2019. november 21. csütörtök
Európai Unió
MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Máltai Köztársaság (máltai nyelven Repubblika ta'Malta)
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Máltai Köztársaság a Földközi-tenger közepén fekvő kis szigetcsoport, amely Málta szigetét, Gozót, Cominót és néhány lakatlan szigetet (Cominotto, Filfla és St. Paul) foglalja magába.
TERÜLET:  316 km2 (forrás 2018. World Factbook)
NÉPESSÉG:  416 338 (2017.07) (forrás 2018. World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:  95,7 százalék máltai, 2,1 százalék brit, 2,2 százalék egyéb (forrás A világ országai, 2004)
VALLÁS:  római katolikus több mint 90 százalék (2006) (forrás 2018. World Factbook)
FŐVÁROS:  Valletta (213 000 lakos, 2018) (forrás 2018. World Factbook)
HIVATALOS NYELV:  máltai, angol
HIVATALOS PÉNZNEM:  euro (=100 eurocent) (2008.01.01-jétől)
GAZDASÁG
Közepesen fejlett, elsősorban a pénzügyi, kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatásokra szakosodott. Gazdasága főként az ipartól és a kereskedelemtől függ. Ipara a hajógyártáshoz és javításhoz kötődik, a haditengerészeti hajógyárakat kereskedelmi hajógyártásra állították át. Tengeri flottája negyedik a világon. Legfontosabb kereskedelmi partnerei közül az importban Olaszország, exportban az Egyesült Államok vezet. Mezőgazdasági termelése jelentéktelen.
Bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése: 6,6 százalék (2017) (forrás 2018. World Factbook)
Egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson: 42 000 dollár (2017) (forrás 2018. World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 4,4 százalék (2017) (forrás 2018. World Factbook)
Inflációs ráta: 1,3 százalék (2017) (forrás 2018. World Factbook)
TÖRTÉNELEM
Málta már az i.e. III. évezredtől lakott terület, a föníciaiak gyarmatosították, majd Karthágó, később pedig Róma birtokolta. A Rodoszról elűzött ispotályos vagy más néven johannita rend 1530-ban V. Károly német-római császár segítségével birtokba vette Máltát, mai nevét, a Máltai Lovagrend nevet azóta viseli. 1814-től brit koronagyarmat. 1921-ben korlátozott önkormányzatot kapott, amit a II. világháború idején felfüggesztettek. 1964. szeptember 21-e óta független, de a nemzetközösség tagja maradt. 1974. december 13-án köztársaság lett. 1979. március 31-én, a Brit Hadászati Egyezmény lejárta után a Máltai Köztársaság bezáratta a szigetországban üzemeltetett NATO-támaszpontot, azóta e nap az ország nemzeti ünnepe. 2004. május 1-től az Európai Unió tagja.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1964. évi Függetlenségi Alkotmányt felváltó 1974. évi alkotmány értelmében Málta államformája köztársaság, a brit Nemzetközösség keretein belül.
Államfő: A köztársaság élén az elnök áll (1974 előtt a nemzetközösségi formának megfelelően főkormányzó állt.). Az elnököt a Képviselőház tagjai választják meg öt évre. Az elnök nevezi ki a miniszterelnököt, illetve annak javaslatára a kormány tagjait. A jelenlegi elnököt, Marie Louise Coleiro Precát 2014. április 4-én választották a Máltai Köztársaság elnökévé.
Törvényhozás: A Képviselőház általában 65 tagú (a törvényhozásban többséget szerzett párt növelheti a helyek számát). Tagjait öt évre, az arányos képviselet elve alapján választják meg. 2017. június 3-án előre hozott parlamenti választásokat tartottak, amelyet a Máltai Munkáspárt a voksok 55 százalékának megszerzésével nyert meg, a Nemzeti Erő elnevezésű ellenzéki koalícióval szemben.
Kormány: A jelenlegi kormányfő Joseph Muscat, a Munkáspárt vezetője 2013. március 11-én lépett hivatalba.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Málta az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1964.12.01. - az Egyesült Nemzetek Szervezetek (ENSZ) tagállama
1965.04.29. - az Európa Tanács (ET) tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
2004.05.01. az Európai Unió (EU) tagállama
2005.07.06. - a parlament ratifikálta az Európai Unió alkotmányát
2008.01.29. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
Országok szerint