|
|
CSEH KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:
Cseh Köztársaság (cseh nyelven Ceská
Republika)
FÖLDRAJZI HELYZET:
Csehország Közép-Európában helyezkedik el,
Ausztria, Németország, Lengyelország, Szlovákia határolja.
TERÜLET:
78 866 négyzetkilométer (forrás 2008.EY)
NÉPESSÉG:
10 201 707 fő (2010.július, becsült adat)
(forrás 2010.12.09. The World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:
cseh 90,4 százalék, morva 3,7 százalék, szlovák 1,9
százalék, lengyel 0,5 százalék, német 0,4 százalék, roma 0,1 százalék,
sziléziai 0,1 százalék, egyéb 2,9 százalék (forrás 2008.EY)
(magyar 20 000 fő) (forrás 2004.Vilor)
VALLÁS:
26,8 százalék római katolikus, 2,1 százalék protestáns,
12,1 százalék egyéb, 59 százalék felekezeten kívüli.
(forrás 2009.02.17. The World Factbook)
FŐVÁROS:
Prága, 1 233 211 lakos (2008.12.) (forrás 2010.EY)
HIVATALOS PÉNZNEM:
cseh korona, 1993. február 8. óta
Nyersanyagokban gazdag ország (barnakőszén,
feketekőszén, kaolin stb.) Nagy hagyománya van nehéziparának, üveg-
és porcelániparnak, a ceruzagyártásnak, a bútorgyártásnak. Az ipar
gerince a gépgyártás (jármű, kohászati berendezések, mozdonyok,
mezőgazdasági gépek). Mezőgazdasága magas színvonalú, de nem
önellátó. Fő terményei: búza, cukorrépa, burgonya, komló, sörárpa.
A gyógyvizekre épült fürdői híresek. A turizmus a gazdaság egyik
húzóágazata. A posztkommunista államok közül a Cseh Köztársaságé az
egyik legstabilabb gazdaság. A növekedés forrása elsősorban az EU-
országokba, főleg Németországba irányuló kivitel és a külföldi
befektetések. 2001-ben rekordösszegű, 5,4 milliárd euró új külföldi
beruházás valósult meg. Ugyanakkor igen magas a költségvetési és
folyó fizetési mérleg hiánya. Továbbra is napirenden van a
szerkezeti reformok megvalósítása, a bank- a távközlési és az
energiaszektor privatizációja, a nagyvállalatok átalakítása.
2005-2007. között évi 6 százalék körül volt a gazdasági növekedés,
2008-ban, 2,5, majd a válság hatására - amit a konzervatív vezetés
viszonylag jól kezelt - 4,9 százalékos csökkenés következett be.
Egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson): 18 900 euro (2009),
(2008-ban 20 100 euro volt az egy főre jutó GDP.)
(forrás 2010.11.29. Eurostat)
Munkanélküliségi ráta: 6,8 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Inflációs ráta: 0,6 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Az első szláv törzsek a cseh medencében az V-VI.
században jelentek meg, a mai Dél-Morvaország vidékén alakult
az első önálló szláv állam. A Nagymorva Birodalom a IX. század elején
virágzott, ekkor kezdett elterjedni a kereszténység. 863-ban
érkezett ide Bizáncból a szláv nyelveket ismerő, írásalkotó két
hittérítő, Cirill és Metód. A Nagymorva Birodalom széthullása után
a súlypont Bohemiába tevődött át, ahol a megerősödött cseh törzsek
alkottak államot. Csehország első uralkodócsaládja a Premysl volt
1306-ig, a dinasztia kihalásáig. Utána a Luxemburgi-ház következett
Az e dinasztiából származó I. Károly cseh király, IV.
Károly néven német-római császár, uralkodása (1346-1378) idején élte
virágkorát a középkori cseh állam. Utódai alatt zajlott a huszita
mozgalom és háború (1419-1437). 1471-től 1526-ig a lengyel Jagellók
következtek a cseh trónon, majd 1526-ban I. (Habsburg) Ferdinánd osztrák
császárt koronázták cseh (és magyar) királlyá.
1618-ban a cseh rendek fellázadtak a Habsburg-uralom ellen, s a
protestáns hatalmakhoz csatlakozva kinyilvánították a cseh állam
függetlenségét. Ezzel kezdődött a harmincéves háború. A cseh
felkelés 1620-ban a fehérhegyi csatában elbukott, a csehek csaknem
300 évre elveszítették nemzeti önállóságukat; Cseh- és Morvaország
a Habsburg Birodalom része lett. Az I. világháborúban széthullott
Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaként 1918. október 28-án
létrejött a csehek és szlovákok új, közös állama, a Csehszlovák
Köztársaság. Első elnöke Tomás Garrigue Masaryk lett, akit 1935-ben
Edvard Benes követett.
1939-ben a cseh területeket megszállták a németek, és Németország
részeként létrehozták a Cseh-Morva Protektorátust. 1945-ben
született az egységes a Csehszlovák Köztársaság, élén az
emigrációból visszatért Benes elnökkel.
1948-ban a kommunisták kerültek hatalomra, s Csehszlovákia is a
szovjet tömb része lett. Neve 1960-1969 között Csehszlovák
Szocialista Köztársaságra változott. 1968-ban a "prágai tavasz"
"emberarcú szocializmus-kísérletét" a Varsó Szerződés csapatai
elnyomták, Gustáv Husák (1969-től kommunista pártvezető, 1975-től
köztársasági elnök) nevével jegyzett normalizáció évei alatt
visszaállították a kommunista diktatúrát. 1969 és 1990 között a cseh
országrész Cseh Szocialista Köztársaság néven a Csehszlovák Szocialista
Köztársaság része volt, külön törvényhozással és kormánnyal. Az 1989.
novemberi "bársonyos forradalom" itt is megbuktatta a szocialista
rendszert, 1990-től a tagország Cseh Köztársaság névvel a Cseh
és Szlovák Szövetségi Köztársaság része volt. 1993. január 1-jén
Csehszlovákia kettévált, a Cseh Köztársaság önálló lett.
Csehország államformája köztársaság. 1992.
december 16-án elfogadott alkotmánya 1993. január 1-jén lépett
életbe.
Államfő: A köztársaság élén az elnök áll, akit a kétkamarás
parlament közös ülésen választ meg öt évre - maximum kétszer. Ha
első körben egyik jelölt sem nyeri el mindkét házban külön-külön a
szavazatok több mint 50 százalékát, a második körben azok indulnak,
akik a legtöbb képviselői, illetve szenátusi szavazatot kapták, és
a megválasztáshoz szintén többségi támogatást kell elérni mindkét
házban. Ha ez sem sikerül, a következő körben a jelölteknek már
csak a közös ülésen jelenlévő honatyák szavazatainak egyszerű
többségét kell megszerezniük. Eredménytelenség esetén új választást
írnak ki. Az önálló Cseh Köztársaság első elnöke 1993 januárjában
Václav Havel drámaíró (1990-92-ben a szövetségi Csehszlovákia elnöke)
lett, akit 1998-ban újraválasztottak. Második és egyben utolsó
ötéves mandátuma 2003. február 2-án lejárt. Utódául február 28-án,
a harmadik megismételt elnökválasztáson Václav Klaust, volt
miniszterelnököt (1992-1997), az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt
(ODS) tiszteletbeli elnökét és jelöltjét választotta meg a parlament.
2003. március 7-én Klaus letette a hivatali esküt. Az államfő
2008. februárjában a megismételt elnökválasztás harmadik fordulójában
ismét megszerezte a képviselők és szenátorok szavazatainak többségét.
Václav Klaust 2008. március 7-én iktatták be újra hivatalába.
Törvényhozás: A kétkamarás törvényhozó szerv 200 tagú
képviselőházból és 81 tagú szenátusból áll. Az arányos rendszerben
megválasztott képviselők mandátuma négy évre szól, a képviselőházba
bejutás küszöbe az összes szavazatok öt százaléka. A szenátus
tagjait hat évre választják egyszerű többséggel, egyharmadukat
kétévente megújítják.
2010. május 28-29-én képviselőházi választásokat tartottak,
a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) 22,1 százalékot, a Polgári Demokrata
Párt (ODS) 20,2 százalékot, a TOP 09 párt 16,7 százalékot, a Cseh- és
Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) 11,3 százalékot, a Közügyeket (VV)
10,9 százalékot szerzett.
Részleges szenátusi választásokat legutóbb 2010. október 22-23-án
tartottak, amit az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) nyert meg:
12 megszerzett mandátumával 41 helyhez jutott a felsőházban, ahol
most először egyedül lett többsége.
Kormány: 2009. március 26-án a Topolánek vezette jobbközép kabinet,
ami 2006 szeptemberétől volt hivatalban, elveszítette a képviselő
ház bizalmát. Jan Fischer május 9-én átmeneti szakértői kormányt
alakított, 2010. június 25-én a a Fischer kormány lemondott.)
2010. június 28-án Václav Klaus köztársasági elnök kormányfővé
nevezte ki Petr Necast, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnökét,
aki letette a hivatali esküt. 2010. július 13-án hivatalba lépett a 15
fős, hárompárti jobbközép koalíciós kormány. A Polgári Demokratikus Párt
(ODS) hat, a TOP 09 párt öt, míg a Közügyekk négy miniszteri tárcát
kapott.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG:
Csehország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1992.12.21-2004.04.30. a Közép-európai Szabadkereskedelmi
Megállapodás (CEFTA) tagja
1993.01.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01-től az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
1993.01.19. - az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállama
1993.03.23. - a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) tagja
1993.06.30. - az Európa Tanács (ET) tagja (1991.02.21-től
Csehszlovákia részeként)
1995.12.29. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1999.03.12. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO)
tagállama
1999.03.23-2004.05.01. - a Nyugat-Európai Unió (WEU) társult tagja
2004.05.01. - az Európai Unió (EU) teljes jogú tagja
2009.05.06. - ratifikálta az EU működési kereteit
megreformáló lisszaboni szerződést.
2009.11.03. - Az államfő aláírta az EU működési kereteit megreformáló
lisszaboni szerződést.
|
|
|
|
|
|
|
|
|