|
|
BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:
Bolgár Köztársaság (bolgár nyelven:
Republika Balgarija)
FÖLDRAJZI HELYZET:
A Balkán-félsziget keleti részén, a Fekete-
tenger nyugati partján fekszik, Románia, Törökország, Görögország,
Macedónia és Szerbia határolja.
TERÜLET:
110 994 négyzetkilométer (forrás 2010.EY)
NÉPESSÉG:
7 148 785 fő (2010.) (forrás 2010.World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:
bolgár 83,9 százalék, török 9,4 százalék, roma
4,7 százalék, egyéb (macedón, örmény, tatár, gagauz) 2 százalék
(2001-es népszámlálás ) (forrás 2010.World Factbook)
VALLÁS:
82,6 százalék bolgár ortodox, 12,2 százalék mohamedán,
más keresztény 1,2 százalék, egyéb 4 százalék (2001-es népszámlálás)
(forrás 2010.World Factbook)
FŐVÁROS:
Szófia (1 247 059 lakos) (2008-as becsült adat) (forrás 2010.EY)
HIVATALOS PÉNZNEM:
leva (=100 sztotinka), 1999. július 5. óta új
leva (1 új leva=1000 régi leva) (forrás 1999.02.19.K3014.)
Ásványkincsekben gazdag, de energiahordozókból behozatalra
szoruló ország. Ipara a II. világháború után alakult ki, jelentős a
kohászat és gépgyártás, illetve az élelmiszer-feldolgozás. A
mezőgazdaság vezető ága a növénytermesztés (gabona, zöldség,
gyümölcs, rózsaültetvények). Az 1996. évi mélypont után az új
kormány stabilizálta a gazdaságot, leszorította a háromjegyű
inflációt, elindította a privatizációt, szerkezeti reformokat
kezdeményezett, amihez 1998-tól a Nemzetközi Valutaalap három évre
850 millió dolláros hitelt biztosított.
Bruttó hazai termék (GDP) növekedése: -5 százalék (2009.)
(forrás 2010.World Factbook)
Egy főre jutó GDP: 12 500 dollár (2009.) vásárlóerő paritáson számolva
(forrás 2010.World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 6,9 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Inflációs ráta: 2,5 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
2007. január 1. óta Bulgária az Európai Unió tagja, s 2009-ben akar
csatlakozni az euróövezethez.
Az ókorban Bulgária területét trák törzsek lakták, őket
a görögök, majd a rómaiak követték. A Római Birodalom felosztásakor,
395-ben a terület Bizánc része lett. A türk bolgár törzsek, az ún.
protobolgárok 680 körül Közép-Ázsiából érkeztek a Balkánra, ahol
hamarosan összeolvadtak a szláv lakossággal. A szláv-bolgár állam
885-ben, I. Borisz herceg alatt vette fel a kereszténységet. Az
önálló bolgár egyházat az első bolgár cár, Szimeon (893-927)
teremtette meg, aki a birodalom fényét számos templom építésével is
emelte. Bevezették a szláv ábécét, amelyet két szerzetes, Cirill és
Metód alkotott meg. A X. század végétől a hanyatlás jelei
mutatkoztak, Bulgária bizánci uralom alá került. Az 1186-ban
megalakult második bolgár állam is széttagolódott, a legyengült
ország 1382-ben török uralom alá került, amely a függetlenség
kivívásáig, 1878. március 3-ig tartott.
Az első világháborúban Bulgária a központi hatalmak oldalán
vett részt, ezért az 1919-es neuillyi békeszerződés megfosztotta
az égei-tengeri kijárattól, Dél-Dobrudzsát Románia, Macedónia nagyobb
részét Szerbia kapta. A II. világháború idején 1941-ben csatlakozott
a háromhatalmi egyezményhez. A háború Bulgária számára is a szovjet
csapatok megérkezésével ért véget. A keleti tömbön belül a Todor
Zsivkov (1954-től a Bolgár Kommunista Párt KB első, illetve
főtitkára, 1971-től az Államtanács elnöke) vezette Bolgár
Népköztársaság az egyik leghűségesebb szovjet csatlósnak számított
1946-1990 között. A kommunista rendszer összeomlása után felszínre
került az erkölcsi és gazdasági csőd, valamint az addigra teljesen
elmérgesedett nemzetiségi viszály.
Zsivkov 1989-es eltávolítása után hét év alatt, 1996-ig négy
választást élt át az ország, kilenc kormány váltotta egymást,
miközben a volt kommunistákból alakult Bolgár Szocialista Pártnak a
hatalom megőrzésére tett erőfeszítései hiperinflációhoz, az
életszínvonal zuhanásához vezettek. Az 1997-es előrehozott
választásokon a BSZP megbukott, és az antikommunista pártkoalíció,
az 1989-ben alakult Demokratikus Erők Szövetsége először szerzett
abszolút többséget a parlamentben. Az Ivan Kosztov vezetésével
megalakult új kormány volt 1990 óta az első, amely teljes hivatali
idejét kitöltötte. Bár javult a gazdaság teljesítménye, 2001-ben a
lakosság már a német Sachsen-Coburg-Gotha fejedelmi házakból
származó volt király, II. Szimeon mozgalmának szavazott bizalmat, a
nyugati irányultság mellett a szegénység, a korrupció letörését, az
árnyékgazdaság visszaszorítását remélve tőle. A 2005. június 25-i
parlamenti választásokat a Bolgár Szocialista Párt nyerte meg, amely
hosszas tárgyalások után a Második Szimeon Nemzeti Mozgalommal és a
Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért nevű párttal alakított
nagykoalíciós kormányt a szocialista Szergej Sztanisev vezetésével.
2009. június 7-én az európai parlamenti választások alkalmával fölényes
győzelmet aratott a Bojko Boriszov szófiai polgármester vezette új
jobbközép párt, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért.
A GERB a szavazatok 24,4 százalékával végzett az élen, míg a kormányzó
szocialisták a második helyre szorultak a voksok 18,59 százalékával.
Bejutott az Európai Parlamentbe az EU-ellenes Roham (Ataka)
párt, a konzervatív Kék Koalíció, valamint a kormánykoalícióhoz
tartozó két liberális párt, a török kisebbséget képviselő Mozgalom a
Jogokért és a Szabadságért (DPSZ), és a Második Szimeon Nemzeti
Mozgalom (NDSZV) is.
A 2009. július 5-én tartott parlamenti választásokat a Polgárok Bulgária
Európai Fejlődéséért (GERB) nyerte, s kisebbségi kormányt alakíthatott
a jobboldali pártok külső támogatásával.
1990. november 15. óta az ország államformája
köztársaság. 1991. július 12-én új alaptörvény váltotta fel a
szovjet mintára készült 1971-es zsivkovi alkotmányt.
Államfő: Az alaptörvény szerint a Bolgár Köztársaság elnökét
közvetlen és titkos szavazással öt évre választják, legfeljebb két
periódusra. A legutóbbi, 2006. októberi elnökválasztást a 2002. óta
hivatalban lévő szocialista párti államfő, Georgi Parvanov nyerte
elsöprő fölénnyel, a szavazatok 77,3 százalékával.
Törvényhozás: A törvényhozói hatalmat a 240 népképviselőből álló,
négy évre választott Nemzetgyűlés gyakorolja. A legutóbbi, 2009.
július 5-i választásokat a szavazatok 39,72 százalékával a jobbközép
Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt nyerte (116 mandátum).
A Bolgár Szocialista Párt 17,7 százalékot (40 mandátum), a Mozgalom a
Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) 14,45 százalékot ért el (38 mandátum).
Az ultranacionalista Ataka 21, a Kék Koalíció 15, a Rend, Jog és Igazság
10 helyet szerzett a parlamentben.
Kormány: A 2009. július 5-i választásokon győztes GERB kisebbségi
kormányt alakított Bojko Boriszov vezetésével, a kabinet összetételét
július 27-én hagyta jóvá a parlament. A három jobboldali párt kívülről
kívánta támogatni Boriszov reformprogramját.
Bulgária az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1955.12.14. Az ENSZ tagállama.
1975.08.01. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. Az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja.
1992.05.07. Az Európa Tanács (ET) tagja.
1994.05.09. A Nyugat-Európai Unió (WEU) társult partnere.
1996.05.31. A Közép-európai Kezdeményezés (KeK) tagállama.
1998.07.17-2007.01.01. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás
(CEFTA) tagja.
2004.03.29. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO)
tagállama.
2007.01.01. Az Európai Unió (EU) tagállama.
2008.03.21. Ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló
lisszaboni szerződést.
|
|
|
|
|
|
|
|
|