|
|
GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:
Görög Köztársaság (görög nyelven:
Elleniké Demokratía)
FÖLDRAJZI HELYZET:
Görögország a Balkán-félsziget déli részén
fekszik. Albánia, Macedónia, Bulgária és Törökország, illetve a Ion-,
a Földközi- és az Égei-tenger határolja.
TERÜLET:
131 957 négyzetkilométer, ebből csupán 107 ezer
négyzetkilométer az összefüggő szárazföld, a többi része számos
szigeten terül el. (forrás 2010.EY)
NÉPESSÉG:
10 749 943 fő (2010.07. becslés)
(forrás 2010.12.30 World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:
görög 93 százalék, egyéb 7 százalék
(forrás 2010.12.30. World Factbook)
VALLÁS:
ortodox 98 százalék, muzulmán 1,3 százalék, egyéb 0,7 százalék
(forrás 2010.12.30. World Factbook)
FŐVÁROS:
Athén (789 166 lakos, 2001-es népszámlálás)
(forrás 2010. EY)
HIVATALOS PÉNZNEM:
euró (=100 eurocent) 2002. január 1. óta (a görög
drachmát váltotta fel)
Görögország 1981-es EU-csatlakozása óta csak 2002. január
1-jétől tagja az eurózónának. Az ország volt az egyetlen olyan EU-
tag, amely azért nem lehetett ott az egységes valuta 1999-es
startjánál, mert nem volt képes teljesíteni annak feltételeit.
Az erős szolgáltatási szektor a munkaerő több mint 68 százalékát
foglalkoztatja, az idegenforgalom részesedése a GDP-ből 15 százalék.
A mezőgazdaság alapját a gabonafélék, a gyapot, dohány, füge,
mazsola, olíva olaj és zöldségfélék képezik.
Az ország területén feltárt ásványkincseket az energiahiány miatt
külföldre szállítják feldolgozásra. Jelentős készletei vannak
bauxitból, említhető még vasérc-, lignit- és kőolajbányászata. Igen
fejlett az ország hajóépítő ipara. A tengerek közti forgalomban nagy
szerepe van a Korinthoszi-csatornának, amely 1893-ban készült el Türr
István és Gerster Pál tervei szerint. A görög zászló alatt hajózó
tengeri flotta tizenkettedik a világon.
2010. májusában az adósságválság mentőöveként az euróövezet és
a Nemzetközi Valutaalap (IMF) három évre 110 milliárd euró kölcsönt
szavazott meg Görögországnak, kölcsönei finanszírozására.
(Az euró 1999-es bevezetése óta ilyen lépésre most először kerül
sor olyan ország esetében, amely tagja az övezetnek.) Görögország
az egyezség részeként jelentős reform- és takarékossági program
megvalósítását vállalta, a hitelprogram végrehajtása teljes egészében
e vállalások teljesítésétől függ.
Bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése: -2,5 százalék (2009)
(forrás 2010. Eurostat)
Egy főre eső GDP vásáró erő paritáson: 24 700 euró (2009)
(forrás 2010. Eurostat)
Inflációs ráta: 1,3 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Munkanélküliségi ráta: 2011. második negyedévében 16,3 százalék
(13 év óta a legmagasabb) (2009-ben 9,6 százalék volt)
(forás 2011.09.15.Z0045)
Az első hellén törzsek a Kr. e. II. évezred elején
telepedtek meg a mai Görögország területén. A krétai minoszi kultúra
egy természeti katasztrófának, a mükénéi civilizáció pedig a dórok
támadásának esett áldozatul. Ezt követően városállamok (poliszok)
alakultak ki, amelyek közül Athén és Spárta lettek a
legjelentősebbek. A városállamok hanyatlását a római uralom
évszázadai követték. A római birodalom bukása után Görögország a
bizánci birodalom része lett, majd török uralom alá került. 1821.
március 25-én felkelés tört ki a török uralom ellen. (Ennek emlékére
később nemzeti ünneppé nyilvánították ezt a napot.)
A drinápolyi béke értelmében (1829. szeptember 14.) Törökország
elismerte Görögország önállóságát. Oroszország, Nagy-Britannia,
Franciaország kezességet vállaltak az ország függetlenségéért, 1830.
február 3-án a nagyhatalmak "de facto" elismerték Görögország
függetlenségét, majd 1832. május 7-én "de jure" is. Görögország az
első világháborúban az antant oldalán vett részt. 1924-ben
megfosztották trónjától az 1863 óta uralkodó dán házat, Görögország
köztársaság lett 1935-ig, amikor visszaállították a monarchiát. 1941
és 1944 között német megszállás alá került. II. György király
elhagyta az országot, 1946-ben tért vissza, amikor népszavazással
helyreállították a monarchiát. A baloldali szervezetek a kormány
ellen fordultakak, kirobbantották az 1946-49-ig tartó görög
polgárháborút, melyben a britek és az amerikaiak a monarchista erőket
támogatták, és megakadályozták a kommunisták hatalomra jutását.
1967-ben Papadopulosz ezredes államcsínnyel magához ragadta a
hatalmat. Az 1967-1974 között uralmon lévő katonai diktatúra bukása
után Görögország azonnal kilépett a NATO katonai szervezetéből, de az
ország területén fekvő amerikai támaszpontokat nem zárták be (1980-
ban az ország visszalépett a NATO-ba). Az első választáson a
jobboldali Új Demokrácia győzött, majd 1974. december 8-án az
államformáról tartott népszavazáson a görögök a köztársaság mellett
döntöttek.
1981-ben, a nyugat-európai szocialista előretörés idején
Görögországban is a baloldal, a Pánhellén Szocialista Mozgalom
(PASZOK) vette át a kormányrudat. Az 1989-es (két) és 1990-es
parlamenti választások nyomán a konzervatív Új
Demokrácia vette át a hatalmat. Az 1993-ban ismét
a szocialista PASZOK győzött az előrehozott választásokon, s a
baloldal 2004-ig vezette az országot. Akkor a konzervatív Új
Demokrácia vette át a kormányzást. A 2009-es előrehozott
választásokon a PASZOK visszavette az ország irányítását.
Az 1975. június 11. óta érvényben lévő alkotmány
értelmébenaz államforma köztársaság, amelyben a törvényhozó hatalom
megoszlik a köztársaság elnöke és az egykamarás parlament között.
Államfő: A köztársasági elnököt, aki egyben a hadsereg
főparancsnoka, a parlament választja meg öt évre. 1995-től Kosztisz
Sztefanopulosz volt az államfő, akit 2000-ben újraválasztott
a parlament. 2005. március 12. óta Karolosz Papuliasz az államfő.
Törvényhozás: A törvényhozó hatalmat az egykamarás, négy évre
választott 300 tagú parlament gyakorolja. A legutóbbi előrehozott
parlamenti választást 2009. október 4-én tartották.
Kormány: Az elnök nevezi ki a miniszterelnököt és javaslatára a
kormány tagjait. A miniszterelnök 2009. október 6-tól Jeórjiosz
Papandreu. (Elődje 2004-2009 között Kosztasz Karamanlisz.)
Görögország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1945.10.25. - az Egyesült Nemzetek Szervezetek (ENSZ) tagállama
1949.08.09. - az Európa Tanács (ET) tagja
1952.02.18. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagja.
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
(EBESZ) tagja
1981.01.01. - az Európai Közösség, 1993.11.01-től Európai Unió (EU)
tagja
1992.11.- a Nyugat-európai Unió (WEU) tagja
2005.04.19. - ratifikálta az EU-alkotmányt
2008.06.11. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló
lisszaboni szerződést
|
|
|
|
|
|
|
|
|