2019. november 21. csütörtök
Európai Unió
LETT KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Lett Köztársaság (lett nyelven Latvijas Republikas)
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Balti-tenger keleti partján fekvő országot északról Észtország, keletről Oroszország, délen Fehéroroszország és Litvánia, nyugaton a Balti-tenger és a Rigai-öböl határolja.
TERÜLET:  64 589 négyzetkilométer (forrás 2010.EY)
NÉPESSÉG:  2 217 969 fő (2010.) (forrás 2010.World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:  62 százalék lett, 25,4 százalék orosz, a többi fehérorosz, ukrán, lengyel, litván és egyéb nemzetiségű (forrás 2018. World Factbook)
VALLÁS:  lutheránus 34,5 százalék, katolikus 25,1 százalék, ortodox 19,4, egyéb keresztény vallású 1,2 százalék, csaknem 20 százalék felekezeti hovatartozása ismeretlen (forrás 2011. évi becslés)
FŐVÁROS:  Riga, 713 016 lakos (2009.) (forrás 2010.EY)
HIVATALOS NYELV:  lett (1989 óta)
HIVATALOS PÉNZNEM:  euró (2014. január 1-jétől) (Az előző pénznem a lats (=100 santims) volt 1993. március 5-től, majd 1993. június 28-tól teljes körűen)
GAZDASÁG
A kicsi és nyitott lett gazdaságban a függetlenség 1991-es elnyerése után jelentős privatizáció zajlott le, de néhány nagyvállalatban még számottevő az állami részesedés. A növekedés a 2000-es évek közepén meghaladta a 10 százalékot, de a 2008 őszén kirobbant pénzügyi-gazdasági világválság következtében a GDP több mint 14 százalékkal csökkent. Az ezt követő sokkterápia során jelentős költségvetési kiigazítást hajtottak végre, csökkentették az állami kiadásokat és a közalkalmazottak béreit, emelték az szja-kulcsokat. Az IMF, az EU és más támogatók pénzügyi segítsége révén fenntarthatók maradtak az euróövezeti csatlakozás kritériumai, Lettország 2014. január 1-jén bevezethette az eurót. A gazdaság 2017-re elérte el válság előtti szintet, és gyors ütemben bővülni kezdett. A balti ország GDP-arányos államadóssága az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, és sikerült kordában tartani az államháztartási hiányát is.
Bruttó hazai termék (GDP) növekedése: 4,5 százalék (2017.) (forrás 2018. World Factbook)
Egy főre jutó GDP: 27 600 dollár (2017.) vásárlóerő paritáson számolva (forrás 2018.World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 9 százalék (2017.) (forrás 2018.World Factbook)
Inflációs ráta: 2,9 százalék (2017) (forrás 2018.World Factbook)
TÖRTÉNELEM
Kr.u. az első évszázadokban alakultak ki azok az etnikai közösségek (kur, zemgal, latgal, liv stb.), amelyekből létrejött a lett nép. Területük a XIII. század második negyedétől 1561-ig a németek által a lett és észt földeken létrehozott Livóniához tartozott. A német hódoltságot a lengyel, majd a svéd uralom követte, majd a XVIII. században az orosz fennhatóság váltotta fel. A lett területek az I. világháború befejeztével elnyerték állami önállóságukat: 1918. november 18-án antant támogatással megalakult a lett polgári kormány Karlis Ulmanis vezetésével. 1919 januárjában rövid időre itt is létrejött a szovjethatalom, de Ulmanisék antant-német segítséggel már májusban visszavették a kormányzást. Az 1922 februárjában kikiáltott polgári köztársaság többpártrendszerű parlamenti demokráciáját 1934-től elnöki puccsal életbe léptetett diktatúra váltotta fel, majd az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka értelmében, amely a Baltikumot szovjet érdekszférának ismerte el - 1940 nyarán szovjet katonai intervenció nyomán Lettország a Szovjetunió része lett. A rigati parlament 1990. május 4-én kiáltotta ki ismét a függetlenséget, amit a moszkvai puccs idején, 1991. augusztus 21-én megerősített, és a Szovjetunió is elismert.
ÁLLAMSZERVEZET
Lettország parlamentáris köztársaság, független, demokratikus állam. Az 1922-ben elfogadott és 1993-ban újra teljes egészében életbe léptetett, többször módosított alkotmány van érvényben.
Államfő: A köztársaság elnökét a parlament választja az 1997-es alkotmánymódosítás óta négy évre, s ugyanaz a személy kettőnél több periódust nem tölthet ki. Az államfő hatásköre a kormányfő kiválasztása, kinevezése, a parlament feloszlatása, s vétójoga van a törvényalkotásban. 2018. október 4-én a parlament megszavazta azt a jogszabályt, miszerint az elnököt is nyílt szavazással választják meg. (Az új jogszabály 2019. január 1-jén lép életbe.) Az államfő 2015. július 8. óta Raimonds Vejonis korábbi védelmi miniszter.
Törvényhozás: Az egykamarás törvényhozás (Saeima) 100 képviselőjét általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással választják négy évre. A legutóbbi, 2018. október 6-án megtartott parlamenti választásokon a Harmónia Központ kapta a legtöbb szavazatot, 19,9 százalékot, a Kié az ország? (KPV LV) 14,06 százalékot, az Új Konzervatív Párt pedig 13,6 százalékot szerzett.
Kormány: A parlament 2019. január 23-án bizalmat szavazott Krisjanis Karins miniszterelnök kormányának.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Lettország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1991.09.17. - az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállama
1991.10.15. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01-től az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
1995.02.10. - az Európa Tanács (ET) tagja
1999 - a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagja
2004.03.29. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállama
2004.05.01. - az Európai Unió (EU) tagállama
2005.06.02. - A lett parlament ratifikálta az Európai Unió alkotmányát
2008.05.08. - Ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
2016.06.02. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
Országok szerint