|
|
SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:
Szlovén Köztársaság (szlovén nyelven Republika
Slovenija
FÖLDRAJZI HELYZET:
A Juliai-Alpok, a Karszt, a Felső-Száva és a
Dráva vidékén fekvő délszláv állam Olaszországgal, Ausztriával,
Magyarországgal és Horvátországgal határos.
TERÜLET:
20 273 km2 (forrás 2010.EY)
NÉPESSÉG:
2 042 335 fő (2009, becsült adat) (forrás 2010.EY)
NÉPCSOPORTOK:
szlovén 83,1 százalék, szerb 2 százalék, horvát 1,8
százalék, bosnyák 1,1 százalék, egyéb 12 százalék
(forrás 2011.01.10. World Factbook)
VALLÁS:
katolikus 57,8 százalék, mohamedán 2,4 százalék, ortodox
2,3 százalék, egyéb keresztény 0,9 százalék, egyéb ill. nem
meghatározott 23 százalék, nem hívő 10,1 százalék
(forrás 2011.01.10. World Factbook)
FŐVÁROS:
Ljubljana, (260 000 lakos, 2009, becsült adat) (forrás 2010.EY)
HIVATALOS PÉNZNEM:
euro (=100 eurocent) (2007.01.01-jétől);
2006.12.31-ig tolar (=100 stotin)
Bár a régió átalakulóban levő gazdaságai közül Szlovéniáé
a legfejlettebb, továbbra is sürgető teendő a privatizáció
felgyorsítása és a külföldi beruházásokra vonatkozó korlátozások
felszámolása. A privatizációs folyamat lassúságának következtében a
gazdaság 45 százaléka még mindig állami kézben van, a külföldi
közvetlen beruházások beáramlásának - a GDP-hez viszonyított -
mértéke pedig a térségben a legalacsonyabb. A világgazdaságban 2001-
ben bekövetkezett stagnálás ellenére Szlovénia 5 százalékos
exportnövekedést produkált, teljes kivitelének 60 százaléka az
európai uniós országokba irányul. Szlovénia 2007-ben - a 2004-ben
az EU-hoz csatlakozó országok közül elsőként - bevezette az eurót.
A 2009-es világrecesszió a szlovén gazdaságot sem kímélte,
az export és az ipari termelés jelentős mértékű csökkenéséhez
vezetett.
Bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése: -8,1 százalék (2009)
(forrás 2010.12.23. World Factbook)
Egy főre jutó GDP: 22 200 euró, 27 600 dollár (2009)
(forrás 2010.11.30. Eurostat, 2010.12.23. World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 6 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Inflációs ráta: 0,9 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Az ókorban illír és kelta törzsek lakták, a Kr.e. I.
századtól római uralom alatt állt. A VI. századtól szláv törzsek, a
mai szlovének elődei telepedtek meg itt, akik a VIII. század végén
felvették a nyugati kereszténységet. A terület frank uralom alá
került, 788-tól Nagy Károly birodalmának része, 843-tól a keleti
frankok őrgrófsága lett. 1278-tól 1918-ig a Habsburg monarchia
olvasztotta magába, majd az első világháború után megalakuló Szerb-
Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszláv Királyság) részévé
vált. A második világháború alatt az ország területe német, olasz és
magyar megszállás alá került, 1945-től a szocialista Jugoszlávia
egyik tagköztársasága lett.
1990. december 23-án népszavazást rendeztek, amelyen a szavazók több
mint 88 százaléka a független Szlovéniára adta voksát. 1991. június
25-én kinyilvánították a Szlovén Köztársaság szuverenitását és
függetlenségét Jugoszláviától, két napra rá a jugoszláv hadsereg
megtámadta az országot. A katonai beavatkozás az 1991. július 7-én
aláírt "brijuni nyilatkozattal" ért véget, és október 25-én az utolsó
jugoszláv katona is elhagyta Szlovéniát. Az állam függetlenségét
1992. január 15-én nemzetközi szinten is elismerték.
A Szlovén Köztársaság alkotmányát 1991. december
23-án fogadták el.
Államfő: A köztársaság élén az elnök áll, aki egyben a fegyveres
erők főparancsnoka is. Közvetlen szavazással öt évre választják meg,
legfeljebb két egymást követő periódusra. A független Szlovénia első
államfője Milan Kucan volt. Utóda, Janez Drnovsek 2002-2007 között
volt hivatalban. 2007 novembere óta Danilo Türk az államfő.
Törvényhozás: A törvényhozó hatalmat a Nemzetgyűlés (Drzavni Zbor,
képviselőház) és a Nemzeti Tanács (Drzavni Svet, államtanács)
gyakorolja. A 90 tagú képviselőház tagjait négy évre választják meg,
s helyet kap köztük az olasz és a magyar kisebbség 1-1 képviselője
is. A főként tanácsadói szerepet betöltő államtanács 40 tagú,
megbízatása öt évre szól, munkavállalók és munkaadók, különböző
foglalkozási rétegek és non profit szervezetek képviseltetik magukat
benne.
2011.12.04-én előre hozott választást tartottak, amelyet a Pozitív
Szlovénia nyert 28,52 százalékkal, így 28 mandátumhoz juthat a 90 tagú
törvényhozásban. A Szlovén Demokrata párt (SDS) 26,26 százalékkal
26 mandátumot, a Szociáldemokraták (SD) 10,49 százalékot (10 mandátum),
Polgári Lista 8,42 százalékot (8 mandátum), kapott.
(forrás 2011.12.04.K0048)
Kormány: 2012. február 10-én beiktatták hivatalába Janez Jansa (SDS)
második kormányát (Elődje, Borut Pahor (SD) 2008. november 7-től volt
hivatalban.)
Szlovénia az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1992.03.23. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01-től az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
1992.05.22. - az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállama
1992.07.18. - a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) tagállama
1993.05.14. - az Európa Tanács (ET) tagja
1996.01.01-2004.04.30. a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás
(CEFTA) tagja
1996-2004.05.01. - a Nyugat-Európai Unió (WEU) társult partnere
2004.03.29. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO)
tagállama
2004.05.01. - az Európai Unió (EU) tagállama
2005.02.01. - ratifikálta az EU-alkotmányt
2008.01.29. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló
lisszaboni szerződést
2010.05.17. - a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet (OECD) tagállama
|
|
|
|
|
|
|
|
|