Az első keleti szláv állam, a 882-ben létrejött Kijevi Rusz
központja a mai Ukrajna területén volt. Az államalakulat meggyöngülése
és szétesése után a terület a 13. századtól mongol, majd litván és lengyel
uralom alatt állt, 1654-ben egyesült Oroszországgal. Az Orosz Birodalom
1917-es összeomlása után rövid ideig létezett a független Ukrajna, majd
a terület 1922-ben a Szovjetunió tagköztársasága lett. Az 1991. augusztusi
moszkvai puccs idején a kijevi törvényhozás által kinyilvánított
függetlenséget
december 1-jén népszavazás erősítette meg. Ukrajna 1991. december 8-án
Oroszországgal és Fehéroroszországgal alapító tagja volt a Szovjetuniót
felváltó Független Államok Közösségének, amelyből 2014 márciusában, a
Krím-félsziget jogellenes orosz annektálása után kilépett. 2014-től
állandósult
a fegyveres konfliktus a kelet-ukrajnai, Moszkva által támogatott oroszbarát
szeparatisták és az ukrán kormányerők között. Ukrajna és Oroszország
viszonya egyre romlott, végül 2022. február 24-én Oroszország háborút indított
Ukrajna ellen.