2021. október 20. szerda
Európai Unió
DÁN KIRÁLYSÁG - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Jylland (Jütland)-félszigetből és 474 - köztük 100 lakott - szigetből álló Dánia hidat alkot Közép-Európa és a Skandináv-félsziget között. Délen Németországgal határos, keletről a Balti-, nyugatról az Északi-tenger veszi körül. Dániához tartoznak a Feröer-szigetek (1948 óta autonóm tartományként) és Grönland (belső autonómiával rendelkező külső országrészként) is.
TERÜLET:  43 094 négyzetkilométer
NÉPESSÉG:  5,8 millió fő (2019)
FŐVÁROS:  Koppenhága
HIVATALOS NYELV:  dán
HIVATALOS PÉNZNEM:  dán korona
TÖRTÉNELEM
Az egységes dán királyság létrejötte a 10. század végére tehető. A kalandozó vikingek 965-ben vették fel a kereszténységet, a 11. század elején Anglia két évtizedig dán uralom alatt állt. Az 1397. évi kalmari szerződés perszonálunióban egyesítette Dániát, Norvégiát és Svédországot, ebből Svédország 1523-ban kivált, de Dánia és Norvégia perszonáluniója 1814-ig fennmaradt. 1536-ban a lutheranizmus lett az államvallás, az ezt követő két évszázadot a balti egyeduralomért folytatott versengés jellemezte Svédországgal. Dánia végül alulmaradt, és súlyos területi veszteségeket szenvedett el. Dánia, amely 1849-ben lett alkotmányos monarchia, az első világháborúban semleges maradt, a második világháborúban megszállták a németek.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1849-ben elfogadott, legutóbb 2009-ben módosított alkotmány értelmében Dánia alkotmányos monarchia. A jobbára ceremoniális szerepet ellátó uralkodó elvileg indoklás nélkül feloszlathatja a törvényhozást és felmentheti a kormányfőt, de ezzel a joggal dán uralkodó legutóbb egy évszázada élt. A törvényhozó hatalom letéteményese az egykamarás parlament (Folketing), amelynek 179 tagjából 175 Dániát, 2 Grönlandot és 2 a Feröer-szigeteket képviseli. A törvényhozás tagjait négy évre, arányos választási rendszer alapján, közvetlenül választják. ***)
Országok szerint