1946. szeptember 19. - Winston Churchill volt brit
miniszterelnök a zürichi egyetemen mondott beszédében egyféle "Európai Egyesült Államok" megalakítását javasolja. Beszéde után Nyugat-Európában több mozgalom, társadalmi szervezet jön létre, majd az év decemberében Párizsban megalakul az Európai Föderalista Unió. A brit külpolitikában azonban hosszú időre háttérbe szorul az integrációs kezdeményezés támogatása, London csak 1961-ben kéri először csatlakozását és 1973-ban lesz tagja az 1957-ben létrejött Európai Gazdasági Közösségnek.
1947. június 27-július 3. - Párizsban tanácskoznak azon
európai országok, amelyek részt kívánnak venni a George Marshall amerikai külügyminiszter által június 5-én meghirdetett, az újjáépítést szolgáló amerikai segélyprogramban (a Marshall- tervben). A szovjet küldöttség július 2-án otthagyja a tanácskozást, ez egyben azt is jelenti, hogy a Szovjetunió befolyása alá tartozó európai országok is kimaradnak a Marshall- tervből.
1948. január 1. - Életbe lép Belgium, Luxemburg és Hollandia
1944. október 29-én Londonban, az emigráns kormányok által aláírt vámkonvenciója, mely felszámolja a vámtarifákat az egymás közötti külkereskedelemben. Az ún. Benelux-szerződés széles körű gazdasági együttműködést irányoz elő.
1948. március 17. - Belgium, Luxemburg, Hollandia,
Franciaország és Nagy-Britannia Brüsszelben megköti a gazdasági, szociális, kulturális együttműködésüket szorosabbra fűző Brüsszeli Szerződést, amely kiterjed a biztonsági területre is.
1948. április 16. - Párizsban aláírják a Marshall-tervről
szóló szerződést, végrehajtására 17 nyugat-európai állam felállítja az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC). A tervet George Marshall amerikai külügyminiszter hirdette meg 1947. június 5-én elmondott beszédében. A program Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svédország, Svájc, Törökországra és a megszállás alatt álló Németország újjáépítését szolgálja. Az OEEC 1951-ig 13,5 milliárd dollárt folyósít.
1948. május 7-10. - Hágában Duncan Sandys (Churchill volt
brit miniszterelnök veje) elnökletével megtartják az első Európa- konferenciát, amelynek záró határozata egységes, demokratikus Európa megteremtésére hív fel.
1949. június 25. - Közlemény jelenik meg a Kölcsönös
Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) megalakulásáról. A szocialista országok döntően politikai szempontok alapján létrehozott gazdasági szervezet létrehozásáról 1949. január 5-8. között folytatott tanácskozást Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió. A szervezet a hangzatos deklarációk ellenére a "szerveztlen integráció" szintjén marad, az együttműködés árucsereforgalmi megállapoodásokban merül ki.
1949. április 4. - Tíz európai ország (Belgium, Dánia,
Franciaország, Hollandia, Izland, Luxemburg, Nagy-Britannia, Olaszország, Norvégia, Portugália), az Egyesült Államok és Kanada külügyminiszterei Washingtonban aláírják az Észak-atlanti Szerződés, a NATO alapokmányát.
1949. május 5. - Franciaország, Nagy-Britannia, a Benelux-államok,
Dánia, Írország, Norvégia, Olaszország és Svédország képviselői Londonban aláírják az Európa Tanács alapokmányát, amely augusztus 3-án lép hatályba. Az Európa Tanács a továbbiakban főként emberi jogi és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik, nem válik valódi integrációs szervezetté.
1949. augusztus 3. - Hatályba lép az Európa Tanács
alapokmánya. 1949. május 5-én Franciaország, Nagy-Britannia, a Benelux-államok, Dánia, Írország, Norvégia, Olaszország és Svédország képviselői Londonban írták alá az Európa Tanács alapokmányát. Az Európa Tanács a továbbiakban főként emberi jogi és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik, nem válik valódi integrációs szervezetté.