2019. szeptember 17. kedd
Európai Unió
BELGA KIRÁLYSÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Belga Királyság (francia nyelven Royaume de Belgique, flamand nyelven Koninkrijk Belgie)
FÖLDRAJZI HELYZET:  Belgium Nyugat-Európában fekszik az Északi- tenger partján, szárazföldi határai: nyugaton Franciaország, délkeleten Luxemburg, keleten Németország és Hollandia.
TERÜLET:  30 528 négyzetkilométer (forrás 2018.08.16.The Word Factbook)
NÉPESSÉG:  11 491 346 fő (2017.07.) (forrás 2018.08.16.The World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:  flamand 60 százalék, vallon 39 százalék, egyéb 1 százalék (forrás 2018.08.16.The World Factbook)
VALLÁS:  50 százalék katolikus, keresztény 2,5 százalék, muszlim 5 százalék, egyéb 41,5 százalék (forrás 2018.08.16. The World Factbook)
FŐVÁROS:  Brüsszel 2 050 000 lakos,(2018.) (forrás 2018.08.16.The World Factbook)
HIVATALOS NYELV:  flamand és francia, regionálisan a német
HIVATALOS PÉNZNEM:  euró (=100 eurocent) 2002. január 1. óta (a belga frankot váltotta fel)
GAZDASÁG
A legfejlettebb államok közé tartozik, az ipar jelentős része a flamand országrészben koncentrálódik. Az ország nyersanyagokból behozatalra szorul és jelentős az export, így érzékenyen érintik a világpiaci változások. A belga mezőgazdaság - elsősorban a Flandriai-síkságon virágzik -legfontosabb ágazata az állattenyésztés, a termények között főként takarmánynövényeket találunk. Egyes területek gyümölcsökre, gabonára és cukorrépára szakosodtak, a Brüsszel környéki üvegházak pedig a virágokról és a zöldségekről híresek. A külkereskedelem kétharmada az EU-tagállamokkal bonyolódik.
Bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése: 1,4 százalék (2016) (forrás 2016.04.21. The World Factbook)
Egy főre eső GDP: 44 900 dollár (2016) (forrás 2017.05.25. The World Factbook)
Munkanélküliség: 8,4 százalék (2016) (2017.05.25.The World Factbook)
Infláció: 1,6 százalék (2016) (2017.05.25.The World Factbook)
TÖRTÉNELEM
Julius Caesar i.e. 57-ben hódította meg Belgium mai területét, mely i.u. IV-V. században a frank királyság központi magva lett. A frank birodalom bukásakor önálló hercegségekre esett szét, melyeknek történelme összeolvadt Németalföld történelmével. 1516-1713-ig az ország a Spanyol Németalföld része lett, majd az 1714-es rastatti béke után a Habsburgokhoz került, akik 1794-ben a fleurusi vereséggel végképp elveszítették és Franciaországnak engedték át az országot. Az 1815-ös bécsi kongresszus egyesítette Belgiumot Hollandiával I. Vilmos jogara alatt, ez volt az Egyesült Németalföldi Királyság. 1830. november 18-án a belga Nemzeti Kongresszus kimondta az ország függetlenségét, amelyet 1830. november 20-án a londoni konferencia is elismert. 1831. június 4-én Lipót szász-koburgi herceget választották királlyá. 1884-ben II. Lipót uralkodása alatt Belgium 2380 ezer négyzetkilométer területet szerzett meg Közép-Afrikában. Az első világháborúban I. Albert uralkodása alatt a német csapatok megszállták az országot, a háborút lezáró versailles-i békeszerződésben határozták meg az ország jelenlegi határait. A II. világháború idején Belgium ismét német megszállás alá került, 1944- ben szabadították fel. 1944-ben Belgium Hollandiával és Luxemburggal elhatározta a Benelux- vámunió létrehozását, mely 1948. január 1-jén lépett életbe. 1949- ben Belgium alapító tagja volt az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO). 1951-ben trónra lépett I. Baldvin, miután apja III. Lipót lemondott a trónról fia javára, ugyanis 1940-ben ellenállás nélkül átengedte a német tankokat Belgium területén, ezért személyét sok kritika érte. 1960-ban az Eyskens-kormány függetlenséget ígért a kongói népnek, ezzel megszűnt Belga-Kongó. Belgiumban a nyelvi probléma szembeállítja a francia nyelvű vallonokat a flamandokkal, mindkét közösség magának igényli a vallon többségű, de flamand közegbe ágyazott Brüsszelt. 1993. július 31-én meghalt I. Baldvin. A királyi trón öccsére, Albert hercegre szállt, aki II. Albert néven uralkodott 2013. július 21-ig, amikor lemondott a trónról fia, Fülöp herceg javára. Ezen a napon Fülöp belga király letette a hivatalos esküt a parlament előtt.
ÁLLAMSZERVEZET
1831. évi alkotmány értelmében Belgium öröklődő, alkotmányos monarchia. Az 1970., 1980., 1988/89-es alkotmánymódosítás három kulturális közösséget ismer el (flamand, vallon és német nyelvű) és három régiót (Flandria, Vallónia és Brüsszel főváros), amelyeket Tanáccsal és végrehajtó szervekkel ruházott fel. Az 1993. évi alkotmánymódosítás kimondta, hogy "Belgium szövetségi állam, amely közösségekből áll és közigazgatásilag tíz tartományra oszlik, északon öt flamand, délen öt francia tartomány van (a flamand Brabant, a vallon Brabant, Anvers, Nyugat-Flandria, Kelet-Flandria, Hainau, Liege, Limbourg, Luxembourg, Namur), Brüsszel viszont kétnyelvű. Brüsszel bizonyos értelemben Nyugat-Európa fővárosa is, mivel székhelye az Európai Bizottságnak, az Európai Unió Tanácsának, a NATO Titkárságának és európai főparancsnokságának, helyet ad az Európai Parlament üléseinek.
Államfő: Az uralkodó jogai korlátozottak - megkoronázásakor esküt tesz az alkotmányra -, a kormányzásba még protokolláris jellegű beleszólása sincs, viszont forma szerint nemcsak a miniszterelnököt nevezi ki és menti fel, hanem a legkisebb város polgármesterét is. 1983. augusztus 9. óta az uralkodó II. Albert király, a trónörökös Fülöp herceg. 2013. július 3-án bejelentette, hogy hajlott kora és egészségügyi gondjai miatt 2013. július 21-én lemond a trónról Fülöp herceg javára.
Törvényhozás: A kötelező választójoggal rendelkező, 18 évnél idősebb állampolgárok négy évre közvetlenül választják a képviselőház 150 tagját, és a szenátus 71 tagjából negyvenet. 21 főt jelölhetnek a közösségek, 10 főt a vallon, 10 főt a flamand és egy főt a német közösség tanácsa. Tíz szenátort kooptálnak az előzőekből és egyet jelölhet a király. A két ház közötti feladatmegosztás eltér a többi európai államétól. A szövetségi államban 1995. május 21-én volt az első törvényhozási választás, amelynek alkalmával a vallon és a flamand régiók parlamentjét is közvetlenül választották meg. A pártszerkezet jellemzője, hogy minden nagyobb párt külön szervezetként él Flandriában és Vallóniában, szervezeti kapcsolat nincs is, csak a felfogások alapján közelség. Mindkét tartományban működnek kisebb súlyú, nemzeti pártok is. Legutóbb 2014. május 25-én tartottak parlamenti választásokat, amelyen a flamand nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) 34 helyet szerzett meg a 150 tagú képviselőházban. A szocialisták 25, a Kereszténydemokrata Flamand Párt (CD&V) 18, a Flamand Liberálisok és Demokraták (Open VLD) 14, a flamand szocialisták 12, a Groen! 6, a vallon Humanista Demokratikus Centrum (cdH) 9, a Munkáspárt 2, a Flamand Érdek 3, az Ecolo pedig 6 helyhez jutottak.
Kormány: 2008. december 28-án a belga király Herman Van Rompuyt, a képviselőház elnökét bízta meg az új kormány megalakításával, amely 2008. december 30-án letette az esküt. Az előző kabinet minisztereinek többsége megőrizte pozicióját. 2009. november 19-én Herman Van Rompuyt választották az Európai Tanács elnökévé, ezért lemondott kormányfői tisztségéről. November 25-én Yves Leterme-et nevezte ki II. Albert király miniszterelnöknek. 2010. április 22. Yves Leterme kormányfő hivatalosan benyújtotta a kormány lemondását II. Albert királynak, 26-án a király elfogadta. Az új kabinet megalakulásáig az eddigi kormány ügyvivőként a helyén maradt. 2011. május 16. A király Elio Di Rupót bízta meg kormányalakítással, de csak december 6-án tehette le az esküt a kabinet, miután az országban másfél éven át, a 2010. júniusi parlamenti választások óta nem sikerült összekovácsolni a flamand és vallon pártok működőképes szövetségi koalícióját. A 2014. májusi választások után Elio Di Rupo kormánya lemondott. 2014. október 11-én új kormány kezdte meg működését Charles Michel vezetésével. 2018. december 9-én a legnagyobb koalíciós partner, a jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA) nevű flamand nacionalista párt kilépett a kormánykoalícióból.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Belgium az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1945.12.27. - az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállama
1949.04.04. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagja
1949.08.08. - az Európa Tanács (ET) tagja
1958.01.01. - az Európai Gazdasági Közösség, 1967.07.01. Európai
Közösség, 1993.11.01. Európai Unió (EU) tagja
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
2008.07.10. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
Országok szerint