A lettek lakta terület német, lengyel, svéd,
majd orosz uralom állt. Függetlenségét az első világháború végén,
1918. november 18-án kiáltották ki, alkotmányát 1922-ben fogadták el.
A többpártrendszerű parlamenti demokráciát 1934-től elnöki puccsal
életbe léptetett diktatúra váltotta fel, majd - az 1939-ben kötött
Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradéka értelmében, amely a
Baltikumot szovjet érdekszférának ismerte el - 1940 nyarán szovjet
katonai intervenció nyomán Lettország a Szovjetunió része lett. A
rigai parlament 1990. május 4-én kiáltotta ki ismét a függetlenséget,
amit a Mihail Gorbacsov-ellenes moszkvai puccs idején, 1991.
augusztus 21-én megerősített, és a Szovjetunió is elismert.