás eredményeképpen Észak-Schleswig Dániához került. 1940-ben a németek megszállták, 1945-ben szabadult fel. 1944-ben Izland felbontotta az 1918 óta fennálló perszonáluniót Dániával. A II. világháború óta Dániában főként a szociáldemokraták kormányoznak. Az ország 1973-ban lett az Európai Közösség tagja, 1992 júniusában a dánok kis többséggel elutasították, majd 1993-ban mégis elfogadták az 1991-ben aláírt és az Európai Uniót megalapozó maastrichti szerződést.
ÁLLAMSZERVEZET
Dánia az 1953. évi alkotmány értelmében alkotmányos, örökletes monarchia.
Államfő: 1972. január 14-től II. Margit királynő követi a trónon apját, IX. Frigyest. A törvényhozó hatalom a királynő és a parlament között oszlik meg. Az uralkodó törvényjavaslatokat terjeszthet a parlament elé, feloszlathatja a parlamentet, a parlamenti erőviszonyok figyelembevételével ő nevezi ki a parlamentnek felelős kormányfőt és a kormány tagjait. A végrehajtó hatalmat a kormánnyal együtt gyakorolja. Az uralkodó és a miniszterek alkotják az államtanácsot, amelynek minden törvényt meg kell tárgyalnia. A trónörökös az 1968-ban született Frigyes herceg.
Törvényhozás: A 179 tagú egykamarás parlamentet négyévenként választják újjá, arányos választási rendszer alapján . A választói korhatár a 18. életév. Legutóbb 2015. június 18-án tartottak parlamenti választásokat, amelyen Lars Lokke Rasmussen vezette jobboldali koalíció 90 mandátumot kapott (a Liberális Párt a 179 képviselői helyből, míg a volt kormányfő, Helle Thorning-Schmidt mögött álló baloldali erők 85 helyet szerztek.
Kormány: 2015. június 28-án megalakult Lars Lokke Rasmussen 17 tagú kisebbségi koalíciós kormánya. 2016. november 28-án átalakította kormányát, a Liberális Párt , a Liberális Szövetség és a Konzervatív Néppárt koalíciójából nevezett ki minisztereket, így kisebbségi kormánya helyett szélesebb alapokon nyugvó koalíciót hozott létre.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Dánia az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1945.10.24. - az Egyesült Nemzetek Szervezete tagállama
1949.04.04. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagja
1949.08.03. - az Európa Tanács tagja
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagja
1973.01.01. - az Európai Közösség, 1993.11.01-től Európai Unió tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
, 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet tagja
2008.04.24. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
***)
Országok szerint