2020. november 28. szombat
Európai Unió
CSEH KÖZTÁRSASÁG - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Közép-Európában fekvő Csehországot nyugaton és északon Németország, északon Lengyelország, keleten Szlovákia, délen Ausztria határolja.
TERÜLET:  78 867 négyzetkilométer
NÉPESSÉG:  10,7 millió fő (2020)
FŐVÁROS:  Prága
HIVATALOS NYELV:  cseh
HIVATALOS PÉNZNEM:  cseh korona
TÖRTÉNELEM
A cseh államalapításra a legendák szerint a 9. században, I. Vencel uralkodása alatt került sor. A Cseh Királyság 1002-től a Német-Római Birodalom része volt, a 13. század végén, II. Ottokár alatt a Habsburgokkal versengett Közép-Európa vezetéséért, Prága IV. (Luxemburgi) Károly alatt élte első fénykorát. A 15. század elején a huszita háborúk dúlták, huszita volt a cseh Podjebrád György király is. A Habsburgok 1526-ban szerezték meg a cseh koronát. 1618-ban a protestáns cseh rendek lázadásával kezdődött a harmincéves háború, de a felkelés 1620-ban a fehérhegyi csatában elbukott, Csehország és Morvaország a Habsburg Birodalom örökös tartománya lett. Az első világháborúban széthullott Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918. október 28-án jött létre a csehek és szlovákok közös állama. A Csehszlovák Köztársaság 1939-ben szétesett, a cseh és morva területeken a megszálló németek protektorátust hoztak létre. Az 1945-ben újjászülető Csehszlovákiában 1948-ban a kommunisták kerültek hatalomra, az ország a szovjet tömb része lett. 1968-ban az "emberarcú szocializmus" megteremtésére tett kísérletnek, a "prágai tavasznak" a Varsói Szerződés intervenciója vetett véget, az ezt követő "normalizáció" a diktatúra visszatérését hozta magával. Az 1989. novemberi "bársonyos forradalom" megbuktatta a kommunista rendszert. A demokratikus Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot rövid idő alatt szétfeszítették a csehek és szlovákok ellentétei, 1993. január 1-jétől Csehország és Szlovákia különvált.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1993. január 1-jétől hatályos, azóta többször, legutóbb 2013-ban módosított alkotmány értelmében az állam élén a közvetlenül, öt évre választott és egyszer újraválasztható köztársasági elnök áll. A törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament gyakorolja. A felsőház, a szenátus 81 tagját többségi választási elv alapján hat évre választják, kétévente a tagok egyharmadának újítják meg a mandátumát. A 200 tagú képviselőház tagjait közvetlenül, négy évre választják, s csak pártokra lehet szavazni, független jelöltek a pártok listáin indulhatnak. ***)
Országok szerint