|
|
OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG (AUSZTRIA) - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:
Osztrák Köztársaság
(német nyelven Republik Österreich)
FÖLDRAJZI HELYZET:
Közép-Európában fekvő, alpesi és dunai állam.
Csehországgal, Szlovákiával, Magyarországgal, Szlovéniával és
Olaszországgal, Svájccal és Liechtensteinnel, Németországgal
határos.
TERÜLET:
83 871 négyzetkilométer (forrás 2007.EY)
NÉPESSÉG:
8 402 252 fő (2011., becsült)
(forrás 2010.05.31.Wikip.)
NÉPCSOPORTOK:
osztrák 91 százalék,szerb, horvát, szlovén és bosnyák 4
százalék, török 1,6 százalék, német 0,9 százalék, egyéb 2,4 százalék
(köztük magyar 25 000 fő)(2001) (forrás 2009. 02.17.World Factbook)
VALLÁS:
római katolikus 73,6 százalék, evangélikus 4,7 százalék),
mohamedán 4,2 százalék, egyéb 3,5 százalék, nem meghatározott 2 százalék,
felekezeten kívüli 12 százalék (2001) (forrás 2009.02.17.World Factbook)
FŐVÁROS:
Bécs (Wien) (1 687 271 lakos) (2009.01.01.) (forrás 2010.EY.)
HIVATALOS PÉNZNEM:
euró (=100 eurocent) 2002. január 1. óta (az
osztrák schillinget váltotta fel)
Ausztria ásványkincsekben gazdag. Nagy múltú a
kősóbányászata (Halstatt, Salzburg), jelentős a magnezit-, ólom-,
cink-, antimon- és rézérc kitermelése. A villamosenergia 70
százalékát vízerőművek szolgáltatják, szénhidrogénekből és szénből
behozatalra szorul. A gazdaságot a nehézipar túlsúlya (vaskohászat,
fémfeldolgozás, gépgyártás, vegyipar) jellemzi. Jelentős a fa- és
papíripar. Fejlett, belterjes, 90 százalékban önellátó mezőgazdasága
a lakosság kis részét foglalkoztatja. A magasabb hegyi régiókban a
havasi pásztorkodás, erdőgazdálkodás (az ország területének kb. 40
százaléka erdő) jellemző. Egyébként növénytermesztés (búza, takarmány,
cukorrépa), helyenként szőlőtermesztés és állattenyésztés
(szarvasmarha, sertés) folyik. A fejlett piacgazdaságú Ausztriában
magas az életszínvonal. Az osztrák gazdaságot szoros szálak
kapcsolják össze az Európai Unióval, ezen belül főképp
Németországgal. Ausztria a világelsők között van az idegenforgalmi
bevételeit tekintve.
A kelet-európai nyitás nyomán az ország addigi földrajzilag
peremhelyzetéből egy újonnan létrejövő gazdasági térség középpontjába
került. A kelet-európai országok jelentős gazdasági partnereivé váltak,
ahol az osztrák termékek újabb felvevő piacokat találtak. A közép-európai
régió országai közül Ausztria mind exportban, mind pedig importban
Magyarországgal bonyolítja le a legnagyobb forgalmat.
A 2008 utolsó negyedévében kezdődött válság Ausztriát is érintette, a
Bruttó hazai termék (GDP) 2009-ben 4,2 százalékkal csökkent az előző
évihez képest. Az egy főre jutó GDP 28 800 euro volt (2009), a 2008-as
2008-as 31 100 euróssal szemben.
Bruttó hazai termék (GDP) növekedése: - 4,2 százalék (2009)
(forrás 2010.1 2.10.Eurostat)
Egy főre jutó GDP: 28 800 euro (2009)
(forrás 2010.11.29.Eurostat)
Munkanélküliségi ráta: 4,9 százalék (2009)(forrás 2010. Eurostat)
FactBook)
Inflációs ráta: 0,4 százalék (2009)(forrás 2010. Eurostat)
996-ban Freisin érsekének ajándékozó levelében
említették először Ostarrichi falu nevét (ma Neuhofen). Ennek a kis
helységnek az elnevezéséből származott a XI-XII. században a "Land
Österreich" megjelölés, amelyet az 1278-tól hat és fél évszázadon
át uralkodó Habsburgok is átvettek. Az Osztrák-Magyar Monarchia
1918-as széthullása után született meg az Osztrák Köztársaság,
amelyet 1938-ban a hitleri Németország megszüntetett és
beolvasztott (Anschluss). Ausztriát a második világháborúban
győztes hatalmak négy megszállási övezetre osztották,
függetlenségét csak 1955-ben nyerte vissza, örökös semlegességének
deklarálása mellett.
Államformája parlamenti demokrácián alapuló
szövetségi köztársaság. 1920-ban életbe lépett és 1929-ben
módosított alkotmányát 1954. május 1-jén állították vissza, azóta
több módosítással együtt érvényes.
Államfő: A kilenc szövetségi tartományból álló ország élén a
szövetségi elnök áll, akit közvetlenül választanak meg hat évre. A
tisztséget 2004. július 7-e óta Heinz Fischer tölti be
(elődje Thomas Klestil 1992-től 2004-ig volt hivatalban).
ischert 2010. április 25-én újraválasztották.
Törvényhozás: A kétkamarás törvényhozás alsóháza, a Nemzeti Tanács
(Nationalrat) 183 tagját titkos és közvetlen szavazással, arányos
képviseleti rendszer, tovább a 2007. május 2-án elfogadott
választójogi reform alapján öt évre választják, szavazásra azóta
minden 16. életévét betöltött osztrák állampolgár jogosult.
A reformmal bevezették a levélben szavazás intézményét is. A
másik kamara, a Szövetségi Tanács (Bundesrat) 62 tagját a
tartományi parlamentek (Landtag) tagjai választják, a tartományi
lakosság létszámának arányában. A kiemelt jelentőségű események (az
elnök beiktatása, hadba lépés) alkalmával együttesen ülésező
Nemzeti Tanács és Szövetségi Tanács együtt alkotja a Szövetségi
Gyűlést (Bundesversammlung).
2008. szeptember 28-án előre hozott parlamenti választásokat tartottak,
az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) győzött 57 mandátummal, az
Osztrák Néppárt (ÖVP) 51, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 34, az Ausztria
Jövőéjért (BZÖ) párt 21, a Zöldek pártja 19 mandátumot szerzett.
Kormány: 2008. december 2-án tette le a hivatali esküt a Werner
Faymann szociáldemokrata kancellár vezette új nagykoalíciós (SPÖ és
ÖVP alkotta) kormány.
(Előzőleg Alfred Gusenbauer nagykoalíciós kormánya volt hivatalban.)
Ausztria az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1955.12.14. - az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállama
1956.04.16. - az Európa Tanács (ET) tagja
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.08.01-től az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
1989.11.12. - a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) (1990.05.28-
1991.07.27. Pentagonale, 1991.07.27.-1992.07.18. Hexagonale)
tagállama
1995.01.01. - az Európai Unió (EU) tagállama
1995. - a Nyugat-európai Unió (WEU) megfigyelője
2005.05.25. - ratifikálta az EU-alkotmányt
2008.04.24. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló
lisszaboni szerződést
|
|
|
|
|
|
|
|
|