2019. november 21. csütörtök
Európai Unió
GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Görög Köztársaság (görög nyelven: Elleniké Demokratía)
FÖLDRAJZI HELYZET:  Görögország a Balkán-félsziget délkeleti részén fekszik. Albánia, Macedónia, Bulgária és Törökország, illetve a Jón-, a Földközi- és az Égei-tenger határolja.
TERÜLET:  131 957 négyzetkilométer, ebből csupán 107 ezer négyzetkilométer az összefüggő szárazföld, a többi része számos szigeten terül el. (forrás 2011.EY)
NÉPESSÉG:  10 768 477 fő (2017.07., becslés) (forrás 2017.World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:  görög 93 százalék, egyéb 7 százalék (forrás 2017.World Factbook)
VALLÁS:  ortodox 98 százalék, muzulmán 1,3 százalék, egyéb 0,7 százalék (forrás 2010.12.30. World Factbook)
FŐVÁROS:  Athén (3 052 000 lakos, 2015) (forrás 2017.World Factbook)
HIVATALOS NYELV:  görög
HIVATALOS PÉNZNEM:  euró (=100 eurocent) 2002. január 1. óta (a görög drachmát váltotta fel)
GAZDASÁG
Görögország 1981-ben csatklakozott az Európai Unióhoz. Az eurózónának 2002. január 1. óta tagja, de az egységes valuta 1999. évi startjánál nem lehetett ott, mert nem volt képes teljesíteni a szigorú feltételeket. A szokatlanul erős szolgáltatási szektor a bruttó hazai termék (GDP) több mint 80 százalékát teszi ki, a munkaerő hozzávetőleg 68 százalékát foglalkoztatja, meghatározó az idegenforgalom szerepe. A gazdaság 2003 és 2007 között évi négy százalékkal nőtt, főként a 2004. évi athéni olimpiához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően. Ezzel párhuzamosan azonban az ország hitelállománya és a lakossági fogyasztás is soha nem látott mértékben emelkedett. 2008-ban a világméretű pénzügyi válság recesszióba döntötte a görög gazdaságot. Az is kiderült, hogy a kormány kozmetikázta a gazdasági statisztikákat. A nemzetközi hitelminősítők a bóvli kategóriába sorolták az országot. Az Európai Unió és a nemzetközi pénzügyi élet szereplőinek nyomására a kabinet súlyos megszorító intézkedések sorozatára kényszerült, hogy megkapja az államcsőd elkerüléséhez szükséges hiteleket. Az ország 2010 óta 240 milliárd euró hitelt kapott az Európai Uniótól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól. Az állandósult recesszió és a takarékossági intézkedések miatt mindennaposak a sztrájkok, tüntetések, zavargások, az országot korrupció is sújtja. 2015-ben a nemzetközi hitelprogram és a reformok ügyében egymást követő tárgyalások a kormány és a hitelezők között június végén eredménytelenül értek véget. A tárgyalások megszakadása után az EKB "lélegeztetőgépre tette" a görög pénzügyi rendszert, alacsony szinten befagyasztva a likviditást biztosító gyorssegélyt. Emiatt a bankok nem nyitottak ki, s Görögország - a fejlett országok közül elsőként - nem tudta határidőre törleszteni tartozását az IMF-nek. Az eurózónából való kiválással ("grexit") fenyegető válság végül Alekszisz Ciprasz kormányfő meghátrálásával ért véget, aki az immár harmadik pénzügyi mentőcsomag fejében - eredeti ígéretével ellentétben - újabb súlyos megszorításokba egyezett bele, a programot július végéig szavazta meg az athéni parlament.
Bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése: 0 százalék (2016) (forrás 2017.World Factbook)
Egy főre eső GDP vásáró erő paritáson: 26 800 dollár (2016) (forrás 2017.World Factbook)
Inflációs ráta: 0 százalék (2016) (forrás 2017.World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 23,6 százalék (2016) (forrás 2017.WorldFactbook)
TÖRTÉNELEM
Az első hellén törzsek a Kr. e. II. évezred elején telepedtek meg a mai Görögország területén. A krétai minoszi kultúra egy természeti katasztrófának, a mükénéi civilizáció pedig a dórok támadásának esett áldozatul. Ezt követően városállamok (poliszok) alakultak ki, amelyek közül Athén és Spárta lettek a legjelentősebbek. A városállamok hanyatlását a római uralom évszázadai követték. A római birodalom bukása után Görögország a bizánci birodalom része lett, majd török uralom alá került. 1821. március 25-én felkelés tört ki a török uralom ellen. (Ennek emlékére később nemzeti ünneppé nyilvánították ezt a napot.) A drinápolyi béke értelmében (1829. szeptember 14.) Törökország elismerte Görögország önállóságát. Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország kezességet vállaltak az ország függetlenségéért, 1830.február 3-án a nagyhatalmak "de facto" elismerték Görögország függetlenségét, majd 1832. május 7-én "de jure" is. Görögország az első világháborúban az antant oldalán vett részt. 1924-ben megfosztották trónjától az 1863 óta uralkodó dán házat, Görögország köztársaság lett 1935-ig, amikor visszaállították a monarchiát. 1941 és 1944 között német megszállás alá került. II. György király elhagyta az országot, 1946-ben tért vissza, amikor népszavazással helyreállították a monarchiát. A baloldali szervezetek a kormány ellen fordultakak, kirobbantották az 1946-49-ig tartó görög polgárháborút, melyben a britek és az amerikaiak a monarchista erőket támogatták, és megakadályozták a kommunisták hatalomra jutását.1967-ben Papadopulosz ezredes államcsínnyel magához ragadta a hatalmat. Az 1967-1974 között uralmon lévő katonai diktatúra bukása után Görögország azonnal kilépett a NATO katonai szervezetéből, de az ország területén fekvő amerikai támaszpontokat nem zárták be (1980- ban az ország visszalépett a NATO-ba). Az első választáson a jobboldali Új Demokrácia győzött, majd 1974. december 8-án az államformáról tartott népszavazáson a görögök a köztársaság mellett döntöttek. Az ország 1981-ben csatlakozott az Európai Közösséghez (a mai Európai Unióhoz), az eurót 2002-ben vezette be. 1981-ben, a nyugat-európai szocialista előretörés idején Görögországban is a baloldal, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) vette át a k ormányrudat. Az 1989-es (két) és 1990-es parlamenti választások nyomán a konzervatív Új Demokrácia vette át a hatalmat. Az 1993-ban ismét a szocialista PASZOK győzött az előrehozott választásokon, s a baloldal 2004-ig vezette az országot. Akkor a konzervatív Új Demokrácia vette át a kormányzást. A 2009-es előrehozott választásokon a PASZOK visszavette az ország irányítását.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1975. június 11. óta érvényben lévő, többször módosított alkotmány értelmében az államforma köztársaság, amelyben a törvényhozó hatalom megoszlik a köztársaság elnöke és az egykamarás parlament között.
Államfő: A köztársasági elnököt, aki egyben a hadsereg főparancsnoka, a parlament választja meg öt évre. 2015. március 13. óta Prokopisz Pavlopoulosz az államfő.
Törvényhozás: A törvényhozó hatalmat az egykamarás, négy évre közvetlenül választott 300 tagú parlament (Vuli) gyakorolja. A legutóbbi, 2015. szeptember 20-i előrehozott parlamenti választásokon a Sziriza 35,5 százalékkal 45 helyet, az Új Demokrácia 28 százalékkal (75 mandátum), az Arany Hajnal 7 százalékkal nyert. A Sziriza a Független Görögök (ANEL) párttal lépett koalícióra, amely a szavazatok 3,7 százalékát szerezte meg, így a két pártnak együtt szűk többsége, 155 képviselője lett.
Kormány: Az elnök nevezi ki a miniszterelnököt és javaslatára kormány tagjait. 2015. szeptember 21. óta Alekszisz Ciprasz a miniszterelnök a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) és a Független Görögök (ANEL) alkotta koalíciós kormány élén. 2015. július 5-én népszavazást tartottak arról, hogy a lakosság elfogadja-e a nemzetközi hitelezőknek az országgal szemben támasztott követelményeit, vagy inkább elutasítja a megállapodásért cserében feltételül szabott reformintézkedések bevezetését. A szavazók 61,31 százaléka nemmel, 38,69 százaléka igennel szavazott a hitelmegállapodásra.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Görögország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1945.10.25. - az Egyesült Nemzetek Szervezetek (ENSZ) tagállama
1949.08.09. - az Európa Tanács (ET) tagja
1952.02.18. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagja.
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
(EBESZ) tagja
1981.01.01. - az Európai Közösség, 1993.11.01-től Európai Unió (EU) tagja
2005.04.19. - ratifikálta az EU-alkotmányt
2008.06.11. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
Országok szerint