HIVATALOS ELNEVEZÉS:
Máltai Köztársaság (máltai nyelven Repubblika
ta'Malta)
FÖLDRAJZI HELYZET:
A Máltai Köztársaság a Földközi-tenger közepén
fekvő kis szigetcsoport, amely Málta szigetét, Gozót, Cominót és
néhány lakatlan szigetet (Cominotto, Filfla és St. Paul) foglalja
magába.
TERÜLET:
316 négyzetkilométer (forrás 2009.EY)
NÉPESSÉG:
406 771 (2010.07) (forrás 2010.12.30. World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:
95,7 százalék máltai, 2,1 százalék brit, 2,2 százalék
egyéb (forrás A világ országai, 2004)
VALLÁS:
98 százalék katolikus, 2 százalék egyéb
(forrás 2010.12.30. World Factbook)
FŐVÁROS:
Valletta (6309 lakos, 2008.12.31.) (forrás 2010.EY)
HIVATALOS NYELV:
máltai, angol
HIVATALOS PÉNZNEM:
euro (=100 eurocent) (2008.01.01-jétől)
Közepesen fejlett, elsősorban a pénzügyi, kereskedelmi és
idegenforgalmi szolgáltatásokra szakosodott. Gazdasága főként az
ipartól és a kereskedelemtől függ. Ipara a hajógyártáshoz és
javításhoz kötődik, a haditengerészeti hajógyárakat kereskedelmi
hajógyártásra állították át. Tengeri flottája negyedik a világon.
Legfontosabb kereskedelmi partnerei közül az importban Olaszország,
exportban Franciaország vezet. Mezőgazdasági termelése jelentéktelen.
Bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése: -2,1 százalék (2009)
(forrás 2010. Eurostat)
Egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson: 18 400 euró (2009)
(forrás 2010. Eurostat)
Munkanélküliségi ráta: 7 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Inflációs ráta: 1,8 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Málta már az i.e. III. évezredtől lakott terület, a
föníciaiak gyarmatosították, majd Karthágó, később pedig Róma
birtokolta. A Rodoszról elűzött ispotályos vagy más néven johannita
rend 1530-ban V. Károly német-római császár segítségével birtokba
vette Máltát, mai nevét, a Máltai Lovagrend nevet azóta viseli.
1814-től brit koronagyarmat. 1921-ben korlátozott önkormányzatot
kapott, amit a II. világháború idején felfüggesztettek. 1964.
szeptember 21-e óta független, de a nemzetközösség tagja maradt.
1974. december 13-án köztársaság lett. 1979. március 31-én, a Brit
Hadászati Egyezmény lejárta után a Máltai Köztársaság bezáratta a
szigetországban üzemeltetett NATO-támaszpontot, azóta e nap az
ország nemzeti ünnepe. 2004. május 1-től az Európai Unió tagja.
Az 1964. évi Függetlenségi Alkotmányt felváltó
1974. évi alkotmány értelmében Málta államformája köztársaság, a
brit Nemzetközösség keretein belül.
Államfő: A köztársaság élén az elnök áll (1974 előtt a
nemzetközösségi formának megfelelően főkormányzó állt.). Az elnököt
a Képviselőház tagjai választják meg öt évre. Az elnök nevezi ki a
miniszterelnököt, illetve annak javaslatára a kormány tagjait. A
jelenlegi elnököt, George Abelát 2009. április 4-én választották
a Máltai Köztársaság elnökévé.
Törvényhozás: A Képviselőház általában 65 tagú (a törvényhozásban
többséget szerzett párt növelheti a helyek számát). Tagjait öt évre,
az arányos képviselet elve alapján választják meg.
A legutóbbi általános választásokat 2008. március 8-án tartották.
A kormányzó Nemzeti Párt (PN) a szavazatok 49,3 százalékát szerezte meg,
az ellenzéki Máltai Munkáspárt (MLP) 48,8 százalékot kapott.
Kormány: A jelenlegi kormányfő Lawrence Gonzi 2004. március
23-án lépett hivatalba, 2008. március 12-én megalakította 2. kormányát.
Málta az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1964.12.01. - az Egyesült Nemzetek Szervezetek (ENSZ) tagállama
1965.04.29. - az Európa Tanács (ET) tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
2004.05.01. az Európai Unió (EU) tagállama
2005.07.06. - a parlament ratifikálta az Európai Unió alkotmányát
2008.01.29. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló
lisszaboni szerződést