|
|
HOLLAND KIRÁLYSÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:
Holland Királyság (holland nyelven Koninkrijk
der Nederlanden)
FÖLDRAJZI HELYZET:
A Nyugat-Európában fekvő ország a Rajna, Majna
és Schelde torkolatánál található, keleten Németországgal, délen
Belgiummal szomszédos, nyugatról (az előtte fekvő szigetsorral) az
Északi-tengerrel határos.
TERÜLET:
41 528 négyzetkilométer (forrás 2010.EY)
NÉPESSÉG:
16 577 612 fő (2010, becsült adat) (forrás 2010.EY)
NÉPCSOPORTOK:
80,7 százalék holland, EU-tagállamból való 5 százalék,
indonéz 2,4, török 2,2, surinamei 2, marokkói 2,
egyéb 5,6 százalék
(forrás 2011.01.10. World Factbook)
VALLÁS:
római katolikus 30 százalék, holland református 11,
református 6, egyéb protestáns 3, muzulmán 5,8, egyéb 2,2,
felekezeten kívüli 42 százalék (forrás 2011.01.10. World Factbook)
FŐVÁROS:
Amszterdam (755 605 lakos, 2009, becsült adat)
(forrás 2010.EY)
Hága,a kormány székhelye (481 864 lakos, 2009, becsült adat)
(forrás 2010.EY)
HIVATALOS PÉNZNEM:
euró (=100 eurocent) 2002. január 1. óta (a
guldent váltotta fel)
Hollandia fejlett ipari állam, belterjes
mezőgazdasággal. Európa egyik legforgalmasabb vízi útja a Rajna, a
torkolatában fekvő Rotterdamot Európa kapujaként emlegetik. Az
erősen gépesített és exportorientált mezőgazdaság a munkaképes
lakosságnak mindössze 2 százalékát foglalkoztatja, de a gazdaság
fontos pillére, mivel jelentős többlettermelése élelmiszeripari
feldolgozásra, illetve exportra kerül. A holland földművelés
sajátos, nagy hagyományokkal rendelkező ágazata a
zöldség- és virágkertészet (tulipán). A világgazdasági válság
súlyosan érintette a külkereskedelemtől és pénzügyi szolgáltatásoktól
erősen függő holland gazdaságot, 26 év folyamatos növekedése után
2009-ben 3,9 százalékos csökkenést kellett elkönyvelniük. A
kormány előtt álló feladat a költségvetési hiány kordában tartása,
valamint a gazdaság talpra állításának támogatása.
Bruttó hazai termék (GDP) növekedése: -3,9 százalék (2009)
(forrás 2010.12.22. World Factbook)
Egy főre jutó GDP: 30 700 euró, 39 400 dollár (2009)
(forrás 2010.11.30.Eurostat, 2010.12.22. World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 3,4 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Inflációs ráta: 1 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
(forrás 2009.02.02. World Factbook)
Németalföld területét Kr. e. 55-ben hódította meg
Julius Caesar, a III. században a frankok foglalták el, majd Nagy
Károly birodalmához tartozott. 1482-től előbb a Habsburg-ház
osztrák, majd spanyol ágának birtoka lett. 1568 és 1579 között
zajlott le a győztes németalföldi felkelés a spanyol uralom ellen,
a világ első polgári forradalma. Az északi protestáns tartományok -
Holland, Seeland, Utrecht, Gelders, Overijssel, Gromingen, Frisland -
az utrechti unióban egyesültek. A XVII. században Hollandia
jelentős gyarmatbirodalmat épített ki, amely hatvanszor akkora
volt, mint az anyaország. Új-Amszterdamot, a mai New Yorkot is
hollandok alapították. Az angolok azonban fokozatosan kiszorították
a hollandokat. Az Egyesült Németalföldi Királyságot az 1815-ös
bécsi kongresszus hozta létre, ebből Belgium 1830-ban kivált, a
holland-luxemburgi perszonálunió 1890-ben szűnt meg. Az első
világháborúban Hollandia semleges volt, a másodikban a németek 1940
nyarán megszállták, s csak 1945-ben szabadult fel. A háború után
gyarmatai elvesztek, ma csak két függő területe van: a Holland
Antillák (1954 óta teljes belső autonómiával) és Aruba, amely 1986.
január 1-jétől a királyság önálló területe.
Az 1848-ban elfogadott - többszöri módosításokkal
ma is érvényben levő - alkotmány szerint Hollandia államformája
alkotmányos monarchia, kormányformája parlamentáris demokrácia,
melyben a végrehajtó hatalom a törvényhozásnak felelős kormány
kezében van.
Államfő: Hollandia uralkodója 1980. április 30. óta Beatrix
királynő, az Orániai-Nassau házból. A királynő nevezi ki a
miniszterelnököt és a minisztereket, de jogköre formális, a
gyakorlatban a parlamenti többséggel rendelkező párt vezetőjét
bízza meg kormányalakítással.
Törvényhozás: A törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament
gyakorolja. A két kamarának egyet kell értenie a törvényhozási
ügyekben, de míg az Első Kamarának csak hozzájárulási és
elutasítási joga van, a Második Kamara törvénymódosító jogkörrel is
rendelkezik, dönt a költségvetési és közjogi kérdésekben. A
parlament Első Kamarájának 75 tagját a 12 tartományi tanács
választja meg, négy évre. A Második Kamara 150 képviselőjét a 18
évesnél idősebb állampolgárok közvetlenül, négyéves időtartamra
választják meg, az arányos képviselet országos szinten érvényes
rendszere alapján. Ez azt jelenti, hogy a törvényhozók az ország
egészét képviselik, nem pedig egyes választókerületeket, és
általában nem egyéni jelöltként, hanem pártlistákon indulnak. A
kisebb pártok parlamentbe való bejutásának nincs százalékosan
meghatározott küszöbe. A választási rendszer sajátosságai miatt
elkerülhetetlen a koalíciós kormányzás, Hollandiában még soha
egyetlen párt sem ért el abszolút többséget a választásokon.
Legutóbb 2010. július 9-én tartottak előrehozott parlamenti
választásokat, amelyet a liberális Néppárt a Szabadságért és a
Demokráciáért (VVD) nyert a voksok 20,5 százalékának megszerzésével,
ami 31 helyet jelent számára a képviselőházban. A szociáldemokrata
Munkapárt (PvdA) 30 mandátumot (19,63 százalék), a szélsőjobboldali
Szabadságpárt (PVV) 24 helyet (15,45 százalék), az eddigi legerősebb
Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) 21 helyet nyert az alsóházban
(13,61). Őket követi a Szocialista Párt 15 mandátummal, a környezetvédő
GroenLinks és a reformista Demokraták 66 10-10 hellyel. Az eddigi
legkisebb kormánypárt, a Keresztény Unió 5, az Állatvédők Pártja (PvdD)
és a protestán s Politikai Reformpárt (SGP) 2-2 mandátumhoz jutott.
Kormány: 2010. október 14-én megalakult Mark Rutte kormánya,
amely a 2007 februárjában hivatalba lépett negyedik Jan Balkenende-
kormányt váltotta.
2012. április 23-án lemondott Mark Rutte miniszterelnök és kabinetje,
miután nem tudott megállapodásra jutni a költségvetés csökkentéséről.
Beatrix királynő elfogadta a lemondást, egyúttal felkérte, hogy
ügyvivőként maradjon hivatalában.
Hollandia az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1945.12.10. - az Egyesült Nemzetek Szervezetek (ENSZ) tagállama
1949.04.04. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagja
1949.08.03. - az Európa Tanács (ET) tagja
1955.05.06. - a Nyugat-európai Unió (WEU) tagja
1958.01.01. - az Európai Gazdasági Közösség, 1967.07.01-től
Európai Közösség, 1993.11.01-től Európai Unió (EU) tagja
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
2005.06.01. - népszavazáson elutasította az Európai Unió
alkotmányát
2008.07.08. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló
lisszaboni szerződést
|
|
|
|
|
|
|
|
|