|
|
OLASZ KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:
Olasz Köztársaság (olasz nyelven Repubblica
Italiana)
FÖLDRAJZI HELYZET:
Dél-Európában, az Appennini-félszigeten,
Szicílián, Szardínián és más kisebb környező szigeteken fekszik. A
félszigetet északról Franciaország, Svájc, Ausztria és Szlovénia
határolja. Az ország területébe beékelődve San Marino található és
Róma közelében Vatikán Állam.
TERÜLET:
301 338 négyzetkilométer (forrás 2009.EY)
NÉPESSÉG:
59 619 290 fő (2007.12.31.) (forrás 2009.EY)
NÉPCSOPORTOK:
olasz (német, francia kis népcsoportok, északon
szlovén-olasz, délen albán-olasz és görög-olasz népcsoportok)
(forrás 2010.02.01.World Factbook) -VALLÁS: 90 százalék római katolikus, 10
százalék protestáns,
zsidó és muzulmán (forrás 2010.02.01.World Fachtbook)
FŐVÁROS:
2 705 603 lakos (2007.12.31.) (forrás 2009.EY)
HIVATALOS PÉNZNEM:
euró (= 100 eurocent) 2002. január 1. óta (az
olasz lírát váltotta fel)
Olaszország fejlett ipari-agrár ország, az északi és déli
országrész között jelentős különbség van fejlettségben, az északi
terület javára. Rendkívül fejlett az idegenforgalom.
Bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése: 0 százalék (2008)
(forrás 2009. World Factbook)
Egy főre jutó GDP: 25 200 dollár (2007) (forrás 2009. World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 7,9 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Inflációs ráta: 0,8 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Olaszország, mint különálló politikai tényező elég
későn, 1861-ben jött létre. Itália területe az őskortól lakott volt.
A Kr.e. IX. században felemelkedő etruszkoktól a VIII-IV. században
a rómaiak vették át a vezető szerepet. A rómaiak meghódították az
ismert világ jelentős részét, Britanniától Afrikáig, az Eufrátesztől
Hispaniáig. A hatalmasra nőtt birodalmat végül ketté kellett
osztani. A kereszténységet 313-ban tette Konstantin államvallássá. A
Nyugat-római birodalom utolsó uralkodóját, Romulus Augustulust 476-
ban tette le trónjáról germán testőrparancsnoka, Odoaker. Itáliát
ezután lombardok, frankok, szaracénok, germánok özönlötték el több
hullámban, a félsziget déli területeit arabok, utánuk normannok
hódították meg. A frankok hozták el a konszolidációt, Nagy Károlyt
800-ban koronázták császárrá. A XII. században egymással versengő
városállamok jöttek létre északon, amelyek vagy a világi hatalomra
is törő pápát, vagy az uralkodót (általában a német-római császárt)
biztosították támogatásukról. A városok és a kereskedő osztály
felemelkedése kulturális nagykorúsághoz vezetett, a XV. századi
reneszánszban teljesedett ki.
Itália területeit hol Spanyolország, hol Franciaország, hol Ausztria
kaparintotta meg, majd Napóleon birodalmi törekvéseinek helyszínévé
váltak. A Napóleon utáni időszak megrázkódtatásai a függetlenségi
mozgalom fellángolásához vezettek. Az Olasz Királyságot 1861-ben
kiáltották ki, bár Velencét csak 1866-ban szerezték meg Ausztriától,
az ország "természetes fővárosát", Rómát, a pápák székhelyét pedig
1870-ben szállta meg az olasz hadsereg.
Benito Mussolini, a fasiszta párt vezetője, aki 1922-ben lett
kormányfő, diktatúrát vezetett be, s Hitler oldalán belépett a II.
világháborúba. A vesztes háború utáni évtizedeket gazdasági
fellendülés, erőteljes korrupció és a hetvenes években terrorista
csoportok szélsőséges erőszaka jellemezte. A köztársaság politikai
életét a kereszténydemokrata, a szocialista és a kommunista párt
határozta meg (utóbbi 1947 után nem került kormányra, de a helyi és
tartományi önkormányzatokban nagy szerepet kapott). A korrupt elitet
a független vizsgálóbírók "Tiszta Kezek" néven ismert
vizsgálatsorozata söpörte el, a kilencvenes évek elején politikusok,
köztisztviselők, köztük két volt kormányfő ellen emeltek vádat. A
tekintélyüket vesztett pártok feloszlottak és más neveken
szerveződtek újjá.
Olaszország államformája parlamentáris köztársaság.
Alkotmányát 1937. december 22-én fogadták el, 1948. január 1-jén
lépett életbe. 1993-ban módosították.
Államfő: Az ország élén a köztársasági elnök áll, akit hét évre
választ a parlament két házából és a tartományok küldötteiből álló
ezer fős elektori testület. Az államelnök a parlament mindkét házát
idő előtt feloszlathatja. Az államfő nevezi ki a miniszterelnököt,
valamint az utóbbi javaslatára a kormány tagjait.
A jelenlegi köztársasági elnököt, Giorgio Napolitanót 2006. május 15-én
iktatták be hivatalába.
Törvényhozás: A legfőbb törvényhozó hatalmat gyakorló parlament két
egyenrangú testületből, a 321 tagú (315 választott, 6 örökös
tag) Szenátusból és a 630 tagú Képviselőházból áll. 6 örökös szenátor
kivételével az összes parlamenti tagot öt évre választják.
Legutóbb 2008. április 13-14-én előre hozott parlamenti választásokat
tartottak, amelyen a képviselőházban és a szenátusban is abszolút
többséget szerzett a Silvio Berlusconi vezette jobbközép ellenzék.
Kormány: Mario Monti szakértői kormánya 2011. november 16-án
lépett hivatalba. (Elődje, Silvio Berlusconi 2008. május 8-tól volt
hivatalban.)
Olaszország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1949.04.04. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagja
1949.08.03. - az Európa Tanács (ET) tagja
1955.05.06. - a Nyugat-európai Unió (WEU) tagja
1955.12.14. - az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállama
1958.01.01. - az Európai Gazdasági Közösség, 1967.07.01-től Európai
Közösség, 1993.11.01-től Európai Unió (EU) tagja
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet(OECD) tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
1989.11.12. - a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) (1990.05.28-
1991.07.27. Pentagonale, 1991.07.27-1992.07.18. Hexagonale)
tagállama
2005.04.06. - ratifikálta az EU-alkotmányt
2008.07.31. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló
lisszaboni szerződést
|
|
|
|
|
|
|
|
|