2019. május 22. szerda
Európai Unió
MAGYARORSZÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Magyarország
FÖLDRAJZI HELYZET:  Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében helyezkedik el, északon Szlovákiával és Ukrajnával, keleten Romániával, délen Szerbiával és Horvátországgal, nyugaton Szlovéniával és Ausztriával határos, területe 93 030 négyzetkilométer.
TERÜLET:  93 030 négyzetkilométer (forrás KSH)
NÉPESSÉG:  9 937 628 fő (2011.10.11.népszámlálás) (forrás 2013.03.28.B0088)
NÉPCSOPORTOK:  85,6 százaléka magyar, az országban élő nemzetiségek: bolgár, cigány (romani, beás), görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és az ukrán.
VALLÁS:  a lakosság 37,1 százaléka a római katolikus, 11,6 százalék a református, 2,2 százalék az evangélikus, 1,8 százalék a görög katolikus vallást követi. (A 2011-es népszámlálás során a nemzetiségi és vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre sokan nem kívántak válaszolni.)
FŐVÁROS:  Budapest (1 729 000 lakos, 2011) (forrás KSH)
HIVATALOS NYELV:  magyar
HIVATALOS PÉNZNEM:  forint
GAZDASÁG
Magyarország közepesen fejlett, ipari-agrár jellegű, külgazdaság-érzékeny ország. Ásványkincsben és energiahordozókban szegény, jelentős behozatalra szorul nyersanyagokból. A rendszerváltás éveiben, az 1990-es években megtörtént az áttérés a szocialista tervgazdálkodásról a piacgazdálkodásra. Az átalakulás és a kelet- európai piacok összeomlása miatti válság, a visszaesés évei után a gazdasági mutatók javultak, 2000 végén már a magánszektor állította elő a GDP 80 százalékát. Az ország 1999. március 12-én csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO), 2004. május 1-jén pedig az Európai Unió (EU) teljes jogú tagja lett. A 2008 őszén kirobbant pénzügyi világválság hatására a gazdaság hullámvölgybe került, az ország a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az EU támogatására kényszerült. 2009-re a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékkal csökkent, de a kormány szigorú intézkedései nyomán az ország elkerülte a gazdasági összeomlást. 2010-től a második Orbán-kormány számos változást vezetett be a gazdasági és a pénzügyi életben, ezek nyomán 2013-ra sikerült az államháztartási hiányt a GDP-hez viszonyítva 3 százalék alá szorítani, s 2013 nyarán az Európai Unió megszüntette a Magyarország ellen 2004 óta folyó túlzott deficit eljárást.
Bruttó hazai termék (GDP) növekedése: 1,9 százalék (2016) (forrás KSH),
Egy főre eső GDP: 3 566 580 forint, 11 451 euró (devizaárfolyamon), (2016-os adatok) (forrás KSH)
Munkanélküliségi ráta: 5,1 százalék (2016) (forrás KSH)
Inflációs ráta: 2,4 százalék (2017) (forrás KSH)
TÖRTÉNELEM
A magyar törzsek 895 táján Árpád vezetésével érkeztek keletről a Kárpát-medencébe, ahol a X. század végére államot alapítottak az 1000-ben királlyá koronázott I. (Szent) István vezetésével. 1038-ig tartó uralkodása alatt a magyarok felvették a kereszténységet. Árpád fejedelem leszármazottai a XIII. század végéig uralkodtak, e század közepén a tatárok végigdúlták az országot, amelyet IV. Béla király épített újjá. A dinasztia kihalása utáni trónviszályokban az Anjou-család győzött, Károly Róbert, majd Nagy Lajos erős központi hatalmat épített ki. Utánuk, a vegyesházi királyok alatt megerősödtek a bárók, a központi hatalom csak Hunyadi János kormányzósága, majd fia, Mátyás uralkodása idején (1458-1490) állt helyre. Hunyadi 1456-ban Nándorfehérvárnál megállította a török előrenyomulást, Mátyás halála után azonban, a Jagellók alatt ismét feudális anarchia alakult ki, ennek következménye volt 1526-ban a törököktől elszenvedett mohácsi vereség. A kettős királyválasztás után Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János harcai miatt kettészakadt az ország, majd miután a török 1541-ben elfoglalta Budát, három országrész alakult ki. Az erdélyi fejedelmek: Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György a törökök és Habsburgok között egyensúlyozva őrizték a nemzet viszonylagos függetlenségét. Ez a XVII. század végére megszűnt, a Habsburgok nemzetközi segítséggel visszafoglalták Budát, kiűzték a törököket, s az országot mintegy kétszáz évre birodalmukba olvasztották. Az 1605-06-os Bocskai-, az 1703-11-es Rákóczi-, majd az 1848-49-es szabadságharcok jelezték a nemzet elégedetlenségét. Az utóbbit követő kemény elnyomás időszaka után 1867-ben megtörtént az osztrák-magyar kiegyezés, amely révén Magyarország - a Monarchián belül - viszonylagos önállósághoz jutott. E kor, a gazdaság és kultúra nagy felívelésének időszaka, az első világháborúig tartott, amely után a Habsburg-birodalom szétesett, és az 1920-as trianoni békében Magyarország területének 2/3-át az utódállamokhoz csatolták. Horthy Miklós kormányzósága idején, az 1920-30-as évek a revízió jegyében teltek. Emiatt az állam nem tudott ellenállni a hitleri Németországnak, amely egyes területeket visszaadott, de ennek ára a második világháborúba való belépés, illetve német megszállás lett. Magyarország háborús vesztesége közel egymillió emberélet, a nemzeti vagyon 40 százaléka. 1945-ben a szovjet hadsereg kiverte a német csapatokat, de több mint negyven évig megszállási övezetében tartotta az országot. Kommunista bábrendszert hoztak létre, amely ellen 1956-ban forradalom tört ki. A megtorlás a korábbi diktatúráéhoz hasonló volt, később azonban enyhült és konszolidálódott a helyzet, a gazdasági lehetőségek javultak. A kelet-európai szovjet rendszerek összeomlása nyomán 1989-től a magyar nép is függetlenné vált, és 1990 óta a szabad választások nyomán demokratikus jogállam jött létre. Az ország betagozódott az európai intézményrendszerekbe, mely folyamatban 1999-ben Magyarország a NATO tagja lett. 1998-től az Európai Unió társult tagjaként csatlakozási tárgyalásokat folytatott, amelynek eredményeként 2004-ben az EU teljes jogú tagállamává vált.
ÁLLAMSZERVEZET
A 2011. január 1-jén életbe lépett alaptörvény az ország 1949 óta érvényes, 1989-ben módosított alkotmányát váltotta fel, ez utóbbi szerint az állam hivatalos elnevezése 2011. december 31-ig Magyar Köztársaság volt. Az új alaptörvény értelmében 2012. január 1. óta az ország neve Magyarország, államformája köztársaság. Az Országgyűlésben elfogadott törvények (köztük számos sarkalatos törvény) nyomán átalakult az ország közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszere, újjászerveződött az állami intézményi struktúra.
Államfő: Magyarország 1989. október 23. óta parlamentáris köztársaság. Az egyszer újraválasztható köztársasági elnököt az Országgyűlés választja öt évre, titkos szavazással a választójoggal rendelkező 35 év feletti magyar állampolgárok közül. Egyszer újraválasztható. Az államfő széles kezdeményezési és kinevezési jogköre mellett a fegyveres erők főparancsnoka, és saját hatásköre van a külügyekben is. E tisztséget 1990-től 2000-ig Göncz Árpád író, műfordító, 2000-2005. augusztusig Mádl Ferenc jogászprofesszor, 2005-2010. augusztusig Sólyom László jogász, 2010-2012 áprilisig Schmitt Pál politikus töltötte be. 2012. május 10. óta Áder János az állam feje, akit 2017. március 12-én újraválasztottak.
Törvényhozás: Magyarországon a törvényhozói feladatokat az egykamarás, négy évre választott Országgyűlés látja el, amely 2014-ig 386 tagú volt. A 2013. április 8-án elfogadott új választási eljárási törvény értelmében a 2014. április 6-i választásokat a korábbi kettő helyett egy fordulóban bonyolították le, s a 386 helyett 199 képviselőt választottak az állampolgárok. Megszűnt a területi lista intézménye, 93 mandátumot az országos párt- vagy nemzetiségi listákra leadott szavazatok alapján osztottak ki, 106 mandátumot pedig az egyéni választókerületekben lehetett megszerezni. A választásokon a magyar állampolgárságot szerzett, de magyarországi lakhellyel nem rendelkező határon túli magyarok is részt vehettek, levélben is szavazhattak, de csak pártlistára. A pártoknak a parlamentbe jutáshoz a listákra leadott, országosan összesített érvényes szavazatok 5 százalékára volt szükség, ez a szám két párt által állított közös lista esetén 10, három vagy annál több párt közös listája esetén 15 százalékot jelentett. 1990 óta Magyarországon nyolcszor tartottak szabad többpárti parlamenti választásokat. Három alkalommal 6-6 párt került a parlamentbe, 2002-ben négy, 2006-ban és 2010-ben öt párt, amelyek három fő politikai eszmeáramlathoz kötődnek: keresztény-konzervatív, liberális és szocialista-szociáldemokrata irányzatúak. 1990-ben a jobbközép pártok, 1994-ben a balközép pártok, 1998-ban ismét a jobbközép, 2002-ben és 2006-ban ismét a balközép pártok szerezték a legtöbb szavazatot a választásokon. 2010-ben és 2014-ben a Fidesz-KDNP pártszövetség nyerte meg a választást, és kétharmados többséget szerzett a parlamentben. A 2018. évi választásokat ismét a Fidesz-KDNP pártszövetség nyerte meg, és ismét kétharmados többséget szerzett a 199 mandátummal rendelkező Országgyűlésben. A Fidesz-KDNP 133, a Jobbik 26, az MSZP-Párbeszéd 20, a Demokratikus Koalíció (DK) 9, a Lehet Más a Politika (LMP) 8, az Együtt 1 mandátumot szerzett; 1 független képviselő és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának 1 képviselője (kedvezményes mandátummal) bekerült a parlamentbe. Az Országgyűlés választja meg a köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési állampolgári szóvivőket (ombudsman), a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a főügyészt. Önálló parlamenti ellenőrzési szervek: az Állami Számvevőszék (1990 óta) és az ombudsmanok (1995 óta).
Kormány: A végrehajtó hatalmat gyakorló kormány élén a meghatározó szerepű miniszterelnök áll, akit az Országgyűlés a parlamenti többségi elv alapján, a köztársasági elnök javaslatára, a kormányprogram egyidejű elfogadásával választ meg. A kormány tagjait, a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a kabinet a tárcavezetők kinevezésével alakul meg. 1990 óta a következő kormánykoalíciók váltották egymást: 1990-1994-ben az MDF-FKGP-KDNP jobbközép koalíciója (kormányfő: Antall József, Boross Péter, MDF), 1994-től 1998-ig az MSZP-SZDSZ balközép koalíciója (kormányfő: Horn Gyula, MSZP), 1998-2002-ig a Fidesz-MPP-MDF-FKGP jobbközép koalíciója (kormányfő: Orbán Viktor, Fidesz-MPP) kormányzott. 2002-2004. az MSZP és az SZDSZ balközép koalíció (kormányfő: Medgyessy Péter, MSZP) 2004-2006. az MSZP és az SZDSZ balközép koalíció (kormányfő: Gyurcsány Ferenc, MSZP) 2006-2008. az MSZP és az SZDSZ balközép koalíció (kormányfő: Gyurcsány Ferenc, MSZP) 2008. április 30-i hatállyal az SZDSZ kilépett a koalícióból, minisztereit és államtitkárait visszahívta a kormányból. 2008. májusban egypárti - MSZP - kormány alakult (kormányfő: Gyurcsány Ferenc) 2009-2010. MSZP-kormány Bajnai Gordon vezetésével. 2010-2014. a Fidesz-KDNP pártszövetség kormánya (kormányfő: Orbán Viktor, Fidesz) 2014-2018. a Fidesz-KDNP pártszövetség kormánya (kormányfő: Orbán Viktor, Fidesz) 2018. május 10-én az Országgyűlés ismét kormányfővé választotta és beiktatta hivatalába Orbán Viktort. 2018. május 18-án megalakult a Fidesz-KDNP pártszövetség kormánya.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Magyarország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1955.12.14. - az Egyesült Nemzetek Szervezetek (ENSZ) tagállama
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. óta az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
1989.11.12. - a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) (1990.05.28-
1991.07.27. Pentagonale, 1991.07.27-1992.07.18. Hexagonale) tagállama
1990.11.06. - az Európa Tanács (ET) tagja
1992.12.21-2004.04.30. - a Közép-európai Szabadkereskedelmi
Megállapodás (CEFTA) tagja
1996.05.07. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1999.03.12. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagállama
2004.05.01. - az Európai Unió (EU) tagállama
2004.12.20. - ratifikálta az EU-alkotmányt
2007.12.17. - az EU-tagországok közül elsőként ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
2011.01.01-2011.06.30. az Európai Unió soros elnöke
Országok szerint