2019. szeptember 17. kedd
Európai Unió
HORVÁT KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Horvát Köztársaság (horvát nyelven: Republika Hrvatska)
FÖLDRAJZI HELYZET:  az Adriai-tenger keleti partján fekszik, Szlovéniával, Magyarországgal, Szerbia és Montenegró Vajdasági területével, valamint Bosznia-Hercegovinával határos.
TERÜLET:  56 594 km2 (forrás 2015.11.02. World Factbook)
NÉPESSÉG:  4 464 844 fő (2015. július, becsült adat) (forrás 2015.11.02. World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:  horvát 90,4 százalék, szerb 4,4 százalék, egyéb (bosnyák, magyar, szlovén, olasz, cseh) 4,4 százalék (forrás 2015.11.02. World Factbook)
VALLÁS:  római katolikus 86,3 százalék, ortodox 4,4 százalék, muszlim 1,5 százalék, egyéb 1,5 százalék, felekezeten kívüli 3,8 százalék (forrás 2015.11.02. World Factbook)
FŐVÁROS:  Zágráb (687 000 lakos, 2015, becsült adat) (forrás 2015.11.02. World Factbook)
HIVATALOS NYELV:  horvát
HIVATALOS PÉNZNEM:  kuna (=100 lipa) (1994.05.30-tól) (1991.12.23- 1994.05.30. között horvát dinár)
GAZDASÁG
Horvátország gazdasága az egyik legfejlettebb volt az egykori jugoszláv tagköztársaságok közül, azonban a föderáció szétesésekor kitört többéves háború súlyos károkat okozott. 2000-2007 között indult fejlődésnek a gazdaság, az idegenforgalom vált a recesszióból való kilábalás alapjává. A kormány megtartotta erőteljes gazdasági befolyását, mivel a privatizációs törekvéseket a lakosság igen negatívan fogadja, a politikusok pedig nem támogatják azt eléggé, s halasztódik a pénzügyi és szerkezetátalakítási reformok bevezetése is. Az utóbbi évek gazdasági válságának negatív hatásai jelentősen rontották a gazdasági mutatókat.
Bruttó hazai termék (GDP) változása: -0,4 százalék (2014, becslés) (forrás 2015.11.02. World Factbook)
Egy főre jutó GDP: 20 900 dollár (2014, becslés) (forrás 2015.11.02. World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 19,7 százalék (2014, becslés) (forrás 2015.11.02. World Factbook)
Inflációs ráta: -0,2 százalék (2014, becslés) (forrás 2015.11.02. World Factbook)
TÖRTÉNELEM
Az Osztrák-Magyar Monarchia által elvesztett I. világháború után, 1918-ban megalakult a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia). 1945. november 29-én kikiáltották a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot, s Horvátország - a hozzá csatolt Dalmáciával együtt - a hat tagállam egyike lett. Az időnként fellángoló szerb-horvát ellentéteket Joszip Broz Tito államfőnek sikerült háttérbe szorítania, de halála után, az 1980-as évek második felében ismét kiéleződtek. 1991. június 25-én a Horvát Köztársaság - a megelőző népszavazás eredményével összhangban - egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, amelynek megvalósítását a szétesőben levő Jugoszlávia néphadserege háborúval próbálta megakadályozni. Az ország függetlenségét 1992. január 15-én ismerték el nemzetközileg. 2004. június 18-án hivatalosan az Európai Unió (EU) tagjelölt országává nyilvánították. 2005. október 3-án Luxembourgban megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, amelyeket 2011. június 30-án fejezett be. A csatlakozási szerződést 2011. december 9-én írták alá Brüsszelben. 2013. július 1-jén az EU 28. tagállama lett.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1990. december 22-én elfogadott, s 2000-ben és 2001-ben is módosított alkotmány értelmében a köztársaság élén az általános választójog alapján öt évre választott köztársasági elnök áll, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is. A 2015-ös elnökválasztást Kolinda Grabar-Kitarovic, a Horvát Demokratikus Közösség jelöltje nyerte meg a szavazatok 50,45 százalékának megszerzésével. 2015. február 19-én Horvátország első női elnökeként lépett hivatalba.
Törvényhozás: A törvényhozó hatalom letéteményese a 151 tagú Nemzetgyűlés (Hrvatski Sabor). Ennek tagjai a négyévenként megtartott általános választásokon kerülnek be a parlamentbe. A legutóbbi, 2016. szeptember 11-én tartott előre hozott parlamenti választást tartottak, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a diaszpóra két képviselőjével együtt 61, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította koalíció 54, a Híd Függetlenek Listája (Most) 13, az Élőlánc (Zivi Zid) 8, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) 3, a BM 365 nevű párt 2, valamint a Szlavónia és Baranya Horvát Demokratikus Szövetség (HDSSB) 1 mandátumot szerzett, továbbá egy, a diaszpóra által megválasztott független képviselő is bejutott. A nemzeti kisebbségeknek garantált nyolc képviselői hely körül hármat a szerb, egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és szlovák képviselő tölt be, az összes többi nemzetiséget pedig két honatya képviseli az új összetételű parlamentben.
Kormány: 2017. június 9-én a parlament bizalmat szavazott Andrej Plenkovic új kormányának, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a liberális Horvát Néppárt (HNS) koalíciós kabinetjének. (2016. október 19-től volt hivatalban Andrej Plenkovic első kormánya.)
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Horvátország az alábbi főbb nemzetközi szervezetek tagja:
1992.03.23. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01-től az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
1992.05.22. - az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállama
1992.07.18. - a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) tagállama
1996.11.06. - az Európa Tanács (ET) tagállama
2001.10.29. - az Európai Unió (EU) társult tagja
2002.12.05. - a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás
(CEFTA) tagja
2004.06.18. - Hivatalosan az Európai Unió (EU) tagjelölt országává nyilvánították.
2008.04.03. Meghívást kapott a NATO-ba.
2008.07.09. Aláírták a NATO-csatlakozási jegyzőkönyvet.
2009.04.01. az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállama.
2011.06.30. Lezárultak a 2005 októberében megkezdett uniós csatlakozási tárgyalások, a csatlakozási szerződést 2011. december 9-én írta alá.
2012.01.22. Népszavazást tartottak az uniós csatlakozásról. A szavazók kétharmada a csatlakozás mellett voksolt.
2013.07.01. - az Európai Unió (EU) tagállama
Országok szerint