Az Európai Unió állam- és kormányfőinek testülete, amelyet az EU
csúcsszervének is szokás nevezni. Az állam- és kormányfők már
korábban is létező találkozói az 1974 decemberében megtartott
párizsi csúcsértekezlet után váltak rendszeressé.
Az Európai Tanácsot a Maastrichti Szerződés (1992)
intézményesítette előírva, hogy évente legalább kétszer
kell ülést tartania. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei
életbe lépése óta hivatalosan is az EU fő intézményeinek egyike.
A Lisszaboni Szerződés teremtette meg az Európai Tanács (Európai
Unió) elnöki tisztségét. A mandátumot két és fél évig
betöltő Elnök elnököl az Európai Tanács ülésein, és
bizonyos esetekben a nemzetközi színtéren is képviseli
az uniót.
A Tanács rendszerint évente kétszer ülésezik, júniusban és decemberben,
amikor a soros elnökséget betöltő állam megbízatása véget ér. Ezen kívül
évente egy-két alkalommal időközi csúcstalálkozókat is tartanak,
s az Elnök rendkívüli ülést is összehívhat.
Ülésein az Európai Bizottság elnöke és az EU kül- és
biztonságpolitikai főképviselője is részt vesz; munkáját
adott esetben tagállamonként egy miniszter, illetve a Bizottság
elnöke esetében egy biztos segítheti. A Tanács munkáját
Főtitkársága is segíti.
Az Európai Tanács lényegében az Unió legfelső döntéshozó testülete,
ennek megfelelően szinte kizárólag nagyhorderejű, többnyire
stratégiai kérdésekben dönt, például az EU bővítéséről (a konkrét
jogalkotást az Európai Unió Tanácsa, azaz Miniszteri Tanács hatáskörében
hagyja), valamint meghatározza az EU számára az általános politikai
irányelveket, az alapvető reformokat is. Összetételéből fakadóan
a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere, ezért
konszenzussal, azaz minden résztvevő egyetértésével dönt.
(Bizonyos, a Lisszaboni Szerződésben meghatározott esetekben
minősített többséggel dönt.)
A soros elnökséget, amely az Európai Tanács és az Európai Unió
Tanácsa üléseinek szervezési feladatait látja el, a tagállamok félévente
cserélik egymás között.
A 2009. december 1-jén életbe lépett Lisszaboni Szerződés - az addigi
féléves rotációs elnöség fennmaradása mellett - megteremti a csoportos
uniós elnökséget, amelynek keretében ezentúl az EU-elnökséget egymás
után betöltő három ország másfél éven át szorosan együttműködik, s a
folytonosság jegyében közös programokat dolgoz ki.