2019. július 20. szombat
Európai Unió
SZERBIA KÖZTÁRSASÁG (SZERBIA) - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Szerbia Köztársaság (szerb-horvát nyelven: Republika Srbija)
FÖLDRAJZI HELYZET:  A balkáni ország északon Magyarországgal, keleten Romániával és Bulgáriával, délen Macedóniával és Albániával, nyugaton Montenegróval, Bosznia-Hercegovinával és Horvátországgal határos.
TERÜLET:  77 498 km2 (forrás 2011.EY)
NÉPESSÉG:  7 243 007 (2013) (forrás 2014.03.World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:  szerb 83,3 százalék, magyar 3,5 százalék, bosnyák 2 százalék, roma 2,1 százalék, egyéb 9,1 százalék (forrás 2014.03.World Fact book)
VALLÁS:  ortodox 84,6 százalék, római katolikus 5 százalék, muszlim 3,1 százalék, protestáns 1 százalék, ateista 1,1 százalék, egyéb 5,3 százalék (forrás 2014.03.World Factbook)
FŐVÁROS:  Belgrád (1 115 000 lakos, 2009) (forrás 2014.03.World Factbook)
HIVATALOS NYELV:  szerb-horvát
HIVATALOS PÉNZNEM:  szerb dinár (=100 para) (2003.07.02-től)
GAZDASÁG
A volt Jugoszlávia felbomlását követő piacvesztés, a délszláv háború és az emiatt elrendelt nemzetközi gazdasági szankciók súlyos helyzetbe hozták a gazdaságot, amely csak Slobodan Milosevic 2000-es bukása után integrálódhatott a nemzetközi gazdaságba. Jugoszlávia a Világbank és az IMF tagja lett, adományozó konferencián 1,3 milliárd dollárt ajánlottak fel számára és adósságának egy részét elengedték. A gazdasági helyzet lassan javul, s mivel Szerbia és Montenegró gazdasága sosem integrálódott igazán, az államközösség felbomlásának gazdasági téren nem volt megrázó hatása.
Bruttó hazai termék (GDP) növekedése: 2 százalék (2013) (forrás 2014.03.13. World Factbook)
Egy főre jutó GDP: 11 100 dollár (2013) (forrás 2014.03.13. World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 27,7 százalék (2013) (forrás 2014.03.13. World Factbook)
Inflációs ráta: 8,2 százalék (2011) (forrás 2014.03.13. World Factbook)
TÖRTÉNELEM
A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság az első világháború után, 1918-ban alakult meg, neve 1929-ben lett Jugoszlávia. 1992-ben jött létre a Szerbia és Montenegró alkotta harmadik Jugoszlávia, amely a Slobodan Milosevic elnöksége alatt véres háborúkkal próbálta megteremteni "Nagy-Szerbiát", egy államban egyesíteni a szerb etnikumot. 1999-ben a Koszovóban kezdett etnikai tisztogatás a NATO katonai beavatkozásához vezetett, Koszovó nemzetközi ellenőrzés alá került. 2000-ben Milosevic megbukott, országa 2003. február 4-től Szerbia és Montenegró néven államszövetséggé alakult át. 2006. június 3-án Montenegró kinyilvánította függetlenségét, így 2006. június 5-én Szerbia önálló állam, Szerbia és Montenegró jogutódja lett. 2008. február 17-én Koszovó is kikiáltotta függetlenségét, amit Belgrád nem ismer el, a 2006-os alkotmány Koszovót az ország elidegeníthetetlen részének minősíti. A két ország viszonyának rendezéséről 2013-ban kezdődtek tárgyalások az EU közvetítésével.
ÁLLAMSZERVEZET
A 2006. november 8-án hatályba lépett alkotmány értelmében a Szerb Köztársaság élén az öt évre közvetlenül választott és egyszer újraválasztható elnök áll, a tisztséget 2012. június 11. óta Tomislav Nikolic tölti be, mandátuma május 31-én lejár. Legutóbb, 2017. április 2-án tartottak elnökválasztást, amelyet a Szerb Haladó Párt (SNS) vezetője, Aleksandar Vucic kormányfő nyert meg a szavazatok 55,13 százalékával.
Törvényhozás: A törvényhozó hatalom letéteményese az egykamarás, 250 tagú Nemzetgyűlés, amelynek tagjait pártlistáról választják meg, mandátumuk 4 évre szól. Legutóbb, a 2016.04.24-én megtartott előrehozott parlamenti választáson a 250 parlamenti helyből az eddig is kormányzó jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) 131 mandátumot, a baloldali Szerbiai Szocialista Párt (SPS) 29, az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) 22, az ellenzéki Demokrata Párt (DS) 16, az Elég volt (Dosta je bilo) nevű mozgalom 16, a Boris Tadic volt államfő által vezetett hárompárti koalíció, az LDP-LSV-SDS 13, valamint a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) és a Dveri mozgalom koalíciója is 13 mandátumot szerzett. A hét országos párt mellett öt nemzeti kisebbségi párt politikusai is részt vesznek a szerb törvények alakításában: a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) 4, a bosnyák Szandzsáki Demokratikus Akciópártnak 2, a Szandzsáki Bosnyák Demokratikus Uniónak 2, az albán Demokratikus Cselekvés Pártjának 1 és a Zöld Pártnak is 1 mandátuma lett.
Kormány: 2014. április 27-én megalakult Aleksandar Vucic vezette Szerb Haladó Párt (SNS), a baloldali Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) koalíciós kormánya. (2012. júlis 27. óta kormányzó Ivica Dacic által vezetett kormányt váltotta.)
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Szerbia az alábbi főbb nemzetközi szervezetek tagja:
1945.10.24-1992.09.19. az ENSZ tagállama (tagságát felfüggesztették)
1975.08.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ) tagja. Tagságát 1992.07.08-án felfüggesztették
2000.11.01. az ENSZ tagállama
2000.11.26. a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) tagállama
2000.11.27. helyreállították az ország tagságát az Európai
Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ)
2003.04.03. az Európa Tanács (ET) tagja
2007.05.01. a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) tagja
2008.04.29. Luxembourgban aláírták a stabilizációs és társulási szerződést az Európai Unióval
2012.03.01. hivatalosan az Európai Unió (EU) tagjelölt országává nyilvánították
2014.01.21. Megkezdődtek az uniós csatlakozási tárgyalásai
Országok szerint