2017. február 22. szerda
Európai Unió
EURÓPAI UNIÓ - EURÓPAI PARLAMENT (European Parliament - EP)
(EU fő szerve)
székhely:Brüsszel (Belgium)
cím:Rue Wiertz, B-1047 Bruxelles
telefon:00-32-2-284-2111
fax:00-32-2-230-6933
székhely:Luxembourg (Luxemburg)
cím:Centre Européen, Plateau du Kirchberg, BP 1601, L-2929
Luxembourg
telefon:00-352-4300-1
fax:00-352-4300-29494
székhely:Strasbourg (Franciaország)
cím:1, avenue de Président Robert Schuman CS91024
F-67070 Strasbourg Cedex
telefon:00-33-388-17-4001
fax:00-33-388-17-5184
internet:http://www.europarl.europa.eu
VEZETŐ: 
Elnök:Antonio TAJANI (Olaszország)
2017.01.17-
TEVÉKENYSÉG
Az Európai Unió tagállamainak lakosságát képviselő közösségi intézmény, amelynek fő feladata az Unió polgárai érdekeinek képviselete. A közvetlenül az állampolgárok által - általános választójog alapján - 5 évente választott képviselők nemzetközi pártfrakciókba csoportosulva látják el munkájukat.
Az Európai Parlament 751 tagját 2014. május 22. és 25. között nyolcadik alkalommal választották meg közvetlenül
28 tagország szavazópolgárai, Magyarországról 21 képviselő került a testületbe, amely 2014. július 1-jén tartotta alakuló ülését. (A 2009. december 1-jén életbe lépett Lisszaboni Szerződésnek megfelelően az addigi 766 fős Európai Parlament létszáma csökkent a 2014. évi EP-választásokat követően, miután a szerződés értelmében az uniós képviselőtestület létszáma száma nem lehet több 751-nél.
A 2014 májusi választásokon több ország - így Magyarország is - a korábbinál kevesebb képviselőt küldhetett az EP-be.) 2015. június 16-án Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) néven új frakciót alapított a szélsőjobboldal.
Az eredetileg csak konzultatív funkciókkal létrehozott testület az évek során - az alapító szerződések módosításain keresztül - egyre komolyabb hatásköröket szerzett. Az Egységes Európai Okmány (1986), a Maastrichti Szerződés (1992), az Amszterdami Szerződés (1997), a Lisszaboni Szerződés (2009) fokozatosan ruházták fel társjogalkotói feladatokkal az EP-t, amely így ma már a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanács mellett egyenrangú és megkerülhetetlen társdöntéshozó. Az EP jogalkotói, együttdöntői, költségvetési és ellenőrzői hatáskörrel rendelkezik. A Parlament a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését, jóváhagyási joga van az Európai Bizottság elnöke és egész testülete kinevezését illetően, felügyeleti jogkört gyakorol a Bizottság tevékenységének jelentős része fölött, kétharmados többséggel bizalmatlanságot is szavazhat a Bizottsággal szemben, ami annak lemondatásával jár.
Az Európai Parlament jóváhagyási jogkörrel rendelkezik a Közösségek és külső országok között kötött szerződéseket, így például a csatlakozási szerződéseket illetően is.
A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatályba lépése óta "együttdöntési joga" van, azaz a kormányokat képviselő Tanácsnak nemcsak "meghallgatnia illik", hanem közös nevezőre is kell vele jutnia.
Az Európai Parlament hivatalos székhelye Strasbourg. Itt tartják általában a plenáris üléseket (általában összesen 12 hét egy évben), de Brüsszelben szintén tartanak plenáris üléseket. A bizottsági ülésekre Brüsszelben kerül sor.
Az intézmény titkárságának hivatalos székhelye Luxemburg, de az apparátus nagy része Brüsszelben látja el feladatait.
FŐBB SZERVEK
A Parlament munkáját a képviselők által választott elnökből (President) és 14 alelnökből álló Elnökség (Bureau) irányítja, koordinálja.
Az EP elnökét többségi szavazással választják két és fél éves időszakra. Az Elnök irányítja a Parlament munkáját, ő az EP hivatalos képviselője a külvilággal és a többi közösségi intézménnyel fenntartott kapcsolatokban.
Az Elnökség tagja az - ugyancsak a képviselők által választott - 5 quaestor, akiknek feladatuk, hogy a parlament tagjait közvetlenül érintő pénzügyi és adminisztrációs kérdésekkel foglalkozzanak.
A parlamenti munka nagy része jelenleg 22 állandó szakbizottságban folyik. A parlamenti tisztségviselői helyek (pl. bizottsági elnökök, tagok) betöltéséről a politikai frakciók döntenek.
A fő politikai vitákat a Képviselőcsoportok (Political Groups) - és nem a képviselők nemzeti hovatartozása - határozzák meg.

Az EP összetétele (a 2015. június 16-i ülésen): (jelenleg egy hely betöltetlen)
Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP) 218 fő
Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S and D) 190 fő
Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 73 fő
Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) 70 fő
Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) 52 fő
Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA) 50 fő
Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) 45 fő
Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) 36 fő
független képviselők (egyetlen képviselőcsoporthoz sem tartoznak) 16 fő
Országok szerint