|
|
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült
Királysága (angol nyelven United Kingdom of Great Britain and
Northern Ireland)
FÖLDRAJZI HELYZET:
Az Angliából, Észak-Írországból, Skóciából és
Walesből álló szigetország az Európa törzsétől a La Manche (English
Channel) tengerszoros által elválasztott Brit-szigeteken terül el.
Szárazföldi határ egyedül Észak-Írországot választja el az Ír
Köztársaságtól.
TERÜLET:
242 495 négyzetkilométer (forrás 2010.EY)
NÉPESSÉG:
61 595 091 (2009) (forrás 2010.11.25.Eurostat)
NÉPCSOPORTOK:
83,8 százalék angol, 8,4 százalék skót, 2,9 százalék ír,
4,9 százalék wales-i (forrás 2010.EY)
VALLÁS:
keresztény (anglikán, katolikus, skót presbiteriánus,
metodista, egyéb keresztény vallások) 71,6 százalék,
buddhista 0,3 százalék, hindu 1 százalék, muszlim 2,7 százalék,
egyéb 1,5 százalék, nem hívő, meghatározatlan 23,1 százalék
(forrás 2010.WfB)
FŐVÁROS: London 7 620 000 lakos (2009, becslés) (forrás 2010.EY)
HIVATALOS PÉNZNEM:
font sterling (=100 penny)
Nagy-Britannia a világ egyik legfejlettebb ipari országa,
gazdasága bármelyik másik EU-tagállaménál jóval nagyobb önállósággal
rendelkezik. A mezőgazdasági termelés erősen gépesített és európai
viszonylatban rendkívül hatékony; az élelmiszer szükséglet 60
százalékát a munkaerő 2 százaléka állítja elő.
Természeti kincsekben gazdag, azonban kőolaj és földgáz tartalékai
csökkennek. Széntermelésben és villamosenergia-előállításban az
elsők között van a világon. A szolgáltatások, különösen a banki,
biztosítási és üzleti szolgáltatások adják a GDP legnagyobb százalékát
miközben az ipar ebben a tekintetben visszaszorulóban van.
Kilábalva az 1992-es gazdasági visszaesésből, Nagy-Baritannia gazdasága
élvezte leghosszabb ideig a gazdasági terjeszkedés eredményeit és
ezidő alatt növekedése meghaladta a többi nyugat-európai országét.
A 2008-as gazdasági válság különösen erőteljesen sújtotta az országot
a pénzügyi szektor kiemelkedő fontossága miatt. A meredeken
csökkenő ingatlanárak, a kölcsönök és a globális pénzügyi
válság felerősítette Nagy-Britannia gazdasági problémáit, ami arra
indította Gordon Brown kormányát, hogy gazdaságélékítő intézkedéseket
hozzon és stabilizálja a pénzügyi piacot, mely magába foglalta a
bankszektorban az állami tőkeemléseket, az adócsökkentést,
a hitelfelvételi szabályok módosítását és a betétbiztosítási rendszerek
által garantált összegek határait is.
GDP (bruttó hazai össztermék) növekedés: -5 százalék
(2009) (forrás 2010.WfB)
Egy főre jutó GDP (vásárlóerő paritáson): 27 400 euro (2010.Eurostat)
Munkanélküliségi ráta: 7,7 százalék (2009) (forrás 2010.Eurostat)
Inflációs ráta: 2,2 százalék (2009) (forrás 2010.Eurostat)
A Brit-szigetek déli része Kr.e. 55-től Britannia néven
római tartomány volt. A rómaiakat az V. század első felében az
európai kontinensről beáramló germán törzsek - angolok, szászok,
jüttök - követték. A skótok 500 körül jelentek meg mostani
hazájukban. 1066-ban a Hódító Vilmos vezette normannok leigázták az
angolokat, akik fokozatosan összeolvadtak a hódítókkal. A XV.
században létrejött erős központi állam és az 1642-49-es polgári
forradalom előkészítette a kapitalizmust, amely Angliában alakult ki
a legkorábban. Az angolok a XV. században alapították meg első
gyarmatukat (Észak-Amerikában Új-Fundlandot). Előbb perszonáluniót
hoztak létre az angol és a skót királyság között, majd 1707-ben
Angliát és Skóciát Nagy-Britannia néven államjogilag egyesítették.
A XVIII. században alakult ki az óriási angol gyarmatbirodalom és az
angol egyeduralom a tengereken. A napóleoni háborúkban győztes Nagy-
Britannia a világ nagyhatalmává vált. Bár a XX. század fordulóján
elvesztette világelsőségét az ipari termelésben, megtartotta hatalmas
gyarmatbirodalmát. Ezt az I. világháborúban győztes hatalomként
tovább bővítette, de a brit domíniumok, mint önálló államok
kikerültek belőle. 1921-ben Észak-Írországot, amelynek gyarmatosítása
évszázadok óta folyt, erőszakkal Nagy-Britannia autonóm részévé
tették. Az ír kérdés megoldatlansága napjainkig komoly belpolitikai
probléma, annak ellenére, hogy az 1998. április 10-i, nagypénteki
megállapodás nyomán 1999. december 1-én hatályba lépett az ún.
hatalomátadási törvény. Ennek értelmében a brit kormány északír
minisztériumának szinte valamennyi jogköre átkerült Észak-Írország
első, katolikus-protestáns koalíciós kormányához, amely 1999.
december 2-án David Trimble miniszterelnök vezetésével alakult meg.
A II. világháború küszöbén Nagy-Britannia területe még 34,6 millió
négyzetkilométer volt, a végén is a győztesek oldalán állt, de
politikai, gazdasági téren elvesztette világelsőségét, és gyarmatok
többsége is függetlenné vált. Az utolsó brit koronagyarmatok egyike,
Hongkong 1997. július 1-jén került vissza hajdani anyaországához,
Kínához. Történelmi léptékű változás, hogy 2000 januárjával Skóciának
1707 óta először önálló parlamentje lett, és megalakult a walesi
nemzetgyűlés is, amelynek nincs törvényhozási joga, de átvette a
londoni walesi ügyek minisztériumának feladatait. Az 1980-as
években bekövetkezett gazdasági fellendülés révén a szigetország
visszakerült a világ vezető hatalmainak sorába.
Anglia államformája alkotmányos, örökletes
monarchia, parlamentáris kormányzati formával. Alkotmányát parlamenti
törvények, szokások és bírósági határozatok alkotják.
Államfő: Az államfő az uralkodó, akinek hatalma lényegében
reprezentatív jellegű. A jelenlegi államfő a Windsor-házhoz tartozó
II. Erzsébet királynő, aki 1952. február 6-án lépett trónra apja, VI.
György király halála után.
Törvényhozás: A törvényhozó hatalom az uralkodót és a kétkamarás
parlamentet illeti. A felsőházi (House of Lords) tagság (733) részben
örökletes, részben adományozható. A 650 (a választási körzetmódosítás
miatt a képviselő helyek száma ciklusonként változik) alsóházi (House of
Commons) képviselőt általános, titkos, egyenlő és közvetlen választásokon
a 18. életévüket betöltött állampolgárok választják legfeljebb öt évre.
A 2010. évi választások után rögzítették az ötéves ciklusidőt.
A legutóbbi, 2010. május 6-án tartott parlamenti választásokon a
36 év óta első ízben egyik nagy párt sem szerzett abszolút többséget
az alsóházban. A Konzervatív Párt 36,1 százalékot, a Munkáspárt 29
százalékot, a Liberális Demokraták 23 százalékot értek el.
Kormány: Nagy-Britanniában hagyományosan kétpártrendszer van, 1922-ig
a Liberális Párt és a Konzervatív Párt, azóta pedig a Munkáspárt
és a Konzervatív Párt vetélkedése dönti el a kormányzás pártjellegét.
1974-től az országnak munkáspárti kormánya volt, amely azonban nem
tudott úrrá lenni a gazdasági bajokon, így az 1979. májusi
választások nyomán a konzervatívok alakíthattak kormányt Margaret
Thatcher irányításával. A "vaslady-t" 1990-ben a szintén konzervatív
párti John Major követte a kormányfői székben.
Az 1997. május 1-jei választásokon a Munkáspárt a szavazatok 45
százalékát szerezte meg, így 18 év után Tony Blair vezetésével
átvette a hatalmat a konzervatívoktól, akik a szavazatok 31
százalékát nyerték el. A 2001-es parlamenti választások alkalmával a
Munkáspárt ismételten fölényben maradt, de 2005-ben ugyan - a brit
politikatörténetben első ízben - harmadszor is gypztek, de az
alsóházban csökkenta többsége. Tony Blair benyújtotta lemondását. Utóda
a miniszterelnöki és pártelnöki székben addigi pénzügyminisztere,
Gordon Brown lett.
A 2010. május 6-i munkáspárti vereség után, mivel egyik párt sem
szerzett abszolút többséget, a konzervatívok a liberálisokkal léptek
koalícióra, május 11-én David Cameron személyében lett új, konzervatív
miniszterlnöke Nagy-Britanniának. Május 12-én megalakult Cameron
koalíciós kormánya.
Nagy-Britannia az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1945.10.24. - az Egyesült Nemzetek Szervezetek (ENSZ) tagállama
1949.04.04. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagja
1949.08.03. - az Európa Tanács (ET) tagja
1955.05.06. - a Nyugat-európai Unió (WEU) tagja
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1973.01.01. - az Európai Közösség, 1993.11.01-től Európai Unió (EU)
tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
(EBESZ) tagja
2008.06.18. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló
lisszaboni szerződést
|
|
|
|
|
|
|
|
|