2019. március 24. vasárnap
Európai Unió
SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Szlovén Köztársaság (szlovén nyelven Republika Slovenija)
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Juliai-Alpok, a Karszt, a Felső-Száva és a Dráva vidékén fekvő délszláv állam Olaszországgal, Ausztriával, Magyarországgal és Horvátországgal határos.
TERÜLET:  20 273 km2 (forrás 2010.EY)
NÉPESSÉG:  1 988 292 fő (2014, becsült adat) (forrás 2014.World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:  szlovén 83,1 százalék, szerb 2 százalék, horvát 1,8 százalék, bosnyák 1,1 százalék, egyéb 12 százalék (forrás 2014.World Factbook)
VALLÁS:  katolikus 57,8 százalék, mohamedán 2,4 százalék, ortodox 2,3 százalék, egyéb keresztény 0,9 százalék, egyéb ill. nem meghatározott 23 százalék, nem hívő 10,1 százalék (forrás 2014.World Factbook)
FŐVÁROS:  Ljubljana, (270 000 lakos) (forrás 2014.MTI-SAB)
HIVATALOS NYELV:  szlovén
HIVATALOS PÉNZNEM:  euro (=100 eurocent) (2007.01.01-jétől); 2006.12.31-ig tolar (=100 stotin)
GAZDASÁG
Bár a régió átalakulóban levő gazdaságai közül Szlovéniáé a legfejlettebb, továbbra is sürgető teendő a privatizáció felgyorsítása és a külföldi beruházásokra vonatkozó korlátozások felszámolása. A privatizációs folyamat lassúságának következtében a gazdaság 45 százaléka még mindig állami kézben van, a külföldi közvetlen beruházások beáramlásának - a GDP-hez viszonyított - mértéke pedig a térségben a legalacsonyabb. A világgazdaságban 2001- ben bekövetkezett stagnálás ellenére Szlovénia 5 százalékos exportnövekedést produkált, teljes kivitelének 60 százaléka az európai uniós országokba irányul. Szlovénia 2007-ben - a 2004-ben az EU-hoz csatlakozó országok közül elsőként - bevezette az eurót. A 2009-es világrecesszió a szlovén gazdaságot sem kímélte, az export és az ipari termelés jelentős mértékű csökkenéséhez vezetett.
Bruttó hazai össztermék (GDP) változása: -1,1 százalék (2013) (forrás 2014.World Factbook)
Egy főre jutó GDP: 1 400 euró, 27 600 dollár (2013) (vásárlóerő-paritáson) (forrás 2014.Eurostat, World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 13,1 százalék (2013) (forrás 2014.World Factbook)
Inflációs ráta: 1,8 százalék (2013) (forrás 2014.World FactBook)
TÖRTÉNELEM
Az ókorban illír és kelta törzsek lakták, a Kr.e. I. századtól római uralom alatt állt. A VI. századtól szláv törzsek, a mai szlovének elődei telepedtek meg itt, akik a VIII. század végén felvették a nyugati kereszténységet. A terület frank uralom alá került, 788-tól Nagy Károly birodalmának része, 843-tól a keleti frankok őrgrófsága lett. 1278-tól 1918-ig a Habsburg monarchia olvasztotta magába, majd az első világháború után megalakuló Szerb- Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszláv Királyság) részévé vált. A második világháború alatt az ország területe német, olasz és magyar megszállás alá került, 1945-től a szocialista Jugoszlávia egyik tagköztársasága lett. 1990. december 23-án népszavazást rendeztek, amelyen a szavazók több mint 88 százaléka a független Szlovéniára adta voksát. 1991. június 25-én kinyilvánították a Szlovén Köztársaság szuverenitását és függetlenségét Jugoszláviától, két napra rá a jugoszláv hadsereg megtámadta az országot. A katonai beavatkozás az 1991. július 7-én aláírt "brijuni nyilatkozattal" ért véget, és október 25-én az utolsó jugoszláv katona is elhagyta Szlovéniát. Az állam függetlenségét 1992. január 15-én nemzetközi szinten is elismerték.
ÁLLAMSZERVEZET
A Szlovén Köztársaság alkotmányát 1991. december 23-án fogadták el.
Államfő: A köztársaság élén az elnök áll, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka is. Közvetlen szavazással öt évre választják meg, legfeljebb két egymást követő periódusra. A független Szlovénia első államfője Milan Kucan volt. Utóda, Janez Drnovsek 2002-2007 között volt hivatalban. 2007 novembere óta Danilo Türk az államfő. 2017.10.22/2017.11.12. Elnökválasztást tartottak, amelynek második fordulóját a jelenlegi köztársasági elnök, Borut Pahor nyerte 52,94 százalékkal.
Törvényhozás: A törvényhozó hatalmat a Nemzetgyűlés (Drzavni Zbor, képviselőház) és az Államtanács (Drzavni Svet, államtanács) gyakorolja. A 90 tagú képviselőház tagjait négy évre választják meg, s helyet kap köztük az olasz és a magyar kisebbség 1-1 képviselője is. A főként tanácsadói szerepet betöltő államtanács 40 tagú, megbízatása öt évre szól, munkavállalók és munkaadók, különböző foglalkozási rétegek és non profit szervezetek képviseltetik magukat benne. 2018. június 3-án előrehozott parlamenti választásokat tartottak, amelyen a Szlovén Demokrata Párt (SDS) 25, a Marjan Sarec Listája (LMS) 13, a Szociáldemokrata Párt (SD) 10, a Modern Közép Pártja (SMC) 10 mandátumot szerzett. A Baloldal (Levica) 9, az Új Szlovénia (NSi) 7, a Stranka AB és aa nyugdíjas párt (DeSUS) 5-5 mandátumot, valamint a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) 4 helyet szerzett. A nemzeti kisebbségeknek két garantált helyük van a parlamentben.
Kormány: 2018. március 14-én lemondott Miro Cerar miniszterelnök, 2018. szeptember 13-án megalakult Marjan Sarec kormánya.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Szlovénia az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1992.03.23. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01-től az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
1992.05.22. - az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállama
1992.07.18. - a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) tagállama
1993.05.14. - az Európa Tanács (ET) tagja
1996.01.01-2004.04.30. a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás
(CEFTA) tagja
2004.03.29. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállama
2004.05.01. - az Európai Unió (EU) tagállama
2005.02.01. - ratifikálta az EU-alkotmányt
2008.01.29. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
2010.05.17. - a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet (OECD) tagállama
Országok szerint