2019. július 20. szombat
Európai Unió
TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Török Köztársaság (török nyelven: Türkiye Cumhuriyeti) HELYZET: Az ország három százaléka Európában, a többi a Balkán-félsziget délkeleti peremén és Kis-Ázsiában terül el. Hozzá tartozik a Márvány-tenger, valamint a Boszporusz és a Dardanellák tengerszoros. Fekete-tenger, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Irán, Szíria, Földközi-tenger, Égei-tenger, Görögország és Bulgária határolja.
TERÜLET:  783 562 négyzetkilométer
NÉPESSÉG:  72 561 312 fő (2009-es becslés) (forrás 2010.EY)
NÉPCSOPORTOK:  török 75 százalék, kurd 18 százalék, egyéb 7 százalék
VALLÁS:  mohamedán 99,8 százalék, egyéb 0,2 százalék
FŐVÁROS:  Ankara (4 513 921 lakos, 2009) (forrás 2010.EY)
HIVATALOS NYELV:  török
HIVATALOS PÉNZNEM:  a török líra (=100 kurus)
GAZDASÁG
Törökország ásványi kincsekben gazdag, jelentős krómkészletekkel rendelkezik, kisebb szén-, vasérc-, bauxit-, réz- és ólomkészlete is van. Energiatermelésében jelentős szerep jut a vízenergiának, kőolajból és földgázból importra szorul. Ipari termelése a könnyűiparon és a textiliparon alapul. A fejlődő gazdaság kettős képet mutat: a hagyományos mezőgazdaság mellett, amely a munkaerő egyharmadát foglalkoztatja, modern ipar és szolgáltató szektor épült ki, jelentős az idegenforgalomból származó bevétel. Az utóbbi évek reformjainak köszönhetően a gazdasági növekedés gyorsult. Az EU-csatlakozás lehetősége jelentős tőkét vonz az országba, stratégiai fontosságú olajvezetékek is itt húzódnak. 2009-ben a világgazdasági válság mély recessziót okozott, nem vezetett azonban fizetésimérleg- vagy pénzügyi válsághoz. A török kormánynak nem volt szüksége a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére, a bankszektor sem szorult állami támogatásra, nem volt tapasztalható nagyobb arányú tőkemenekülés sem. Főbb mutatók:
Bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése: -4,5 százalék (2009)(forrás 2010.Eurostat)
Egy főre eső GDP: 7 500 euro (2008)(forrás 2009.Eurostat)
vásárlóerő paritás alapján: 10 900 euro (2007)(forrás 2009.Eurostat)
Inflációs ráta: 6,3 százalék (2009)(forrás 2010.Eurostat)
Munkanélküliségi ráta: 10,5 százalék (2009)(forrás 2010.Eurostat)
TÖRTÉNELEM
1923. október 29-én kiáltották ki a Török Köztársaságot. Első elnöke Musztafa Kemal, más néven Atatürk ("a törökök atyja"), aki az általa alapított Köztársasági Néppárttal kormányzott 1938-ban bekövetkezett haláláig. A muszlim világban elsőként vezetett be világi alkotmányt, az arab írást latinnal váltotta fel. A II. világháborúban Törökország semleges maradt. A háború után politikai és gazdasági reformokat vezettek be. A belső ellentétek több ízben is katonai hatalomátvételhez vezettek (1960, 1971). 1980-ban Kenan Evren tábornok vette át a hatalmat, akit 1982- ben népszavazással elnökké választottak, a korábbi pártvezetőket pedig tíz évre kizárták a politikai életből. A tilalom 1987-ig volt érvényben. A kilencvenes években egymást váltották a kormányok az országban, 1996-ban pedig az első olyan török kormány került hatalomra, amelyet Necmettin Erbakan személyében nyíltan iszlám alapon álló politikus vezetett, bár végül a következő évben a hadsereg nyomására távoznia kellett.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1982-ben elfogadott új, és több kiegészítéssel máig érvényben lévő alkotmány értelmében az ország államformája köztársaság. 2017. április 16-án népszavazást tartottak az elnöki rendszert bevezető alkotmánymódosításról, amelynek értelmében nem a miniszterelnök, hanem a mindenkori államfő lesz a végrehajtó hatalom feje az országban, a kormányfői tisztség megszűnik.
Államfő: 2007. október 21-én módosított alkotmány értelmében az államfőt a parlament helyett közvetlenül a nép választja, az elnöki ciklus hét évről öt évre csökkent. Legutóbb, 2018. június 24-én tartottak előrehozott elnökválasztást, amelyen Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök győzött a szavazatok 52,59 százalékával. Recep Tayyip Erdogan elnök 2018. július 9-én letette az államfői esküt, ezzel a 2017-es alkotmánymódosítás értelmében elnöki rendszer lépett életbe Törökországban.
Törvényhozás: Az alkotmány 2017-es módosítása értelmében a Nagy Nemzetgyűlés (Büyük Millet Meclisi), az egykamarás parlament 600 főből áll. A képviselőket közvetlen választással, öt évre választják, az elnökválasztással egy napon. Legutóbb, 2018. június 24-én tartottak előrehozott parlamenti választást, amelyen a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) alkotta, Népszövetség nevű pártszövetség együttesen a szavazatok 53,66 százalékát kapta, és így 344 mandátummal rendelkezik. A Nemzetszövetség nevű ellenzéki pártszövetség 33,95 százalékot kapott (189 képviselői hely). A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) a voksok 11,7 százalékát kapta (67 képviselői széket).
Kormány: 2018. július 9-én hivatalba lépett Recep Tayyip Erdogan elnök és kormánya, megszűnt a miniszterelnöki intézmény, az államfőre szállt át a kormányfő minden jogköre.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Törökország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1945.10.24. az ENSZ tagállama
1950.04.13. az Európa Tanács (ET) tagja
1952.02.18. az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállama
1961.09.30. a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1975.08.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
(EBESZ) tagja
1999.12.11. Helsinkiben megerősítették Törökország európai uniós tagjelöltségét.
2005.10.03. Luxembourgban megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások.
Országok szerint