2019. május 22. szerda
Európai Unió
FRANCIA KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Francia Köztársaság (francia nyelven République Francaise)
FÖLDRAJZI HELYZET:  Franciaország Nyugat-Európa legnagyobb kiterjedésű országa, hatszögre emlékeztető formája miatt a franciák gyakran Hexagone néven emlegetik. Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország határolja. Tengeri határa az Északi-tenger, a La Manche-csatorna, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger.
TERÜLET:  543 965 négyzetkilométer (forrás 2010.EY) A Francia Köztársaság magában foglalja az anyaországot (mely 22 régióra és 96 megyére oszlik), hozzátartozik négy tengerentúli megye DOM - Département d outre mer - Guadeloupe, Martinique, Francia Guayana és Réunion, és a tengerentúli területek - TOM - Territoires d outre-mer - Francia Polinézia, Ú j-Kaledónia, Wallis és Futuna, Francia Déli Sarki és Antarktiszi Területek Mayotte, Saint-Pierre és Miquelon, Saint-Barthélemy.
NÉPESSÉG:  65 630 692 fő (2012. 07.becslés) (forrás 2012.04.23. World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:  francia 89 százalék, elzászi német 2 százalék, breton 1,5 százalék, korzikai és olasz 0,5 százalék, katalán 0,5 százalék, cigány 0,5 százalék, flamand 0,3 százalék, baszk 0,2 százalék, külföldi 5 százalék, (algériai 1 százalék, portugál 1 százalék, marokkói 1 százalék, spanyol 1 százalék, egyéb 1,5 százalék) (forrás A világ országai, 2004)
VALLÁS:  katolikus 83-88 százalék, protestáns 2 százalék, mohamedán 5-10 százalék, zsidó 1 százalék, egyéb és felekezeten kívüli 4 százalék (forrás 2012.04.23. World Factbook)
FŐVÁROS:  Párizs (10 485 000 lakos, 2010. évi becslés) (forrás 2011.EY)
HIVATALOS NYELV:  francia
HIVATALOS PÉNZNEM:  euró (=100 eurocent) 2002. január 1. óta (a francia frankot váltotta fel)
GAZDASÁG
Bruttó hazai összterméke alapján Franciaország a világ kilencedik gazdasági hatalma. Iparában kiemelkedő a csúcstechnikai termékek előállítása. Nyugat-Európában vezető helyen áll a mezőgazdasági termékek, elsősorban a cukorrépa, gabona, bor, szőlő, tejtermékek terén.
Bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése: 1,7 százalék (2011) (forrás 2012. Eurostat)
Egy főre eső GDP (vásárlóerő paritáson): 29 800 euró (2010) (forrás 2012. Eurostat)
Munkanélküliségi ráta: 9,9 százalék (2011) (forrás 2012. Eurostat)
Inflációs ráta: 2,3 százalék (2011) (forrás 2012. Eurostat)
TÖRTÉNELEM
Kr.e. az I. évezred elején kelták foglalták el, majd Kr.e. 58-51-ben Julius Cesar Arovistus ellen vezetett sikeres hadjáratát követően a rómaiak meghódították Galliát. A római uralomnak, a gallo-román civilizációnak az V. század elején betelepedett frank törzsek vetettek véget. Chlodvig frank fejedelem egyesítette a frank törzseket és létrehozta a Frank Királyságot, népével együtt 496-ben felvette a kereszténységet. A Merovingok (Chlodvig utódai) uralkodásának Kis Pipin vetett véget: 751-ben trónra lépett, megalapította a Karoling-dinasztiát. A korafeudális Karoling-birodalom Nagy Károly (Charlemagne) (768-814, 800-tól császár) idején érte el fénykorát. Birodalmát örökösei 843-ban a verdun-i szerződésben foglaltak értelmében részekre osztották, Kopasz Károly (843-877) nyugati frank királyságából alakult ki a Francia Királyság. 987-ben V. Lajossal kihalt a Karoling-dinasztia, s Capet Hugót választották francia királlyá, aki megalapította az 1328-ig uralkodó Capeting-dinasztiát. A Capet-ház kihalása után hatalomra került Valois-dinasztia (1328- 1589) uralkodói nem tudtak felülkerekedni a válságon, a burgundi hercegek és az angolok az ország nagy részét hatalmukba kerítették. Az angol királyok dinasztikus alapon tartottak igényt a francia koronára, ebből nőtt ki a százéves háború (1337-1453). A hatalmi, vallási viszályoknak a Bourbon-dinasztia első uralkodója, IV. Henrik (uralkodott: 1589-1610) vetett véget a nantes-i ediktum kiadásával (1598). Franciaország XIII. Lajos (uralkodott: 1601-1643) és XIV. Lajos idején (uralkodott: 1643-1715) élte a királyi hatalom fénykorát, Európa gazdasági és kulturális nagyhatalma lett. Az 1789-es Nagy Francia Forradalom, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1798. augusztus 26.) vezetett a Bourbonok uralmának eltörléséhez és az Első Köztársaság kikiáltásához (1792. szeptember 22.). 1799-ben Bonaparte Napóleon magához ragadta a hatalmat és 1804- ben császárrá koronázta magát. 1815-ben - Napóleon Waterloonál elszenvedett veresége után - visszaállították a Bourbonok uralmát. 1848-1852 a Második Köztársaság időszaka, a Harmadik Köztársaság 1871 és 1940 között állt fenn. 1940-ben Németország legyőzte a francia hadsereget, s Vichy központtal bábállam jött létre. A szövetségesek és a Charles de Gaulle tábornok vezetésével külföldön megalakult Szabad Franciaország mozgalom a kommunista ellenállással is összefogva 1944-ben felszabadították az országot, és megalakult a Negyedik Köztársaság. A belső politikai küzdelmek és az algériai ultrák katonai államcsínye ennek bukásához vezetett. Az 1958-ban elfogadott és máig érvényben lévő alkotmány alapján létrejött az Ötödik Köztársaság. Az államfő De Gaulle, akinek 1969-es lemondása után a jobbközép koalícióból kerültek ki az elnökök (Georges Pompidou, Giscard D,Estaing). 1981-ben a szocialista Francois Mitterand széleskörű baloldali támogatással lett az államfő, és 1988-ban is győzelmet aratott. Az 1995-ben a franciák államfővé választották Jacques Chiracot, a Tömörülés a Köztársaságért (RPR) korábbi elnökét, Párizs akkori polgármesterét, aki 2007-ig állt a köztársaság élén. 2007-ben a Népi Mozgalom Uniójának (UMP) jelöltje, Nicolas Sarkozy került az elnöki székbe. 2012-ben szocialista köztársasági elnök, Francois Hollande 2012-ben lépett hivatalba, aki 2017-ben nem jelöltette újra magát. A 2017-es elnökválasztáson Emmanuel Macront (független) válaszották elnökké.
ÁLLAMSZERVEZET
1958. szeptember 28-án elfogadták Ötödik Köztársaság máig érvényes Alkotmányát az azóta elfogadott módosításokkal.
Államfő: Az alkotmány értelmében a félprezidenciális rendszerű államhatalmi berendezkedésben a köztársasági elnök meghatározó, feltétlen ellenőrzést gyakorol a diplomácia, a hadügyek és a korábbi gyarmatokból létrejött, úgynevezett frankofon államokkal ápolt viszony fölött. Az elnököt, két fordulóban, hét évre választják, általános, közvetlen választással. A 2000. szeptember 24-én megtartott népszavazás döntése alapján hétről öt évre rövidítették az államfő megbízatását, hasonlóan a parlamenti ciklushoz. A legutóbbi, 2017. április 24-én és május 7-én megtartott elnökválasztáson a független jelölt, Emmanuel Macron a második fordulóban, a szavazatok 66,1 százalékával elnyerte a köztársasági elnöki tisztet, 2017. május 14-én iktatták be hivatalába.
Törvényhozás: A parlament két házból áll: a 348 tagú Szenátus tagjait hat évre választják, általános közvetett választás útján, oly módon, hogy a szenátorok egyharmadát háromévenként újraválasztják. A legutóbbi szenátusi választást 2011. szeptember 25-én tartották. 2017. szeptember 24-én részleges szenátusi választást tartottak, amelyen a nem végleges eredmények szerint a Köztársaságiak 149 mandátumot, a Szocialista Párt 86 mandátumot kapott, a Köztársaság lendületben (LREM) mandátumainak száma 20-30 között alakul. A Nemzetgyűlés 577 képviselője ötévenként általános közvetlen választás útján kerül be. A legutóbbi választást 2017. június 11-én és 18-án tartották, amelyen az Emmanuel Macron elnök pártja, A Köztársaság lendületben (LREM) 302 és szövetségese, a centrista MoDem 42 mandátummal abszolút többséget szerzett. A Köztársaságiak 135, a Szocialista Párt 43, a radikális baloldal és a kommunisták 27, a Nemzeti Front 8 helyet szerzett.
Kormány: A francia alkotmány értelmében a miniszterelnököt az államfő nevezi ki, a parlament nem tart bizalmi szavazást beiktatásakor, hivatalba lépésétől kezdve viszont felelősséggel tartozik a törvényhozásnak. 2012. május 15-én Jean-Marc Ayrault-t nevezte ki miniszterelnökké Francois Hollande köztársasági elnök, elődje Francois Fillon, aki 2007. május 17-től volt a francia kormány élén. 2014. március 31-én lemondott Jean-Marc Ayrault miniszterelnök és kormánya. Francois Hollande köztársasági elnök kormányalakítási felkérése nyomán 2014. április 2-án megalakult Manuel Valls miniszterelnök kormánya. Valls, mivel indulni akart az elnökválasztáson, 2016. december 6-án lemondott, 2016. december 13-tól Bernard Cazeneuve kormánya lépett hivatalba, aki a 2017-es elnökválasztások után, május 10-én nyújtotta be lemondását. 2017. május 15-én Emmanuel Macron elnök Edouard Philippe-et, Le Havre addigi polgármesterét nevezte ki miniszterelnöknek. A 2017. június 11-én és 18-án megtartott parlamenti választások után ismét Edouard Philippet bízta meg kormányalakítással. 2018. november 4-én a Franciaországhoz tartozó Új-Kaledónián függetlenségi népszavazást tartottak, amelyen a szavazók 56,4 százaléka mondott nemet a függetlenségre, míg 43,6 százalékuk igennel szavazott.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Franciaország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1945.10.24. - az Egyesült nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállama
1949.04.04. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagja
1949.08.04. - az Európa Tanács (ET) tagja
1958.01.01. - az Európai Gazdasági Közösség, 1967.07.01-től Európai
Közösség, 1993.11.01-től Európai Unió (EU) tagja
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
(EBESZ) tagja.
2005.05.29. - elutasította az EU alkotmányát (népszavazás)
2008.02.07. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
Országok szerint