|
|
MAGYARORSZÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:
Magyarország
FÖLDRAJZI HELYZET:
Magyarország Európa középső részén, a Kárpát-
medencében helyezkedik el. Szlovákiával (655,1 km), Ukrajnával
(136,6 km), Romániával (448 km), Szerbiával (165,8 km),
Horvátországgal (355,3 km), Szlovéniával (100 km) és Ausztriával
(356 km) határos.
TERÜLET:
93 030 négyzetkilométer (forrás KSH)
NÉPESSÉG:
9 979 000 fő (2011.02. becslés) (forrás KSH)
NÉPCSOPORTOK:
magyar (96,61 százalék), német, roma, román, szerb,
szlovák, délszláv (horvát, szerb, szlovén). Laknak még az országban
bolgárok, lengyelek, örmények, ruszinok. (2001. február 1.,
népszámlálás) (forrás KSH)
VALLÁS:
római katolikus 51,9 százalék, református 15,9 százalék,
evangélikus 3,0 százalék, görög katolikus 2,6 százalék, izraelita
0,1 százalék, többi vallás 1,1 százalék, egyházhoz, felekezethez
nem tartozik 14,5 százalék, nem kívánt nyilatkozni 10,1 százalék,
ismeretlen: 0,7 százalék. (2001. február 1., népszámlálás) (forrás KSH)
FŐVÁROS:
Budapest (1 673 900 lakos, 2010.) (forrás KEKKH)
HIVATALOS PÉNZNEM:
forint
Magyarország közepesen fejlett, ipari-agrárjellegű,
külgazdaság-érzékeny ország. Ásványkincsben és energiahordozókban
szegény, jelentős behozatalra szorul nyersanyagokból. A gazdaság
szerkezetében első helyen az ipar áll, jelentős ágazata a
munkaigényes ágakat magában foglaló gépipar. Az ország természeti
adottságai kedvezőek a mezőgazdaság számára. A növénytermesztés és
az állattenyésztés (sertés, szarvasmarha, ló, juh, baromfi) azonos
arányú a mezőgazdasági termelés szerkezetében. Fő terményei a búza,
a kukorica, a burgonya, a cukorrépa, a napraforgó, a sörárpa, a
dohány, a kender, a len, hagyma, fűszerpaprika, gyümölcs, szőlő. A
történelmi borvidékek borai fontos exportcikkek.
Az 1990-es években a magyar gazdaság az előző évtizedek szocialista
rendszerére jellemző központi tervgazdálkodásról áttért a
piacgazdálkodásra, aminek jellemzője az önálló vállalkozások
gyarapodása az állami vállalatok helyett, a beáramló külföldi tőke
révén új technológiák térhódítása. Az átalakulás és a kelet-európai
piacok összeomlása miatti válság és visszaesés évei után az 1990-es
évek második felétől egyre javulnak az ország gazdasági mutatói.
Az infláció és a munkanélküliség mérséklődött, a külföldi
adósságállomány kezelhetővé vált, az ipar és az idegenforgalom
húzóágazattá erősödött. Az Európai Unió ország-értékeléseiben
Magyarország kedvező minősítést kapott, és 1998-ban meghívták az EU
keleti kibővítéséről megindított csatlakozási tárgyalásokra.
Teljesítménye és a csatlakozási felkészülés alapján Magyarország
2004. május 1-jén az Európai Unió teljes jogú tagja lett.
2000 végén már a magán szektor állította elő a GDP 80 százalékát.
Bruttó hazai termék (GDP) növekedése: -6,5 százalék (2009)
(forrás KSH)
Egy főre eső GDP: 2 599 545 forint (kb. 9 265 euró) (2009) (forrás KSH)
-vásárlóerő paritás alapján: 14 835 euró (2009) (forrás KSH)
Munkanélküliségi ráta: 10,0 százalék - 421 000 fő (2009)
(forrás KSH)
Inflációs ráta: 4,2 százalék (2009) (forrás KSH)
A magyar törzsek 895 táján Árpád vezetésével érkeztek
keletről a Kárpát-medencébe, ahol a X. század végére államot
alapítottak az 1000-ben királlyá koronázott I. (Szent) István
vezetésével. 1038-ig tartó uralkodása alatt a magyarok felvették a
kereszténységet. Árpád fejedelem leszármazottai a XIII. század
végéig uralkodtak, e század közepén a tatárok végigdúlták az
országot, amelyet IV. Béla király épített újjá.
A dinasztia kihalása utáni trónviszályokban az Anjou-család
győzött, Károly Róbert, majd Nagy Lajos erős központi hatalmat
épített ki. Utánuk, a vegyesházi királyok alatt megerősödtek a
bárók, a központi hatalom csak Hunyadi János kormányzósága, majd
fia, Mátyás uralkodása idején (1458-1490) állt helyre. Hunyadi
1456-ban Nándorfehérvárnál megállította a török előrenyomulást,
Mátyás halála után azonban, a Jagellók alatt ismét feudális
anarchia alakult ki, ennek következménye volt 1526-ban a törököktől
elszenvedett mohácsi vereség.
A kettős királyválasztás után Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János
harcai miatt kettészakadt az ország, majd miután a török 1541-ben
elfoglalta Budát, három országrész alakult ki. Az erdélyi
fejedelmek: Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor, I.
Rákóczi György a törökök és Habsburgok között egyensúlyozva őrizték
a nemzet viszonylagos függetlenségét. Ez a XVII. század végére
megszűnt, a Habsburgok nemzetközi segítséggel visszafoglalták
Budát, kiűzték a törököket, s az országot mintegy kétszáz évre
birodalmukba olvasztották.
Az 1605-06-os Bocskai-, az 1703-11-es Rákóczi-, majd az 1848-49-es
szabadságharcok jelezték a nemzet elégedetlenségét. Az utóbbit
követő kemény elnyomás időszaka után 1867-ben megtörtént az
osztrák-magyar kiegyezés, amely révén Magyarország - a Monarchián
belül - viszonylagos önállósághoz jutott. E kor, a gazdaság és
kultúra nagy felívelésének időszaka, az első világháborúig tartott,
amely után a Habsburg-birodalom szétesett, és az 1920-as trianoni
békében Magyarország területének 2/3-át az utódállamokhoz
csatolták.
Horthy Miklós kormányzósága idején, az 1920-30-as évek a revízió
jegyében teltek. Emiatt az állam nem tudott ellenállni a hitleri
Németországnak, amely egyes területeket visszaadott, de ennek ára a
második világháborúba való belépés, illetve német megszállás lett.
Magyarország háborús vesztesége közel egymillió emberélet, a
nemzeti vagyon 40 százaléka.
1945-ben a szovjet hadsereg kiverte a német csapatokat, de több
mint negyven évig megszállási övezetében tartotta az országot.
Kommunista bábrendszert hoztak létre, amely ellen 1956-ban
forradalom tört ki. A megtorlás a korábbi diktatúráéhoz hasonló
volt, később azonban enyhült és konszolidálódott a helyzet, a
gazdasági lehetőségek javultak. A kelet-európai szovjet rendszerek
összeomlása nyomán 1989-től a magyar nép is függetlenné vált, és
1990 óta a szabad választások nyomán demokratikus jogállam jött
létre. Az ország betagozódott az európai intézményrendszerekbe,
mely folyamatban 1999-ben Magyarország a NATO tagja lett. 1998-től
az Európai Unió társult tagjaként csatlakozási tárgyalásokat
folytatott, amelynek eredményeként 2004-ben az EU teljes jogú
tagállamává vált.
Magyarország államformája 1989. október 23. óta
parlamentáris köztársaság. 1989-2011. között az 1949-es,
1989-ben módosított alkotmány volt érvényben. 2011. április 18-án
az Országgyűlés új alaptörvényt fogadott el, amely 2012.
január 1-jén lépett hatályba.
Államfő: Magyarország köztársasági elnökét az Országgyűlés kétharmados
többséggel öt évre választja meg titkosan a választójoggal
rendelkező 35 év feletti magyar állampolgárok közül. Egyszer
újraválasztható. Az államfő széles kezdeményezési és kinevezési jogköre
mellett a fegyveres erők főparancsnoka, és saját hatásköre van a
külügyekben is. E tisztséget 1990-től 2000-ig Göncz Árpád író,
műfordító, 2000-2005. augusztusig Mádl Ferenc jogászprofesszor,
2005-2010. augusztusig Sólyom László jogász, 2010-2012 áprilisig
Schmitt Pál politikus töltötte be. 2012. május 10. óta Áder János
az állam feje.
Törvényhozás: Magyarország legfelsőbb államhatalmi és
népképviseleti szerve a 386 tagú, egykamarás, négy évre választott
Országgyűlés. 176 képviselőt egyéni választókerületben, 152-őt
(2006-ban csak 146-ot) területi listán választanak meg a 18.
életévüket betöltött magyar állampolgárok, 58 képviselő
(2006-ban 64) a pártok országos listájáról jut mandátumhoz
a töredék szavazatok alapján. A parlamentbe jutáshoz a
pártlistákra leadott országosan összesített érvényes szavazatoknak
5 százaléka szükséges.
1990 óta Magyarországon hatszor tartottak szabad többpárti
parlamenti választásokat. Három alkalommal 6-6 párt került a
parlamentbe, 2002-ben négy, 2006-ban és 2010-ben öt párt, amelyek
három fő politikai eszmeáramlathoz kötődnek: keresztény-konzervatív,
liberális és szocialista-szociáldemokrata irányzatúak. 1990-ben a
jobbközép pártok, 1994-ben a balközép pártok, 1998-ban ismét a
jobbközép, 2002-ben és 2006-ban ismét a balközép pártok szerezték
a legtöbb szavazatot a választásokon. 2010-ben a Fidesz-KDNP
pártszövetség abszolút többséget szerzett a parlamentben.
A pártok mandátumainak megoszlása a 2010. május 14-én megalakult
Országgyűlésben:
Fidesz - Magyar Polgári Párt (Fidesz-MPP): 227 mandátum (59 százalék),
Magyar Szocialista Párt (MSZP): 59 mandátum (15,28 százalék),
Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik): 47 mandátum (12,18 százalék),
Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP): 36 mandátum (9 százalék),
Lehet Más a Politika (LMP): 16 mandátum (4,15 százalék),
független 1 mandátum (0,26 százalék).
Az Országgyűlés választja meg a köztársaság elnökét, a
miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési
állampolgári szóvivőket (ombudsman), a Legfelsőbb Bíróság elnökét
és a főügyészt. Önálló parlamenti ellenőrzési szervek: az Állami
Számvevőszék (1990 óta) és az ombudsmanok (1995 óta).
Kormány: A végrehajtó hatalmat gyakorló kormány élén a meghatározó
szerepű miniszterelnök áll, akit az Országgyűlés a parlamenti
többségi elv alapján, a köztársasági elnök javaslatára, a
kormányprogram egyidejű elfogadásával választ meg. A kormány a
miniszterek kinevezésével és eskütételével alakul meg.
1990 óta a következő kormánykoalíciók váltották egymást:
1990-1994-ben az MDF-FKGP-KDNP jobbközép koalíciója
(kormányfő: Antall József, Boross Péter, MDF),
1994-től 1998-ig az MSZP-SZDSZ balközép koalíciója
(kormányfő: Horn Gyula, MSZP),
1998-2002-ig a Fidesz-MPP-MDF-FKGP jobbközép koalíciója
(kormányfő: Orbán Viktor, Fidesz-MPP) kormányzott.
2002-2004. az MSZP és az SZDSZ balközép koalíció
(kormányfő: Medgyessy Péter, MSZP)
2004-2006. az MSZP és az SZDSZ balközép koalíció
(kormányfő: Gyurcsány Ferenc, MSZP)
2006-2008. az MSZP és az SZDSZ balközép koalíció
(kormányfő: Gyurcsány Ferenc, MSZP)
2008. április 30-i hatállyal az SZDSZ kilépett a koalícióból,
minisztereit és államtitkárait visszahívta a kormányból.
2008. májusban egypárti - MSZP - kormány alakult (kormányfő:
Gyurcsány Ferenc)
2009-2010. MSZP kormány Bajnai Gordon vezetésével.
2010- a Fidesz-KDNP pártszövetség kormánya (kormányfő:
Orbán Viktor, Fidesz).
Magyarország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1955.12.14. - az Egyesült Nemzetek Szervezetek (ENSZ) tagállama
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. óta az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
1989.11.12. - a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) (1990.05.28-
1991.07.27. Pentagonale, 1991.07.27-1992.07.18. Hexagonale)
tagállama
1990.11.06. - az Európa Tanács (ET) tagja
1992.12.21-2004.04.30. - a Közép-európai Szabadkereskedelmi
Megállapodás (CEFTA) tagja
1996.05.07. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1999.03.12. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO)
tagállama
1999.03.23. - a Nyugat-Európai Unió (WEU) társult tagja
2004.05.01. - az Európai Unió (EU) tagállama
2004.12.20. - ratifikálta az EU-alkotmányt
2007.12.17. - az EU-tagországok közül elsőként ratifikálta
az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
2011.01.01-2011.06.30. az Európai Unió soros elnöke
|
|
|
|
|
|
|
|
|