|
|
LETT KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:
Lett Köztársaság (lett nyelven Latvijas
Republikas)
FÖLDRAJZI HELYZET:
A Balti-tenger keleti partján fekvő országot
északról Észtország, keletről Oroszország, délkelet felől
Fehéroroszország, délről Litvánia, nyugatról a Balti-tenger és a
Rigai-öböl határolja.
TERÜLET:
64 589 négyzetkilométer (forrás 2010.EY)
NÉPESSÉG:
2 217 969 fő (2010.) (forrás 2010.World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:
lett 59,3 százalék, orosz 27,8 százalék, fehérorosz
3,6 százalék, ukrán 2,5 százalék, lengyel 2,4 százalék, litván 1,3
százalék, egyéb 3,1 százalék (forrás 2010. World Factbook)
VALLÁS:
lutheránus 19,6 százalék, ortodox 15,3 százalék, más
vallású 1 százalék, egyéb 0,4 százalék, ismeretlen 63,7 százalék
(forrás 2010. World Factbook)
FŐVÁROS:
Riga, 713 016 lakos (2009.) (forrás 2010.EY)
HIVATALOS NYELV:
lett (1989 óta)
HIVATALOS PÉNZNEM:
lats (=100 santims) 1993. március 5-től, 1993.
június 28. óta teljes körűen
Jelentős ásványi készletekkel tőzegből és különböző
építőanyagokból rendelkezik (mészkő, agyag, homok), a tengerparton
előfordul az ékszerkészítéshez használt borostyánkő, s vannak
ásványvízforrásai, de általában szegény ásványi kincsekben. Az
ország 1990 után átalakuló gazdaságát hátrányosan érintette az
1998. évi orosz pénzügyi válság, de a kormány szigorú monetáris
politikájának, illetve az export EU-irányba terelésének
köszönhetően lazult a kereskedelmi függőség Oroszországtól. A nagy
vállalatok, bankok, ingatlanok privatizációja zömmel megtörtént, bár
néhány vállalkozás esetében jelentős mértékű maradt az állami
részesedés. Lettország eredetileg 2008-ra tervezte euróövezeti
tagságát, ennek első lépéseként 2004 decemberében az euróhoz kötötték a
lats középárfolyamát, s 2005. május 1-jén az ország belépett az
ERM-II-be, az euróövezeti csatlakozás előtti kötelező átváltási
mechanizmusba.
Lettországban a GDP-növekedés 2006-2007 során meghaladta a 10 százalékot,
ám a 2008 őszén kirobbant gazdasági válság itt is visszavetette
a fejlődést. 2009-ben a GDP mintegy 18 százalékkal esett hirtelen,
Lettország gazdasága - Észtországgal és Litvániával együtt - a legnagyobb
mérvű visszaesést produkálta a világon.
Bruttó hazai termék (GDP) növekedése: -18 százalék (2009.) (forrás 2010.
World Factbook)
Egy főre jutó GDP: 14 400 dollár (2009.) vásárlóerő paritáson számolva
(forrás 2010.World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 17,5 százalék (2009.) (forrás 2010. Eurostat)
Inflációs ráta: 3,3 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Kr.u. az első évszázadokban alakultak ki azok az
etnikai közösségek (kur, zemgal, latgal, liv stb.), amelyekből
létrejött a lett nép. Területük a XIII. század második negyedétől
1561-ig a németek által a lett és észt földeken létrehozott
Livóniához tartozott. A német hódoltságot a lengyel, majd a svéd
uralom követte, majd a XVIII. században az orosz fennhatóság
váltotta fel. A lett területek az I. világháború befejeztével
elnyerték állami önállóságukat: 1918. november 18-án antant
támogatással megalakult a lett polgári kormány Karlis Ulmanis
vezetésével. 1919 januárjában rövid időre itt is létrejött a
szovjethatalom, de Ulmanisék antant-német segítséggel már májusban
visszavették a kormányzást. Az 1922 februárjában kikiáltott polgári
köztársaság többpártrendszerű parlamenti demokráciáját 1934-től
elnöki puccsal életbe léptetett diktatúra váltotta fel, megelőzve
egy esetleges szélsőséges hatalomátvételt.
1940 nyarán a szovjet csapatok intervenciója következtében
Lettország a Szovjetunió része lett, egészen a szovjet
államszövetség felbomlásáig. Miután az 1990. évi választásokon az
ellenzéki Népfront többséget szerzett, az új összetételű parlament
1990. május 4-én kikiáltotta az ország függetlenségét. Az állam
nevét Lett Köztársaságra változtatta, s átvette az 1922-es
függetlenségi okmánynak azt a pontját is, amely a II. világháború
előtti határok között szabta meg az ország területét. A rigai
parlament a moszkvai puccsal egy időben, 1991. augusztus 21-én
megerősítette előző évi függetlenségi határozatát, s az események nyomán
a szovjet Államtanács szeptember 6-án elismerte Lettország (valamint vele
együtt Észtország és Litvánia) függetlenségét.
Lettország parlamentáris köztársaság, független,
demokratikus állam, amelyben a szuverén államhatalom letéteményese
a nép. 1993. július 6-án a lett törvényhozás, a Saeima teljesen
visszaállította az 1922-es alkotmányt.
Államfő: A köztársaság elnökét a parlament választja az 1997-es
alkotmánymódosítás óta négy évre, s ugyanaz a személy kettőnél több
periódust nem tölthet ki. Az államfő hatásköre a kormányfő
kiválasztása, kinevezése, a parlament feloszlatása, s vétójoga van
a törvényalkotásban. Lettország államfője 1999. július 8-tól Vaira
Vike-Freiberga volt, akinek mandátumát a parlament 2003. június 20-án
újabb négy évre meghosszabbította. 2007. május 31-én a képviselők 58
szavazattal a párton kívüli neves sebészt, Valdis Zatlerst választották
államfővé. (Zatlers július 8-án lépett hivatalba.)
Törvényhozás: Az egykamarás törvényhozás (Saeima) 100 képviselőjét
általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással választják négy
évre.
Legutóbb, 2011. szeptember 17-én tartottak parlamenti (előrehozott)
választásokat, amelyet a lettországi oroszok pártja, a Harmónia Központ
nyert meg a szavazatok 29,5 százalékával, de nem szerezte meg
a kormányzáshoz szükséges többséget. A második helyen a jobbközép
Reformpárt végzett a voksok 20,4 százalékával, a harmadik helyen pedig
a szintén jobbközép irányultságú Egység blokkja a szavazatok 18
százalékával.
Kormány: 2010. november 3-án a lett parlament jóváhagyta, hogy Valdis
Dombrovskis miniszterelnök kerüljön az új kormány élére, aki ezután
megalakította második kormányát. (Dombrovskis 2009. március 12-én került
először a kormány élére, amikor Ivars Godmanis miniszterelnök (2007-2009)
lemondott.) Dombrovskis az általa vezetett Egység blokk valamint a
a Zöldek és Földművesek Szövetsége képviselőiből alakította meg
kormányát.
Lettország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1991.09.17. - az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállama
1991.10.15. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01-től az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
1994.05.09-2004.05.01. - a Nyugat-Európai Unió (WEU) társult partnere
1995.02.10. - az Európa Tanács (ET) tagja
2004.03.29. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállama
2004.05.01. - az Európai Unió (EU) tagállama
2005.06.02. - A lett parlament ratifikálta az Európai Unió alkotmányát
2008.05.08. - Ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló
lisszaboni szerződést
|
|
|
|
|
|
|
|
|