|
|
EURÓPAI UNIÓ - EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (TANÁCS) (Council of the European Union)
| székhely: | Brüsszel (Belgium) | | cím: | 175 rue de la Loi, 1048 Brussels, Belgium | | telefon: | 00-32-2-281-61-11 | | fax: | 00-32-2-281-69-34 | | internet: | http://www.consilium.europa.eu |
VEZETŐ:
| Kül- és biztonságpolitikai főképviselő: | Catherine ASHTON |
| (Nagy-Britannia) | |
| 2009.12.01- | |
| Főtitkár: | Pierre de BOISSIEU (Franciaország) |
| 2009.12.01- | |
Az Európai Unió jogalkotásának elsődleges, de nem
kizárólagos felelőse, mivel számos kérdésben az Európai
Parlamenttel közösen dönt. Kormányközi alapon működő testület,
ülésein a tagállamok kormányainak képviselői - általában
miniszterei - vesznek részt. A Tanácsot ezért szokás
Miniszterek Tanácsaként (Council of Ministers) is
emlegetni. Mivel összetétele a napirend és a megoldandó problémák
szerint alakul, aszerint szokták megkülönböztetni, hogy
mely miniszterek találkozójáról van szó.
A Tanács tíz különböző összetételben ülésezik, a
különböző szakminiszteri testületek foglalkoznak a különféle
szakkérdésekkel (pl. mezőgazdaság, gazdaság, pénzügyek, energia, stb.)
A Lisszaboni Szerződés életbe lépését követően
(2009. december 1.) kettévált a külügyi tanács és
a (belső uniós) kérdésekkel foglalkozó általános ügyek tanácsa
(General Affairs Council).
A Tanácsban a tagországok rotációs alapon fél évig elnökölnek.
A Lisszaboni Szerződés - az addigi féléves rotációs elnöség
fennmaradása mellett - megteremtette a csoportos uniós elnökséget,
amelynek keretében az EU-elnökséget egymás után betöltő három ország
másfél éven át szorosan együttműködik, s a folytonosság
jegyében közös programokat dolgoz ki. A szerződés alapján
a miniszteri szintű tanácsi munkában a soros elnökséget betöltő
ország szakminiszterének kiemelt koordináló szerepe általános
szabály szerint megmarad, ám a külügyminiszterek tanácskozásain
ezentúl az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője elnököl.
A határozatokat minősített többséggel hozzák meg, feltéve, ha az
adott ügyben nincs teljes egyhangúság vagy egyszerű többség előírva.
A szavazati súlyok eloszlása az adott állam lakosságának számával
függ össze. 2014-től lép életbe a "kettős többség" elve:
a döntések meghozatalához a tagállamok 55 százalékának
szavazata szükséges úgy, hogy ez az Unió lakosságának
65 százalékát is jelentse.
A 345 szavazat megoszlása a 27 tagország között:
Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország - 29
Spanyolország, Lengyelország - 27, Románia 14, Hollandia - 13,
Görögország, Csehország, Belgium, Magyarország, Portugália - 12,
Svédország, Ausztria, Bulgária - 10, Szlovákia, Dánia, Finnország,
Írország, Litvánia - 7, Lettország, Szlovénia, Észtország, Ciprus,
Luxemburg - 4, Málta - 3. A minősített többséggel hozandó
döntéseknél a jogszabályok elfogadásához a 345-ből minimum
255 szavazat szükséges.
A Tanács munkáját segítő, illetve előkészítő intézmények:
Állandó Képviselők Bizottsága - COREPER
(franciául: Commité des REprésentants PERmanents):
A Tanács üléseit előkészítő testület, amely a tagállamok EU mellé
rendelt brüsszeli nagyköveteiből (Állandó Képviseletük vezetőjéből),
áll. Elsődleges feladata, hogy az egyes kérdésekben a tagállamok
képviselői ezen az inkább szakértői, diplomáciai szinten
próbálják álláspontjaikat egyeztetni és közelíteni, s
politikai döntésre készítsék elő a miniszterek számára az egyes
javaslatokat. A COREPER hatáskörébe tartozik a tagállamok
kormányai és az Unió intézményei közötti kapcsolattartás, a
közösségi és nemzeti adminisztráció közötti közvetítés, koordinálás
is. A COREPER-nek két szintje van, a COREPER II az
állandó képviselők, a COREPER I azok helyetteseinek fóruma.
Tanácsi munkacsoportok (Council working groups):
A Tanács, illetve a COREPER munkáját segítő, döntéseit előkészítő
testületek, amelyek a tagállamok két-három minisztériumi szakértőiből és
a Bizottság megfelelő képviselőiből állnak.
Politikai és Biztonsági Bizottság (Political and Security Committee):
Feladata a biztonságpolitikai és védelmi kérdések megvitatása,
a rendszeres egyeztetés, koordinálás e területeken.
Koordináló Bizottság (K4-es Bizottság) (Coordinating Committee
/K4. Committee/):
A bel- és igazságügyi téren a Miniszterek
Tanácsának üléseit és döntéseit előkészítő, a COREPER-hez
hasonló feladatokat ellátó speciális egyeztető fórum.
Főtitkárság (Secretariat General):
A Tanács mintegy 3500 fős apparátusa, amelynek feladata az ülések
technikai, szakmai előkészítése, az Elnökség munkájának segítése.
Élén a főtitkár (Secretary General) áll, aki a lisszaboni
szerződés életbe lépéséig (2009. december 1.)
Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselő (High Representative
of CFSP) is volt.
A főtitkár feladata a Tanács elnökségének külpolitikai téren való
segítése, a külső partnerekkel való kapcsolattartás. A Főtitkárság
adminisztratív vezetését az Amszterdami Szerződés óta a főtitkár-
helyettes látja el.
Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának képviselője
tisztséget az Amszterdami Szerződés hozta létre (átalakítva
a Tanács főtitkári posztját) abból a célból, hogy biztosítsa az
EU külpolitikai álláspontjának egységes képviseletét
a külvilág felé.
A 2009. december 1-jén életbe lépett Lisszaboni Szerződés
létrehozta a megerősített hatáskörű kül- és biztonságpolitikai
főképviselő tisztséget (High Representative of the Union for Foreign
Affairs and Security Policy)(a poszt magában foglalja az
Európai Bizottság külkapcsolatok biztosának feladatait is,
s alárendeltségében uniós külügyi apparátust (EEAS) hoztak
létre.
Tanács Elnöksége (Council Presidency):
Az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztsége, amit félévente egy-egy
tagállam tölt be. A soros elnök tagállam hívja össze a Tanácsot, elnököl
nemcsak a Miniszterek Tanácsában, de a Tanácshoz kötődő egyéb
testületekben is (COREPER, tanácsi munkacsoportok), ő hív
fel szavazásra, és írja alá az elfogadott aktusokat. Komoly súlya van
az elnöki időszaka alatt tárgyalásra kerülő ügyek döntésének
befolyásolásában, lévén meghatározó szerepe a napirend
összeállításában és a szavazás előkészítésében. Az elnökséget
betöltő ország kulcsszerepet játszik az Unió külső képviseletében
és álláspontjának megjelenítésében is.
|
|
|
|
|
|
|
|
|