|
|
BELGA KIRÁLYSÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:
Belga Királyság (francia nyelven
Royaume de Belgique, flamand nyelven Koninkrijk Belgie)
FÖLDRAJZI HELYZET:
Belgium Nyugat-Európában fekszik az Északi-
tenger partján, szárazföldi határai: nyugaton Franciaország,
délkeleten Luxemburg, keleten Németország és Hollandia.
TERÜLET:
30 528 négyzetkilométer (forrás 2008.EY)
NÉPESSÉG:
10 886 032 fő (2011) (forrás 2011.EY.)
NÉPCSOPORTOK:
flamand 58 százalék, vallon 31 százalék, egyéb 11 százalék
(forrás 2012.05.10.The World Factbook)
VALLÁS:
75 százalék katolikus, 25 százalék egyéb
(forrás 2012.05.10. The World Factbook)
FŐVÁROS:
Brüsszel 148 873 lakos (2008.01.01.) (forrás 2011.EY)
HIVATALOS NYELV:
flamand és francia, regionálisan a német
HIVATALOS PÉNZNEM:
euró (=100 eurocent) 2002. január 1. óta (a
belga frankot váltotta fel)
A legfejlettebb államok közé tartozik, az ipar
jelentős része a flamand országrészben koncentrálódik. Az ország
nyersanyagokból behozatalra szorul és jelentős az export, így
érzékenyen érintik a világpiaci változások. A belga mezőgazdaság -
elsősorban a Flandriai-síkságon virágzik -legfontosabb ágazata az
állattenyésztés, a termények között főként takarmánynövényeket találunk.
Egyes területek gyümölcsökre, gabonára és cukorrépára szakosodtak, a
Brüsszel környéki üvegházak pedig a virágokról és a zöldségekről híresek.
A külkereskedelem kétharmada az EU-tagállamokkal bonyolódik.
Bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése: 2 százalék (2011)
(forrás 2012.05.10. The World Factbook)
Egy főre eső GDP: 37 600 euró (2011) (forrás 2012.05.10.Eurostat
Munkanélküliség: 7,1 százalék (2011.12.) (2012.05.10.Eurostat)
Infláció: 3,4 százalék (2011) (2012.05.10.Eurostat)
Julius Caesar i.e. 57-ben hódította meg Belgium mai
területét, mely i.u. IV-V. században a frank királyság központi
magva lett. A frank birodalom bukásakor önálló hercegségekre esett
szét, melyeknek történelme összeolvadt Németalföld történelmével.
1516-1713-ig az ország a Spanyol Németalföld része lett, majd az
1714-es rastatti béke után a Habsburgokhoz került, akik 1794-ben a
fleurusi vereséggel végképp elveszítették és Franciaországnak
engedték át az országot. Az 1815-ös bécsi kongresszus egyesítette
Belgiumot Hollandiával I. Vilmos jogara alatt, ez volt az Egyesült
Németalföldi Királyság.
1830. november 18-án a belga Nemzeti Kongresszus kimondta az ország
függetlenségét, amelyet 1830. november 20-án a londoni konferencia
is elismert. 1831. június 4-én Lipót szász-koburgi herceget
választották királlyá. 1884-ben II. Lipót uralkodása alatt Belgium
2380 ezer négyzetkilométer területet szerzett meg Közép-Afrikában.
Az első világháborúban I. Albert uralkodása alatt a német csapatok
megszállták az országot, a háborút lezáró versailles-i
békeszerződésben határozták meg az ország jelenlegi határait. A II.
világháború idején Belgium ismét német megszállás alá került, 1944-
ben szabadították fel.
1944-ben Belgium Hollandiával és Luxemburggal elhatározta a Benelux-
vámunió létrehozását, mely 1948. január 1-jén lépett életbe. 1949-
ben Belgium alapító tagja volt az Észak-atlanti Szerződés
Szervezetének (NATO). 1951-ben trónra lépett I. Baldvin, miután apja
III. Lipót lemondott a trónról fia javára, ugyanis 1940-ben
ellenállás nélkül átengedte a német tankokat Belgium területén,
ezért személyét sok kritika érte. 1960-ban az Eyskens-kormány
függetlenséget ígért a kongói népnek, ezzel megszűnt Belga-Kongó.
Belgiumban a nyelvi probléma szembeállítja a francia nyelvű
vallonokat a flamandokkal, mindkét közösség magának igényli a vallon
többségű, de flamand közegbe ágyazott Brüsszelt.
1993. július 31-én meghalt I. Baldvin. A királyi trón öccsére,
Albert hercegre szállt, aki II. Albert néven uralkodik.
1831. évi alkotmány értelmében Belgium öröklődő,
alkotmányos monarchia. Az 1970., 1980., 1988/89-es
alkotmánymódosítás három kulturális közösséget ismer el (flamand,
vallon és német nyelvű) és három régiót (Flandria, Vallónia és
Brüsszel főváros), amelyeket Tanáccsal és végrehajtó szervekkel
ruházott fel. Az 1993. évi alkotmánymódosítás kimondta, hogy
"Belgium szövetségi állam, amely közösségekből áll és
közigazgatásilag tíz tartományra oszlik, északon öt flamand, délen
öt francia tartomány van (a flamand Brabant, a vallon Brabant,
Anvers, Nyugat-Flandria, Kelet-Flandria, Hainau, Liege, Limbourg,
Luxembourg, Namur), Brüsszel viszont kétnyelvű.
Brüsszel bizonyos értelemben Nyugat-Európa fővárosa is, mivel
székhelye az Európai Bizottságnak, az Európai Unió Tanácsának, a
NATO Titkárságának és európai főparancsnokságának, helyet ad az
Európai Parlament üléseinek.
Államfő: Az uralkodó jogai korlátozottak - megkoronázásakor esküt
tesz az alkotmányra -, a kormányzásba még protokolláris jellegű
beleszólása sincs, viszont forma szerint nemcsak a miniszterelnököt
nevezi ki és menti fel, hanem a legkisebb város polgármesterét is.
1983. augusztus 9. óta az uralkodó II. Albert király, a trónörökös
Fülöp herceg.
Törvényhozás: A kötelező választójoggal rendelkező, 18 évnél idősebb
állampolgárok négy évre közvetlenül választják a képviselőház 150 tagját,
és a szenátus 71 tagjából negyvenet. 21 főt jelölhetnek a közösségek, 10
főt a vallon, 10 főt a flamand és egy főt a német közösség tanácsa. Tíz
szenátort kooptálnak az előzőekből és egyet jelölhet a király. A két ház
közötti feladatmegosztás eltér a többi európai államétól.
A szövetségi államban 1995. május 21-én volt az első törvényhozási
választás, amelynek alkalmával a vallon és a flamand régiók parlamentjét
is közvetlenül választották meg.
A pártszerkezet jellemzője, hogy minden nagyobb párt külön
szervezetként él Flandriában és Vallóniában, szervezeti kapcsolat
nincs is, csak a felfogások alapján közelség. Mindkét tartományban
működnek kisebb súlyú, nemzeti pártok is.
Legutóbb 2010. június 13-án tartottak parlamenti választásokat, amelyen
példátlan győzelmet aratott a függetlenségpárti Új Flamand Szövetség
(N-VA), amely 28 helyet szerzett meg a 150 tagú képviselőházban.
A vallon szocialisták 25 kép viselői helyhez, a vallon liberálisok
18 mandátumhoz, a kereszténydemokraták 17 mandátumhoz, a flamand
liberálisok 13 és a flamand szocialisták szintén 13 mandátumot
szereztek.
Kormány: 2008. december 28-án a belga király Herman Van Rompuyt, a
képviselőház elnökét bízta meg az új kormány megalakításával, amely
2008. december 30-án letette az esküt. Az előző kabinet minisztereinek
többsége megőrizte pozicióját.
2009. november 19-én Herman Van Rompuyt választották az Európai Tanács
elnökévé, ezért lemondott kormányfői tisztségéről. November 25-én
Yves Leterme-et nevezte ki II. Albert király miniszterelnöknek.
2010. április 22. Yves Leterme kormányfő hivatalosan benyújtotta a kormány
lemondását II. Albert királynak, 26-án a király elfogadta. Az új
kabinet megalakulásáig az eddigi kormány ügyvivőként a helyén marad.
2011. május 16. A király Elio Di Rupót bízta meg kormányalakítással,
de csak december 6-án tehette le az esküt a kabinet, miután az országban
másfél éven át, a 2010. júniusi parlamenti választások óta nem sikerült
összekovácsolni a flamand és vallon pártok működőképes szövetségi
koalícióját.
Belgium az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1945.12.27. - az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállama
1949.04.04. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagja
1949.08.08. - az Európa Tanács (ET) tagja
1955.05.06. - a Nyugat-európai Unió (WEU) tagja
1958.01.01. - az Európai Gazdasági Közösség, 1967.07.01. Európai
Közösség, 1993.11.01. Európai Unió (EU) tagja
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
2008.07.10. - ratifikálta az EU működési kereteit
megreformáló lisszaboni szerződést
|
|
|
|
|
|
|
|
|