2012. május 16. szerda
Európai Unió
EURÓPAI UNIÓ - EURÓPAI PARLAMENT (European Parliament - EP)
(EU fő szerve)
székhely:Brüsszel (Belgium)
cím:Rue Wiertz, B-1047 Bruxelles
telefon:00-32-2-284-2111
fax:00-32-2-230-6933
székhely:Luxembourg (Luxemburg)
cím:Centre Européen, Plateau du Kirchberg, BP 1601, L-2929
Luxembourg
telefon:00-352-4300-1
fax:00-352-4300-29494
székhely:Strasbourg (Franciaország)
cím:1, avenue de Président Robert Schuman CS91024
F-67070 Strasbourg Cedex
telefon:00-33-388-17-4001
fax:00-33-388-17-5184
internet:http://www.europarl.europa.eu
VEZETŐ: 
Elnök:Martin SCHULZ (Németország)
2012.01.17-

TEVÉKENYSÉG
Az Európai Unió tagállamainak lakosságát képviselő közösségi intézmény, amelynek fő feladata az Unió polgárai érdekeinek képviselete. A közvetlenül az állampolgárok által - általános választójog alapján - 5 évente választott képviselők nemzetközi pártfrakciókba csoportosulva látják el munkájukat.
Az Európai Parlament immár 736 tagját 2009. június 4. és 7. között hetedik alkalommal választották meg közvetlenül
27 tagország szavazópolgárai, Magyarországról 22 képviselő került a testületbe, amely 2009. július 14-én tartotta alakuló ülését. A 2009. december 1-jén életbe lépett Lisszaboni Szerződésnek megfelelően 2011. december elején az EP 754 tagúra bővült, miután 18 új képviselő megkezdte munkáját.
Az eredetileg csak konzultatív funkciókkal létrehozott testület az évek során - az alapító szerződések módosításain keresztül - egyre komolyabb hatásköröket szerzett. Az Egységes Európai Okmány (1986), a Maastrichti Szerződés (1992), az Amszterdami Szerződés (1997), a Lisszaboni Szerződés (2009) fokozatosan ruházták fel társjogalkotói feladatokkal az EP-t, amely így ma már a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanács mellett egyenrangú és megkerülhetetlen társdöntéshozó. Az EP jogalkotói, együttdöntői, költségvetési és ellenőrzői hatáskörrel rendelkezik. A Parlament a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését, jóváhagyási joga van az Európai Bizottság elnöke és egész testülete kinevezését illetően, felügyeleti jogkört gyakorol a Bizottság tevékenységének jelentős része fölött, kétharmados többséggel bizalmatlanságot is szavazhat a Bizottsággal szemben, ami annak lemondatásával jár.
Az Európai Parlament jóváhagyási jogkörrel rendelkezik a Közösségek és külső országok között kötött szerződéseket, így például a csatlakozási szerződéseket illetően is.
A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatályba lépése óta "együttdöntési joga" van, azaz a kormányokat képviselő Tanácsnak nemcsak "meghallgatnia illik", hanem közös nevezőre is kell vele jutnia.
Az Európai Parlament hivatalos székhelye Strasbourg. Itt tartják általában a plenáris üléseket (általában összesen 12 hét egy évben), de Brüsszelben szintén tartanak plenáris üléseket. A bizottsági ülésekre Brüsszelben kerül sor.
Az intézmény titkárságának hivatalos székhelye Luxemburg, de az apparátus nagy része Brüsszelben látja el feladatait.
FŐBB SZERVEK
A Parlament munkáját a képviselők által választott elnökből (President) és 14 alelnökből álló Elnökség (Bureau) irányítja, koordinálja.
Az EP elnökét többségi szavazással választják két és fél éves időszakra. Az Elnök irányítja a Parlament munkáját, ő az EP hivatalos képviselője a külvilággal és a többi közösségi intézménnyel fenntartott kapcsolatokban.
Az Elnökség tagja az - ugyancsak a képviselők által választott - 5 quaestor, akiknek feladatuk, hogy a parlament tagjait közvetlenül érintő pénzügyi és adminisztrációs kérdésekkel foglalkozzanak.
A parlamenti munka nagy része jelenleg 20 állandó szakbizottságban folyik. A parlamenti tisztségviselői helyek (pl. bizottsági elnökök, tagok) betöltéséről a politikai frakciók döntenek.
A fő politikai vitákat a Képviselőcsoportok (Political Groups) - és nem a képviselők nemzeti hovatartozása - határozzák meg.

Az EP összetétele (2012. február 16-i állapot; egy hely betöltetlen):
Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP) 271 fő
Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S and D) 190 fő
Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) 84 fő
Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA) 58 fő
Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 53 fő
Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) 34 fő
Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) 33 fő
független 30 fő
Országok szerint
 
Országok szerint