|
|
ÍRORSZÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:
Írország (ír nyelven Éire,
angol nyelven Ireland)
FÖLDRAJZI HELYZET:
Írország az Ír-sziget déli, középső és észak-
nyugati részén terül el.
TERÜLET:
70 182 négyzetkilométer (forrás 2010.EY)
NÉPESSÉG:
4 459 300 fő (2009) (forrás 2010.EY)
NÉPCSOPORTOK:
ír 87,4 százakék, más fehér 7,5 százalék, ázsiai 1,3
százalék, fekete 1,1 százalék, vegyes 1,1 százalék, nem meghatározható
1,6 százalék (forrás 2010. WfB)
VALLÁS:
római katolikus 87,4 százalék, anglikán 2,9 százalék,
más keresztény vallás 1,9 százalék, egyéb 2,1 százalék, nem meghatározott
1,5 százalék, nem vallásos 4,2 százalék. (forrás 2010.Wfb)
FŐVÁROS:
Dublin (Baile Átha Cliath) 506,211 lakos (forrás 2010.EY)
HIVATALOS NYELV:
ír és angol
HIVATALOS PÉNZNEM:
euró (=100 eurocent) 2002. január 1. óta (az ír
fontot váltotta fel)
Írország 1973-ban csatlakozott az Európai Közösséghez,
azóta gazdasága látványos fejlődésen ment kersztül. 1995-2007 között
átlagosan 6 százalékos GDP-növekedést produkált, de gazdasága éles
visszaesést mutatott 2008-ban és Írország, az elmúlt évtizedben először,
kénytelen szembenézni a gazdasági világválság okozta recesszióval.
A hagyományosan fontos mezőgazdasági ágazatot hátráltatja az ipar és
szolgáltatási ágazat visszaesése. Az ingatlanpiac összeomlása érezteti
hatását az egész gazdasági környezetben. Bár az export szektort
a multinacionális cégek uralják, mégis Irország gazdasági életének
húzóágazata maradt. Az mezőgazdaság adja az export 80 százalékát
foglalkoztatja a munkaerő 29 százalékát és adja a GDP 46 százalékát.
2008-ban a Cowen kormány garanciát vállalt a bankbetétekre és állami
kockázati tőke alapokat hozott létre válaszul az ország gazdasági
visszaesésére. 2009-ben a bankszektor stabilizálása érdekében
az ír kormány bejelentette a Nemzeti Vagyonkezelő Ügynökség
létrehozását (NAMA). Miután az ország szembesült azzal, hogy
költségvetési hiányát a Gazdasági és Monetáris Unió által
megszabott 3 százalék alá kell szorítania 2014-ig, 2009-ben egy
rendkívül szigorú költségvetést lépett életbe. 2010-ben a hazai
össztermék (GDP) 32 százalék volt. A súlyos bajban lévő országnak az
Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 85 milliárd eurós rekord
hitelcsomagot nyújtott.
Az euró bevezetésére 2002-ben került sor, más 11 EU tagálammal
együtt.
Bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése:-7,6 százalék (2009)
(forrás 2010.WfB)
Egy főre jutó GDP (vásárlóerő paritáson): 30 200 euro
(forrás 2010.Eurostat)
Munkanélküliségi ráta: 12 százalék (2009) (forrás 2010.Eurostat)
Inflációs ráta: -1,7 százalék (2009) (forrás 2010.Eurostat)
a Kr.e. IV. században a kelta hódítók utolsó
letelepedett törzse valószínűleg a gael volt, innen ered a
hagyományos ír kultúrát ma is jelölő gael kifejezés. A lakosságot az
V. században térítették keresztény hitre, ekkor aranykorát élte az
ország, gazdagságának híre eljutott a vikingekhez, akik ezután több
villámtámadásban fosztogattak a szigeten. Az ország meggyengült
helyzete alkalmat adott arra, hogy 1171-ben II. Henrik angol
fennhatóság alá vonja a szigetet, és bejelentse igényét az "Írország
uralkodója" címre. 1541-ben azután VIII. Henrik vallási reformot
hajtott végre, felvette az "Írország királya" címet, elkobozta az ír
nemesség birtokait, s azokat az angolok között osztotta szét. Ettől
kezdve követték egymást az ír történelem legsötétebb eseményei.
1690-ben a boyne-i csatában Orániai Vilmos protestáns erői legyőzték
II. János királyt és az ír katolikusokat: az angol uralom
megszilárdult, a nemesség jó része elmenekült. 1800-ban meghozták az
Egyesítési Törvényt, amellyel eltörölték az ír parlamentet,
létrejött az Egyesült Királyság.
1872-ben alakult meg az ír függetlenségért küzdő mozgalom, a Home
Rule, 1905-ben pedig megalakult a Sinn Fein (Magunk erejéből)
elnevezésű félkatonai jellegű párt. 1916-ban, Húsvét hétfőjén egy
ezerfős csapat megrohamozta a dublini főpostát és a környező brit
kormányhivatalokat, majd kikiáltották az Ír Köztársaságot. Fegyveres
alakulatuk ekkor vette fel az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevet.
A felkelést vérbe fojtották, s a következő éveket polgárháborús
állapotok jellemezték. 1919-ben a brit alsóház 105 ír képviselője
létrehozta az Ír Nemzetgyűlést, és kihirdette az Ír Köztársaság
megalakulását. 1922. január 7-én kötötték meg a Szabad Ír Államot
létrehozó domíniumi szerződést, mely azonban Ulster kilenc grófsága
közül hatra nem vonatkozott. Ez volt az a szerződés, amely meghúzta
Észak-Írország és az Ír Köztársaság között ma is fennálló
határokat. Ulster szabadon választhatott a szabadállam és Nagy-
Britannia között, és parlamentjének protestáns többsége az utóbbi
mellett döntött.
Írország kettéosztását másfél évig tartó polgárháború követte,
amelynek befejeztével Ulster - belfasti székhelyű önkormányzattal,
Észak-Írország néven - unióra lépett Nagy-Britannia Egyesült
Királyságával. A dublini székhelyű ír szabad állam parlamentje 1937-
ben kivált a brit Nemzetközösségből és kikiáltotta a köztársaságot.
Ez utóbbit Nagy-Britannia csak 1949-ben ismerte el.
1968-69-ben a katolikus polgárjogi mozgalom észak-írországi
következetes elnyomása kiváltotta az ír egyesítésért harcoló IRA
erőszakos cselekményeit, amelyeknek azóta sok ezer ember esett
áldozatul.
1998. április 10-én, nagypénteken, London és Belfast között az Ír
Köztársaság közreműködésével megszületett a megegyezés az észak-
írországi vallási-szektariánus konfliktus lezárásának alapelveiről
és a tartomány alkotmányos státusa kiépítésének menetrendjéről,
amelyre május 23-án az északír választók 71 százaléka is igent
mondott.
Az 1937-es, legutóbb 1972-ben módosított alkotmány
értelmében az államforma köztársaság.
Államfő: A köztársaság élén az elnök áll, akit hét évre választanak
közvetlen szavazással. 1997. november 11. óta Mary McAleese tölti be
ezt a tisztséget, aki 2004. november 11-én második hétéves időszakát
kezdhette meg ezen a poszton.
Törvényhozás: Öt évre választják a Nemzeti Parlamentet, benne a 166
választott tagból álló Képviselőházat, s a 60 tagú Szenátust. Az
arányos ír választási rendszerben a szavazók nem csak a választott
párt iránti támogatásukat fejezhetik ki, de a jelöltek rangsorba
állításával véleményt mondhatnak a többi pártról is. A pártokat az
ily módon kapott preferenciák további mandátumokhoz juttatják.
2011. február 25-én előrehozott parlamenti választásokat tartottak,
amelyen a Fianna Fáil (FF) súlyos vereséget szenvedett. A választásokat
a Fine Gael (FG) párt nyerte meg a szavazatok 36,1 százalékával.
A Munkáspárt lett a második, a voksok 19 százalékával és a Fianna Fáil
a harmadik, a szavazatok 17 százalékával.
Kormány: A kormányfő 2011. március 9. óta Enda Kenny, akit az
előre hozott választások után a parlament választott, s Brian Cowent
váltotta. Pártja, a Fine Gael (FG) a Munkáspárttal koalícióban
kormányoz.
Írország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1949.08.03. - az Európa Tanács (ET) tagja
1955.12.14. - az Egyesült Nemzetek Szervezetek (ENSZ) tagállama
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1973.01.01. - az Európai Közösség, 1993.11.01-től Európai Unió (EU)
tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
1992. - a Nyugat-európai Unió (WEU) megfigyelője
2008.06.12. - népszavazáson elutasította az EU működési kereteit
megreformáló lisszaboni szerződést.
2009.10.02. - népszavazáson elfogadta az EU működési kereteit
megreformáló lisszaboni szerződést.
|
|
|
|
|
|
|
|
|