2019. május 22. szerda
Európai Unió
OLASZ KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Olasz Köztársaság (olasz nyelven Repubblica Italiana)
FÖLDRAJZI HELYZET:  Dél-Európában, az Appennini-félszigeten, Szicílián, Szardínián és más kisebb környező szigeteken fekszik. A félszigetet északról Franciaország, Svájc, Ausztria és Szlovénia határolja. Az ország területébe beékelődve San Marino található és Róma közelében Vatikán Állam.
TERÜLET:  301 340 négyzetkilométer (2018.08.28.World Factbook)
NÉPESSÉG:  62 137 802 (2017.07.becs.) (2018.08.28.World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:  olasz (német, francia kis népcsoportok, északon szlovén-olasz, délen albán-olasz és görög-olasz népcsoportok) (2018.08.28.World Factbook)
VALLÁS:  80 százalék római katolikus, 20 százalék protestáns, zsidó és muzulmán (2018.08.28.World Fachtbook)
FŐVÁROS:  4 210 000 lakos (2018.) (2018.08.28.World Factbook)
HIVATALOS NYELV:  olasz
HIVATALOS PÉNZNEM:  euró (= 100 eurocent) 2002. január 1. óta (az olasz lírát váltotta fel)
GAZDASÁG
Olaszország fejlett ipari-agrár ország, az északi és déli országrész között jelentős különbség van fejlettségben, az északi terület javára. Rendkívül fejlett az idegenforgalom.
Bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése: 1,5 százalék (2017.becsült) (2018.08.28. World Factbook)
Egy főre jutó GDP: 38 100 dollár (2017) (2018.08.28. World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 11,1 százalék (2017) (2018.08.28. World Factbook)
Inflációs ráta: 1,3 százalék (2017) (2018.08.28.World Factbook)
TÖRTÉNELEM
Olaszország, mint különálló politikai tényező elég későn, 1861-ben jött létre. Itália területe az őskortól lakott volt. A Kr.e. IX. században felemelkedő etruszkoktól a VIII-IV. században a rómaiak vették át a vezető szerepet. A rómaiak meghódították az ismert világ jelentős részét, Britanniától Afrikáig, az Eufrátesztől Hispaniáig. A hatalmasra nőtt birodalmat végül ketté kellett osztani. A kereszténységet 313-ban tette Konstantin államvallássá. A Nyugat-római birodalom utolsó uralkodóját, Romulus Augustulust 476- ban tette le trónjáról germán testőrparancsnoka, Odoaker. Itáliát ezután lombardok, frankok, szaracénok, germánok özönlötték el több hullámban, a félsziget déli területeit arabok, utánuk normannok hódították meg. A frankok hozták el a konszolidációt, Nagy Károlyt 800-ban koronázták császárrá. A XII. században egymással versengő városállamok jöttek létre északon, amelyek vagy a világi hatalomra is törő pápát, vagy az uralkodót (általában a német-római császárt) biztosították támogatásukról. A városok és a kereskedő osztály felemelkedése kulturális nagykorúsághoz vezetett, a XV. századi reneszánszban teljesedett ki. Itália területeit hol Spanyolország, hol Franciaország, hol Ausztria kaparintotta meg, majd Napóleon birodalmi törekvéseinek helyszínévé váltak. A Napóleon utáni időszak megrázkódtatásai a függetlenségi mozgalom fellángolásához vezettek. Az Olasz Királyságot 1861-ben kiáltották ki, bár Velencét csak 1866-ban szerezték meg Ausztriától, az ország "természetes fővárosát", Rómát, a pápák székhelyét pedig 1870-ben szállta meg az olasz hadsereg. Benito Mussolini, a fasiszta párt vezetője, aki 1922-ben lett kormányfő, diktatúrát vezetett be, s Hitler oldalán belépett a II. világháborúba. A vesztes háború utáni évtizedeket gazdasági fellendülés, erőteljes korrupció és a hetvenes években terrorista csoportok szélsőséges erőszaka jellemezte. A köztársaság politikai életét a kereszténydemokrata, a szocialista és a kommunista párt határozta meg (utóbbi 1947 után nem került kormányra, de a helyi és tartományi önkormányzatokban nagy szerepet kapott). A korrupt elitet a független vizsgálóbírók "Tiszta Kezek" néven ismert vizsgálatsorozata söpörte el, a kilencvenes évek elején politikusok, köztisztviselők, köztük két volt kormányfő ellen emeltek vádat. A tekintélyüket vesztett pártok feloszlottak és más neveken szerveződtek újjá.
ÁLLAMSZERVEZET
Olaszország államformája parlamentáris köztársaság. Alkotmányát 1937. december 22-én fogadták el, 1948. január 1-jén lépett életbe. 1993-ban módosították.
Államfő: Az ország élén a köztársasági elnök áll, akit hét évre választ a parlament két házából és a tartományok küldötteiből álló ezer fős elektori testület. Az államelnök a parlament mindkét házát idő előtt feloszlathatja. Az államfő nevezi ki a miniszterelnököt, valamint az utóbbi javaslatára a kormány tagjait. A jelenlegi köztársasági elnököt, Sergio Mattarellát 2015. február 3-án iktatták be hivatalába. Az előző államfő Giorgio Napolitanó, aki 2006. május 15-től volt hivatalban, 2015. január 14-én idős kora miatt tisztségéről lemondott. 2015. február 3-ig ideiglenesen a szenátus elnöke, Pietro Grasso látta el az államfői teendőket.
Törvényhozás: A legfőbb törvényhozó hatalmat gyakorló parlament két egyenrangú testületből, a 321 tagú (315 választott, 6 örökös tag) Szenátusból és a 630 tagú Képviselőházból áll. 6 örökös szenátor kivételével az összes parlamenti tagot öt évre választják. A legutóbbi, 2018. március 4-én megtartott parlamenti választásokon a jobboldali pártszövetség 37 százalékot (Északi Liga - 18, a Hajrá Olaszország 14 százalékot) szerzett, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) 32-33 százalékot. A balközép kolíció 23 százalékot szerzett (benne: Demokrata Párt 19). 2018. június 1-jén hivatalba lépett Giuseppe Conte kormánya. Elődje, a Paolo Gentiloni vezette kormány 2016. december 12-től volt hivatalban.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Olaszország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1949.04.04. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagja
1949.08.03. - az Európa Tanács (ET) tagja
1955.12.14. - az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállama
1958.01.01. - az Európai Gazdasági Közösség, 1967.07.01-től Európai
Közösség, 1993.11.01-től Európai Unió (EU) tagja
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet(OECD) tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
1989.11.12. - a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) (1990.05.28-
1991.07.27. Pentagonale, 1991.07.27-1992.07.18. Hexagonale) tagállama
2005.04.06. - ratifikálta az EU-alkotmányt
2008.07.31. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
Országok szerint