2012. május 16. szerda
Európai Unió
LITVÁN KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Litván Köztársaság (litván nyelven Lietuvas Respublika )
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Balti-tenger keleti partján fekszik, Lettország, Fehéroroszország, Lengyelország és Oroszország kalinyingrádi enklávéja határolja.
TERÜLET:  65 300 négyzetkilométer (forrás 2010.EY)
NÉPESSÉG:  3 545 319 fő (2010.) (forrás 2010.World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:  litván 84 százalék, lengyel 6,1 százalék, orosz 4,9 százalék, fehérorosz 1,1 százalék, egyéb 3,9 százalék (2001. évi népszámlálás) (forrás 2010.World Factbook)
VALLÁS:  római katolikus 79 százalék, orosz ortodox 4,1 százalék, protestáns 1,9 százalék, egyéb 5,5 százalék, ismeretlen 9,5 százalék (2001. évi népszámlálás) (forrás 2010.World Factbook)
FŐVÁROS:  Vilnius, 546 733 lakos (2009.) (forrás 2010.EY)
HIVATALOS ÁLLAMI NYELV:  litván (használják még az oroszt és a lengyelt)
HIVATALOS PÉNZNEM:  litas (=100 centas) (1993. július 22. óta)
GAZDASÁG
Litvánia fő természeti kincse a tőzeg, a foszforit és a borostyánkő. A főként Oroszországba és a szomszédos balti államokba irányuló kivitel nagyobb részét fémmegmunkáló gépek, nyersanyagok, textil- és ruházati cikkek, élelmiszer- és vegyipari termékek teszik ki. Energiahordozókból jelentős importra szorul. Külkereskedelme egyre inkább lazul Oroszországgal, különösen az 1998-as orosz pénzügyi válság után, és növekvő arányban irányul a nyugat-európai országokba. Az állami nagyvállalatok, az energiaszektor privatizálása jórészt lezajlott. A vállalatok több mint 80 százaléka magánkézbe került.
Bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése: -15 százalék (2009.) (forrás 2010.World Factbook)
Egy főre jutó GDP: 15 500 dollár (2009.) vásárlóerő paritáson számolva (forrás 2010.World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 13,9 százalék (2009.) (forrás 2010. Eurostat)
Inflációs ráta: 4,2 százalék (2009.) (forrás 2010. Eurostat)
TÖRTÉNELEM
A litván nép kialakulása a törzsi viszonyok és a keleti-balti egység felbomlásával, a lettek és a litvánok elkülönülésével az V-VI. században kezdődött. A litván államot Mindaugas nagyfejedelem (1200-1263) szervezte meg, aki 1251-ben keresztény hitre tért, és akit 1253-ban királlyá koronázott a pápa. A kereszténységet II. Jagelló Ulászló vezette be, aki 1386-ban lett lengyel király és Litvánia nagyhercege. A középkori Litván Nagyfejedelemség a XIV-XV. században európai nagyhatalom lett, fehérorosz és ukrán területeket is meghódított. Perszonálunióra lépett Lengyelországgal, összekapcsolódásukat az 1569-es Lublini Unió tetőzte be. Lengyelország 1795-ös harmadik felosztásakor Litvánia nagyobb része, majd 1815-ben egésze Oroszországhoz került. Az orosz gyarmatosítás több mint száz éve után 1918. február 16-án a németek által megszállt Vilniusban kikiáltották a független litván államot. Ennek területéből Vilniust és környékét Lengyelország 1920-ban megszállta, 1922-ben annektálta. 1939-ben Hitler kikényszerítette Litvániától Klaipeda (a Memel-vidék) átadását. 1940. június 15-én szovjet csapatok szállták meg az országot, és július 21-én kikiáltották a Szovjetunióhoz csatlakozó Litván Szovjet Szocialista Köztársaságot. A szovjet tagországok közül a nyolcvanas évek végén Litvánia elsőként ragadta meg a lehetőséget függetlensége visszaállítására. A nemzeti törekvések megtestesítője, a Litván Mozgalom az Átalakítás Támogatására (Sajudis) nevű népfrontos szervezet elsöprő győzelmet aratott az 1989. évi márciusi szovjet, majd az 1990. évi február-márciusi litvániai parlamenti választásokon. A kétharmados Sajudis-többségű törvényhozás 1990. március 11-én nyilatkozatban állt ki a függetlenség mellett, és az ország nevét Litván Köztársaságra változtatta. A lépésre Moszkva gazdasági, politikai, majd nyílt katonai nyomással válaszolt, de az 1991. augusztusi moszkvai puccs után szeptember 6-án a szovjet Legfelsőbb Tanács kénytelen volt elismerni a balti szomszéd önállóságát. A litvánok az észtekkel és a lettekkel együtt elutasították az 1991 végén alakult Független Államok Közösségéhez való csatlakozást. 1992 őszén népszavazás szentesítette a köztársaság új alkotmányát.
ÁLLAMSZERVEZET
Litvánia államformája köztársaság. Alkotmánya 1992. október 25-től van érvényben.
Államfő: Az ország élén az öt évre közvetlenül választott elnök áll, aki közepesen erős hatalommal bír. Egyszer választható újra. E tisztséget először 1993. február 14-én Algirdas Brazauskas, az 1992-es parlamenti választáson győztes LDMP vezetője nyerte el (1992-től már ügyvezető elnök volt). 1998. január 4-én az Egyesült Államokból hazatért Valdas Adamkus győzött az elnökválasztáson a teljes jobboldal támogatásával. A 2002. decemberi-2003. januári elnökválasztás nyertese Rolandas Paksas volt kormányfő lett, őt azonban 2004. április 6-án a litván parlament alkotmányos vádeljárás keretében elmozdította posztjáról, miután az alkotmánybíróság határozatban kimondta, hogy alkotmánysértést követett el. A 2004. június 13-ra és 27-ére kitűzött új elnökválasztást Valdas Adamkus nyerte meg, akit július 12-én beiktattak hivatalába. A 2009. május 17-i elnökválasztást a független Dalia Grybauskaite nyerte meg, őt július 12-én iktattak be hivatalába.
Törvényhozás: A 141 tagú, négy évre választott parlament, a Seimas 70 képviselőjét pártlistáról választják meg, 71 képviselő egyéni jelöltek közül kerül ki. A pártoknak a parlamentbe jutáshoz a szavazatok legalább öt százalékát kell megszerezniük. A legutóbbi, 2008. október 12-i és 26-i parlamenti választások eredményeként a Haza Szövetsége-Litván Kereszténydemokraták 44, a Litván Szociáldemokrata Párt 26, a Nemzeti Újjáéledés Pártja 16, a Rend és Igazság Pártja 15, a Liberális Mozgalom 11, a Munkáspárt és Ifjúság Koalíciója 10, a Liberális és Centrumszövetség 8, a a Litvániai Lengyelek Választási Szövetsége és a Litván Földműves Népi Szövetség 3-3, az Új Szövetség 1, a függetlenek pedig 4 képviselői helyet szereztek.
Kormány: Az államfő 2008. október 28-án Andrius Kubiliust, a parlamenti választásokon győztes Haza Szövetsége konzervatív párt vezetőjét bízta meg kormányalakítással. (Elődje 2006. július 12-től Gediminas Kirkilas volt.) A kormánykoalíció tagjai: Haza Szövetsége- Litván Kereszténydemokraták (TS-LKD), Liberális és Centrumszövetség (LCS) Liberális Mozgalom (LRLS), Nemzeti Újjáéledés Pártja (TPP).
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Litvánia az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1991.09.17. - az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállama
1991.10.15. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01-től az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
1993.05.14. - az Európa Tanács (ET) tagja
1994.05.09-2004.05.01. - a Nyugat-Európai Unió (WEU) társult partnere
2004.03.29. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállama
2004.05.01. - az Európai Unió (EU) tagállama
2004.11.11. - ratifikálta az EU-alkotmányt
2008.05.08. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
Országok szerint
 
Országok szerint