|
|
ROMÁNIA - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:
Románia (román nyelven: Romania)
FÖLDRAJZI HELYZET:
A Délkelet-Európában fekvő ország
Magyarországgal, Moldovával, Ukrajnával, Bulgáriával és Szerbiával
határos, délkeleti partjait a Fekete-tenger mossa.
TERÜLET:
238 391 km2 (forrás 2010.EY)
NÉPESSÉG:
21 498 616 fő (2009, becsült adat) (forrás 2010.EY)
NÉPCSOPORTOK:
román 89,5 százalék, magyar 6,6 százalék, roma
2,5 százalék, német 0,3 százalék, ukrán 0,3 százalék, orosz 0,2
százalék, török 0,2 százalék, egyéb 0,4 százalék
(forrás 2011.01.10. World Factbook)
VALLÁS:
ortodox 86,8 százalék, protestáns 7,5 százalék, római
katolikus 4,7 százalék, egyéb 1 százalék
(forrás 2011.01.10. World Factbook)
FŐVÁROS:
Bukarest (1 944 367 lakos, 2009, becsült adat)
(forrás 2010.EY)
HIVATALOS PÉNZNEM:
lej (=100 bani)
A 2007 óta európai uniós tagállamban az 1989-es
fordulat után kezdődött a gazdasági szerkezetváltás. A bővülő uniós
exportpiac, a növekvő belső fogyasztás és a beruházások az elmúlt
években erőteljes GDP-növekedést eredményeztek, ugyanakkor a
fizetési mérleg egyensúlyának megbillenéséhez és az
államháztartási hiány növekedéséhez vezettek. Égető probléma maradt
az általános szegénység, valamint a vállalkozásokat gúzsba kötő
korrupció és bürokrácia. A világot sújtó gazdasági válság negatív
hatásainak kivédését tovább nehezítette a 2009-ben kialakult
kormányválság. Az ország vezetése 2009 tavaszán 20 milliárd euró
értékű, többoldalú nemzetközi készenléti hitelmegállapodást kötött
az IMF szervezésében. A hitelszerződés 2011 tavaszán esedékes
kifutása után várhatóan elővigyázatossági megállapodást kötnek
az IMF-fel és az EU-val.
Bruttó hazai termék (GDP) növekedése: -7,1 százalék (2009)
(forrás 2010.12.23. World Factbook)
Egy főre jutó GDP: 10 700 euró, 11 600 dollár (2009)
(forrás 2010.11.30. Eurostat, 2010.12.23. World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 7,2 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Inflációs ráta: 5,6 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
A mai Románia területén az i.e. I. évezredben különböző
trák népcsoportok (dákok, géták), az erdélyi részen az i. e. IV.
században kelta törzsek telepedtek meg. Első virágkorát Burebista
dák király (i.e. 60-45), második virágzását Decebal (i.sz. 86-106)
uralkodása alatt élte. 106-ban Traianus római császár a terület nagy
részét meghódította, és Dacia néven római provinciává szervezte. A
rómaiak 271-ben kiürítették Daciát, ezután gótok, majd hunok és
gepidák uralták a területet. Ez utóbbiak hatalmát 567-ben az avar-
longobárd szövetség döntötte meg, s a IX. század elejéig a hajdani
Dacia nagy része az Avar Kaganátushoz, az Al-Duna vidéke a VII.
század végétől a Dunai Bolgár Kánsághoz tartozott. Erdélyt a IX-X.
században meghódították a magyarok, a Dunától délre pedig
megjelentek az akkor még vlachoknak nevezett románok ősei.
A XIII-XIV. században létrejöttek az első román államalakulatok, a
Havasalföldi és a Moldvai fejedelemségek. Rövid ideig tartó
önállóságukat hosszan tartó török uralom követte. 1859-ben -
Franciaország és Oroszország támogatásával - létrejött Havasalföld
és Moldva Egyesült Fejedelemsége, amely 1861 decemberében felvette a
Románia nevet. Az ország 1878-ban elnyerte teljes függetlenségét,
majd 1881-ben a Hohenzollern dinasztiából származó I. Károlyt román
királlyá koronázták. Az első világháborút Románia, amely kezdetben
semleges volt, az antanthatalmak oldalán fejezte be, s a
békeszerződések nyomán Erdély és a Bánság, Dobrudzsa egésze,
Bukovina és Besszarábia is hozzá került. 1941-ben Románia elsőként
lépett hadba a németek oldalán a Szovjetunió ellen, de később I.
Mihály király vezetésével sikeres kiugrást hajtott végre.
Ennek eredményeként 1944 szeptemberében fegyverszünetet kötött
Moszkvával, amelynek csapatai ekkor már behatoltak az ország
területére, és a román hadsereg a szövetségesek oldalán vett részt a
világháború befejező szakaszában. A párizsi békeszerződésben Románia
visszakapta az 1940-es második bécsi döntéssel Magyarországhoz
csatolt erdélyi területeket. A szovjet támogatást élvező kommunisták
1947 decemberében lemondatták Mihály királyt és kikiáltották a
Népköztársaságot, amely 1965-ben a Szocialista Köztársaság nevet
vette fel. Az ország élén 1967-től Nicolae Ceausescu állt, aki
sztálinista diktatúrát honosított meg.
Az 1980-as évektől eladósodó országban a fokozódó nyomor és
elégedetlenség 1989 decemberében Temesváron tömegtüntetést
robbantott ki, ami népfelkeléshez, s Ceausescu uralmának
megdöntéséhez vezetett. Ceausescut feleségével együtt letartóztatták
és kivégezték, az ország neve 1989. december 29-től Román
Köztársaság, majd Románia lett. A diktátor bukása után Ion Iliescu,
a Ceausescu-korszakban háttérbe szorított pártfunkcionárius került
az 1989 decemberében létrejött Nemzeti Megmentési Front élére, és
kétszer is Románia elnökévé választották. Sokan az igazi
rendszerváltásnak a demokratikus ellenzéket tömörítő Román
Demokratikus Konvenció (RDK) és a Szociáldemokrata Unió
pártszövetségek, illetve a konvenciót vezető Emil Constantinescu
1996-os elnökválasztási győzelmét tekintették.
Románia alkotmányát a parlament 1991. november 21-
én fogadta el, s a december 8-án megtartott népszavazást követően
lépett hatályba.
Államfő: Az ország élén az államfő áll, akit közvetlen szavazással
választanak meg, a 2003-as alkotmánymódosítás értelmében öt évre,
legfeljebb két ciklusra. A rendszerváltás utáni Románia első
államfője Ion Iliescu volt. A jelenlegi államfő, Traian Basescu
2004 decembere óta van hivatalban. (A 2004-es elnökválasztás volt
az utolsó, amikor négyéves elnöki ciklusra szavaztak.)
Törvényhozás: A kétkamarás parlament képviselőháza 332,
szenátusa 137 tagú, a képviselők és szenátorok mandátuma négy évre
szól. A legutóbbi, 2008. november 30-án megtartott választásokon a
a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta
választási szövetség szerezte a legtöbb a szavazatot. A PSD-PC
a képviselőházi helyekre adott voksok 33,09 százalékát a
Demokrata-Liberális Párt (PDL) 32,36 százalékát, a Nemzeti
Liberális Párt (PNL) 18,57 százalékát, a Romániai Magyar Demokrata
Szövetség (RMDSZ) 6,17 százalékát szerezte meg. A szenátusi
mandátumokért folytatott harc eredményeként a PSD-PC 34,16, a
PD-L 33,57, a PNL 18,74, az RMDSZ pedig 6,39 százalékot szerzett.
Az RMDSZ a képviselőházban 22, a szenátusban 9 helyet foglal majd el.
Kormány: 2009. december 23-án hivatalba lépett Emil Boc második
kormánya, amely a 2008. december 22-én hivatalba lépett, majd
válságba jutott első kormányát váltotta. 2012. február 6-án
Emil Boc miniszterelnök a gazdaságpolitikáját ért tömeges tiltakozások
miatt lemondott. Traian Basescu álamfő Mihai Razvan Ungureanut, a
román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjét bízta meg
kormányalakítással, az új összetételű kormányt február 9-én iktatták be.
1955.12.14. - az ENSZ tagállama
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01-től az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
1993.10.07. - az Európa Tanács (ET) tagja
1994.05.09. - a Nyugat-Európai Unió (WEU) társult partnere
1995.02.01. - az Európai Unió (EU) társult tagja
1996.05.31. - a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) tagállama
1997.07.01-2007.01.01. a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA)
tagja
2004.03.29. - az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének (NATO)
tagállama
2005.04.25. - Aláírták az EU-csatlakozási szerződést.
2006.09.26. - Az Európai Bizottság elfogadta a végső jelentést az
EU-csatlakozásról és 2007. január elsejétől csatlakozhat az Európai
Unió tagállamaihoz.
2007.01.01. - Az Európai Unió (EU) tagállama
2008.02.04. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló
lisszaboni szerződést
|
|
|
|
|
|
|
|
|