2019. július 20. szombat
Európai Unió
CSEH KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Cseh Köztársaság (cseh nyelven Ceská Republika)
FÖLDRAJZI HELYZET:  Csehország Közép-Európában helyezkedik el, Ausztria, Németország, Lengyelország, Szlovákia határolja.
TERÜLET:  78 867 négyzetkilométer (forrás 2017.EY)
NÉPESSÉG:  10,63 millió fő (2018.12. Cseh SH) (forrás 2018.12.12.K0026)
NÉPCSOPORTOK:  64,3 százalék cseh, 5 százalék morva, 1,4 százalék szlovák, 30 százalék egyéb nemzetiségű (2017.World Factbook) (Magyarnak mintegy 10 ezren vallották magukat a 2011-es népszámláláson.)
VALLÁS:  10,4 százalék római katolikus, 1,1 százalék protestáns, 54 százalék más vallást követ. (forrás 2017.World Factbook)
FŐVÁROS:  Prága (1 314 000 lakos, 2015)
HIVATALOS NYELV:  cseh
HIVATALOS PÉNZNEM:  cseh korona, 1993. február 8. óta
GAZDASÁG
Nyersanyagokban gazdag ország (barnakőszén, feketekőszén, kaolin stb.) Nagy hagyománya van nehéziparának, üveg- és porcelániparnak, a ceruzagyártásnak, a bútorgyártásnak. Az ipar gerince a gépgyártás (jármű, kohászati berendezések, mozdonyok, mezőgazdasági gépek). Mezőgazdasága magas színvonalú, de nem önellátó. Fő terményei: búza, cukorrépa, burgonya, komló, sörárpa. A gyógyvizekre épült fürdői híresek. A turizmus a gazdaság egyik húzóágazata. A posztkommunista államok közül a Cseh Köztársaságé az egyik legstabilabb gazdaság. A növekedés forrása elsősorban az EU- országokba, főleg Németországba irányuló kivitel és a külföldi befektetések. 2001-ben rekordösszegű, 5,4 milliárd euró új külföldi beruházás valósult meg. Ugyanakkor igen magas a költségvetési és folyó fizetési mérleg hiánya. Továbbra is napirenden van a szerkezeti reformok megvalósítása, a bank- a távközlési és az energiaszektor privatizációja, a nagyvállalatok átalakítása, a cseh gazdaság - léépésről lépésre helyreállt. Főbb mutatók:
Bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése: 2,4 százalék (2016) (forrás 2017.Eurostat)
Egy főre eső GDP vásárlóerő paritáson: 16 700 euró (2016) (forrás 2017.Eurostat)
Munkanélküliségi ráta: 4 százalék (2016) (forrás 2017.World Factbook)
Inflációs ráta: 0,7 százalék (2016) (forrás 2017.World Factbook)
TÖRTÉNELEM
Az első szláv törzsek a cseh medencében az V-VI. században jelentek meg, a mai Dél-Morvaország vidékén alakult az első önálló szláv állam. A Nagymorva Birodalom a IX. század elején virágzott, ekkor kezdett elterjedni a kereszténység. 863-ban érkezett ide Bizáncból a szláv nyelveket ismerő, írásalkotó két hittérítő, Cirill és Metód. A Nagymorva Birodalom széthullása után a súlypont Bohemiába tevődött át, ahol a megerősödött cseh törzsek alkottak államot. Csehország első uralkodócsaládja a Premysl volt 1306-ig, a dinasztia kihalásáig. Utána a Luxemburgi-ház következett Az e dinasztiából származó I. Károly cseh király, IV. Károly néven német-római császár, uralkodása (1346-1378) idején élte virágkorát a középkori cseh állam. Utódai alatt zajlott a huszita mozgalom és háború (1419-1437). 1471-től 1526-ig a lengyel Jagellók következtek a cseh trónon, majd 1526-ban I. (Habsburg) Ferdinánd osztrák császárt koronázták cseh (és magyar) királlyá. 1618-ban a cseh rendek fellázadtak a Habsburg-uralom ellen, s a protestáns hatalmakhoz csatlakozva kinyilvánították a cseh állam függetlenségét. Ezzel kezdődött a harmincéves háború. A cseh felkelés 1620-ban a fehérhegyi csatában elbukott, a csehek csaknem 300 évre elveszítették nemzeti önállóságukat; Cseh- és Morvaország a Habsburg Birodalom része lett. Az I. világháborúban széthullott Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaként 1918. október 28-án létrejött a csehek és szlovákok új, közös állama, a Csehszlovák Köztársaság. Első elnöke Tomás Garrigue Masaryk lett, akit 1935-ben Edvard Benes követett. 1939-ben a cseh területeket megszállták a németek, és Németország részeként létrehozták a Cseh-Morva Protektorátust. 1945-ben született az egységes a Csehszlovák Köztársaság, élén az emigrációból visszatért Benes elnökkel. 1948-ban a kommunisták kerültek hatalomra, s Csehszlovákia is a szovjet tömb része lett. Neve 1960-1969 között Csehszlovák Szocialista Köztársaságra változott. 1968-ban a "prágai tavasz" "emberarcú szocializmus-kísérletét" a Varsó Szerződés csapatai elnyomták, Gustáv Husák (1969-től kommunista pártvezető, 1975-től köztársasági elnök) nevével jegyzett normalizáció évei alatt visszaállították a kommunista diktatúrát. 1969 és 1990 között a cseh országrész Cseh Szocialista Köztársaság néven a Csehszlovák Szocialista Köztársaság része volt, külön törvényhozással és kormánnyal. Az 1989. novemberi "bársonyos forradalom" itt is megbuktatta a szocialista rendszert, 1990-től a tagország Cseh Köztársaság névvel a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság része volt. 1993. január 1-jén Csehszlovákia kettévált, a Cseh Köztársaság önálló lett.
ÁLLAMSZERVEZET
Csehország államformája köztársaság. 1992. december 16-án elfogadott alkotmánya 1993. január 1-jén lépett életbe.
Államfő: A köztársaság élén az elnök áll, akit a 2012. október elsején életbe lépett alkotmánymódosítás szerint közvetlenül, 5 évre választ meg az ország lakossága. A választás kétfordulós, az a jelölt, aki már az első körben megszerzi a szavazatok több mint ötven százalékát, államfő lesz. A második körbe jutott két jelölt közül pedig az nyer, aki egyszerű többséget szerez. Az önálló Cseh Köztársaság első elnöke 1993 januárjában Václav Havel drámaíró (1990-92-ben a szövetségi Csehszlovákia elnöke) lett, akit 1998-ban újraválasztottak. Második és egyben utolsó ötéves mandátuma 2003. február 2-án lejárt. 2018. január 26-27-én, második fordulóban a szavazatok 51,5 százalékával újraválasztották az elnöki székbe Milos Zemant, aki 2013.03.08. óta tölti be ezt a posztot. (Másodszor rendeztek közvetlen elnökválasztást.)
Törvényhozás: A kétkamarás törvényhozó szerv 200 tagú képviselőházból és 81 tagú szenátusból áll. Az arányos rendszerben megválasztott képviselők mandátuma négy évre szól, a képviselőházba bejutás küszöbe az összes szavazatok öt százaléka. A szenátus tagjait hat évre választják egyszerű többséggel, egyharmadukat kétévente megújítják. Legutóbb 2018. október 5-6-án és 11-13-án tartottak részleges szenátusi választást, amelynek eredményeként az ANO és a Cseh Szociáldemokrata Pártnak (CSSD) együttesen 20 mandátuma, a Polgári Demokrati kus Pártnak (ODS) 18 mandátuma, a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) pártnak, illetve szövetségeseiknek 18 mandátuma, a Kereszténydemokrat a Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) 15 mandátuma van van a szenátusban, vagyis az ellenzék többségbe került. Legutóbb, 2017. október 20-án és 21-én tartottak képviselőházi választásokat. Az ANO (IGEN) mozgalom 78, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) 25, a Cseh Kalózpárt 22, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) 22, a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) 15, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) 15, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt(KDU-CSL) 10, a TOP 09 hét és a STAN hat mandátumot szerzett.
Kormány: 2017. december 13-án Milos Zeman cseh államfő kinevezte az Andrej Babis miniszterelnök vezette új kormányt. 2018. január 16-án Babis kisebbségi kormánya megbukott, mert nem kapta meg a parlament bizalmát. 2018. június 6-án Milos Zeman cseh államfő ismét kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, aki 2018. június 27-én kisebbségi koalíciós kormányt alakított a Cseh Szociáldemokrata Párttal (CSSD). A kisebbségi kormány kormányzati együttműködést kötött Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Csehország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1992.12.21-2004.04.30. a Közép-európai Szabadkereskedelmi
Megállapodás (CEFTA) tagja
1993.01.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01-től az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
1993.01.19. - az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállama
1993.03.23. - a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) tagja
1993.06.30. - az Európa Tanács (ET) tagja (1991.02.21-től
Csehszlovákia részeként)
1995.12.29. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1999.03.12. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagállama
2004.05.01. - az Európai Unió (EU) teljes jogú tagja
2009.05.06. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
2009.11.03. - a államfő aláírta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést.
Országok szerint