|
|
CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:
Ciprusi Köztársaság (görög nyelven
Kipriake Demokratia, török nyelven Kibrisz Cumhurijet)
FÖLDRAJZI HELYZET:
Dél-Európában, a Földközi-tenger harmadik
legnagyobb szigete a tenger keleti felén, a török partoktól 65
kilométerre, Görögországtól több mint 800 kilométerre fekszik, közel
Libanonhoz és Izraelhez, valamint az észak-afrikai Egyiptomhoz is.
TERÜLET:
9251 négyzetkilométer
(ebből az északi, török rész 3355 négyzetkilométer)
(forrás 2010.EY)
NÉPESSÉG:
1 102 677 fő (2010.07.becslés) (forrás 2010.12.20.
World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:
görög ciprióták 77 százalék, török ciprióták 18 százalék,
egyéb 5 százalék (2001) (forrás 2010.12.20. World Factbook)
VALLÁS:
görög ortodox 78 százalék, muzulmán 18 százalék,
egyéb 4 százalék (forrás 2010. 12.20. World Factbook)
FŐVÁROS:
Nicosia (234 200 lakos, 2008.12.31.) (forrás 2010.EY)
HIVATALOS NYELV:
görög és török
HIVATALOS PÉNZNEM:
euró (2008.01.01-től)
(A török részen: török líra (=100 kurus)
A ciprusi gazdaság fő hajtóereje a GDP négyötödét
megtermelő szolgáltatási szektor, elsősorban az idegenforgalom és a
pénzügyi szektor. Évente több mint 2 millió turista látogat a
szigetre. Cipruson 2008-ban bevezették az eurót.
(A török rész gazdasága jóval gyengébb, nagyban
a Törökországból érkező átutalásokra van utalva.)
A sziget gazdag ásványkincsekben (pirit, azbeszt, króm,
rézérc), de az energiahordozókat (kőolaj, földgáz) importálja.
Feldolgozó iparának fő ágai az élelmiszer- és textilipar. Jelentős a
halászata, mezőgazdasági terményekből behozatalra szorul. Főleg
gyümölcs-, zöldség-, olajbogyó-, szőlő-, gyapot-, dohánytermesztéssel
foglalkoznak. A világ egyik legnagyobb kereskedelmi flottájával
rendelkezik.
Bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése: -2,3 százalék (2009)
(forrás 2010. Eurostat)
Egy főre eső GDP vásárlóerő paritáson: 23 200 euró (2009)
(forrás 2010. Eurostat)
Inflációs ráta: 0,2 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Munkanélküliségi ráta: 5,4 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
A görög mitológiában Ciprus a szerelem szigete,
partjainál született a tenger habjaiból Afrodité, a szerelem
istennője. A sziget már az i.e. 6. évezred táján lakott volt, a
régészek több ismeretlen eredetű nép kultúrájának nyomait fedezték
fel. Ciprus első ismert lakói a hettiták voltak, akik között i.e. 1000
körül föníciaiak, majd különböző görög törzsek telepedtek le.
Egyiptomi, majd perzsa hódítók után Nagy Sándor uralma alá került a
sziget, később hol egyiptomi, hol római fennhatóság alatt állt. A
keresztesháborúk idején a területet Oroszlánszívű Richárd, angol
király birtokolta, aki később hűbérül adta azt a jeruzsálemi
exkirálynak. 1570-től 1832-ig török kézen volt, végül 1878-ban a
szultán átengedte Angliának.
A stratégiailag igen fontos fekvésű Ciprus 1960. augusztus 16-án
nyerte el függetlenségét. Az új állam alkotmánya 70:30 százalék
arányban rögzítette a többségben lévő görögök és a kisebbségben lévő
törökök hatalomból való részesedését, egyben megtiltotta a sziget
Görögországhoz való csatolását, az enóziszt. Az alapokmányt azonban
már életbe lépésekor mindkét fél bírálta, s az állandó ellenségeskedés
táptalajává vált. Az elnök III. Makariosz érsek lett, aki a görög
ciprióták támogatásával 1963-ban alkotmányos puccsal szinte teljesen
kizárta a törököket a kormányzásból. Az ezt követő fegyveres
összetűzések megfékezése érdekében 1964-ben ENSZ békefenntartó
alakulatot (UNFICYP) telepítettek a térségbe, mely azóta is ott
állomásozik.
1974-ben enózisz-párti görög katonatisztek - athéni támogatással -
puccsot hajtottak végre Makariosz ellen, válaszként török csapatok
szálltak partra északon és elfoglalták Ciprus területének mintegy 40
százalékát. A kettészakadt szigeten 180 ezer görögnek kellett délre
menekülnie, 45 ezer töröknek pedig északra. A két népcsoport között -
a fővárost is kettévágva - meghúzták a 180 kilométer hosszú
demarkációs vonalat ("Attila-vonal"), ennek mindkét oldalán 50 méteres
ütközőzónát létesítettek, ahol most is az ENSZ-katonák tartózkodnak.
A törökök 1975 februárjában létrehozták a Ciprusi Török Szövetségi
Államot, 1983 novemberében pedig egyoldalúan kikiáltották a független
Észak-Ciprusi Török Köztársaságot (TRNC), amelyet a mai napig csak
Törökország ismer el. Ezzel a sziget megosztottsága állandósult, ma
mindkét közösségnek külön elnöke, kormánya, törvényhozása van.
1988 óta minden békéltetési, újraegyesítési törekvés kudarcba fullad,
ugyanis egyik fél sem enged feltételeiből.
A Ciprusi Köztársaság 1990-ben adta be európai uniós csatlakozási
kérelmét;az Unióban szívesebben vették volna Ciprus egységes
országként történő csatlakozását.
2004. április 24-én párhuzamos népszavazást tartottak a görög
és a török közösség körében az ENSZ-tervről, amely
alapján a 30 éve megosztott sziget újraegyesülhetne.
A görög ciprióták 75,83 százaléka nemmel szavazott a tervre,
így 2004. május 1-jén csak a sziget görögök lakta kétharmad része
csatlakozott az Európai Unióhoz.
Államformája az 1960. augusztus 16-án elfogadott
alkotmány értelmében elnöki köztársaság. (A török részen 1985
májusában népszavazás útján új alkotmányt fogadtak el.)
Államfő: Az alkotmány értelmében az államfőt közvetlen és titkos
szavazással öt évre választják, ugyanígy az alelönököt, akik a
végrehajtó hatalmat is gyakorolják. A görög ciprióták választották az
elnököt és a törökök az alelnököt, de ez 1983 óta nem működik.
A 2008. februári elnökválasztást Dimítrisz Hrisztofiasz, a
képviselőház addigi elnöke nyerte meg, s 2008. február 28-án
beiktatták hivatalába. (A 2003 óta hatalmon lévő Tászosz
Papadopulost követte az elnöki székben.)
(Az 1974-ben elszakított török rész államfője 1975. február 13-én Rauf
Denktas lett, aki 1983. november 15-2005. április 17. között,
2005. áprlis 17-tól Mehmet Ali Talat volt az egyoldalúan
kikiáltott Észak-Ciprusi Török Köztársaság elnöke.
2010. április 18-án elnökválasztást tartottak, amelyet Dervis Eroglu
addigi kormányfő nyert meg.)
Törvényhozás: Az alkotmány értelmében a parlament eredetileg 50 tagú
volt, 35 képviselő a görög közösségből, 15 a törökök közül került
megválasztásra. Az 1985-ös parlamenti választáson 80 főre bővítették a
létszámot, 56 képviselőt a görögök, 24-et a törökök küldhettek a
törvényhozásba. A parlament török képviselői 1983 óta nem látogatják
az üléseket.
A 2011. május 22-i választáson az ellenzéki konzervatívok győztek,
a Demokratikus Tömörülés (DISY) a szavazatok 34,27 százalékát
szerezte meg. A kormányzó Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL)
32,67 százalékos, a kisebbik kolaíciós partner a jobbközép
Demokrata Párt (DIKO) 15,77 százalékos eredményt ért el.
(Az úgynevezett Észak-Ciprusi Török Köztársaság 1985-ben elfogadott
alkotmánya 50 főben állapította meg a törvényhozó gyűlés létszámát.
A 2009.áprlis 19-i parlamenti választást a Nemzeti Egységpárt (UBP),
nyerte a szavazatok 44,06 százalékával.
Kormány: A ciprusi kormányt Dimítrisz Hrisztofiasz államfő
alakította 2008. február 28-án.
(A török részen 1996-2004-ben Dervis Eroglu, a Nemzeti Egységpárt (UBP)
vezetője volt a miniszterelnök, aki 1985-1993 között már egyszer
betöltötte ezt a tisztséget. 2004-2005-ben Mehmet Ali Talat volt a
kormányfő, akit 2005-ben államfővé választottak. A kormányfő
2005-2009 között Ferdi Sabit Söyer, 2009-2010 között Dervis
Eroglu volt, akit 2010-ben államfővé választottak. 2010. május
10. óta Irsen Kücük a miniszterelnök.)
Ciprus az alábbi főbb nemzetközi szervezetek tagja:
1960.09.20. - az ENSZ tagállama
1961.05.24. - az Európa Tanács (ET) tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
(EBESZ) tagja
2004.05.01. - az Európai Unió (EU) tagállama
2005.06.30. - a ciprusi parlament ratifikálta az Európai Unió
alkotmányát
2008.07.03. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló
lisszaboni szerződést
|
|
|
|
|
|
|
|
|