|
|
NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:
Német Szövetségi Köztársaság (NSZK)
(német nyelven Bundesrepublik Deutschland)
FÖLDRAJZI HELYZET:
Közép-Európa nyugati részén található,
Franciaország, Luxemburg, Belgium, Hollandia, Dánia, Lengyelország,
a Cseh Köztársaság, Ausztria és Svájc, illetve északon az Északi- és
a Balti-tenger határolja.
TERÜLET:
357 021 négyzetkilométer (forrás 2007. EY)
NÉPESSÉG:
82 282 988 fő (2010.07. (forrás 2010.12.09. World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:
91,5 százalék német, 2,4 százalék török, 6,1 egyéb (dán,
fríz, szorb, délszláv) (forrás 2007. World Factbook)
VALLÁS:
A lakosság 34 százaléka evangélikus, 34 százaléka katolikus, 3,7
százaléka muzulmán, egyéb vagy nem hívő 28,3 százalék (forrás 2009.02.20.
World Factbook)
FŐVÁROS:
1990. október 3-a óta ismét Berlin, 3 395 200 lakos, (2007.
december 31.)(forrás 2010.EY)
HIVATALOS PÉNZNEM:
euró (= 100 eurocent) 2002. január 1. óta (a
német márkát váltotta fel)
Németország az Egyesült Államok és Japán után a világ
harmadik legfejlettebb országa. Ásványkincsekben gazdag, de jelentős
energia-behozatalra szorul. A gazdaság vezető ágazata az
exportorientált gépipar, kiemelt ágazat az elektronikai,
finommechanikai és optikai ipar, a világ élenjáró vegyipari
exportőre. Jelentős a mezőgazdasági termékek feldolgozása is.
Fejlett, belterjes, jórészt családi gazdaságokra épülő
mezőgazdasággal rendelkezik, az ország élelmiszer-szükségletének 90
százalékát fedezi a hazai termelés. A kelet-német gazdaság
modernizálására és integrálására a kormány egyik legnagyobb
feladata (a 2005-ig tartó szolidaritási paktum keretében évente
10,5 milliárd euróval támogatta a keleti tartományokat).
A 2008-2009-es válság a német gazdaságot is visszavetette, a II.
világháború óta legalacsonyabb GDP növekedést, 1 százalékot értek el
2008-ban, 2009-ben pedig 4,4 százalékos csökkenést. Az év második
felében a német gazdaságnak sikerült a kilábalnia a recesszióból,
2010-re várhatóan már növekedést tud kimutatni.
Bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése: -4,4 százalék (2009)
(forrás 2010.12.10. Eurostat)
Egy főre jutó GDP: 27 300 euró (2009) (forrás 2010.11.29.Eurostat)
Munkanélküliségi ráta: 7,8 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Inflációs ráta: 0,2 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Németország különféle germán törzsek államalakulataiból
jött létre, amelyeket Nagy Károly egyesített a VIII-IX. században.
962-ben I. Ottót német-római császárrá koronázták, s ezt követően
1806-ig a Német-római Császárság fennhatósága alá tartoztak a német
területek. A legtovább, közel négyszáz évig a Habsburgok viselték a
német-római császári címet. 1814-15-ben a bécsi kongresszuson hozták
létre a Német Szövetséget, amely 34 szuverén állam és 4 szabad város
szövetsége volt. A német egység forradalmi úton történő egyesítése
1848-49-ben elbukott, az egységes német állam megteremtésére csak
Poroszországnak az osztrákok és a franciák felett aratott győzelme
adott lehetőséget. A Német Császárságot 1871. január 18-án
kiáltották ki. Az I. világháborúban (1914-1918) elszenvedett német
vereség után II. Vilmos császár lemondott.
A versailles-i békeszerződésben Németország jelentős területeket
vesztett, és jóvátétel fizetésére kötelezték. Az 1919-ben létrejött
Weimari Köztársaságban a gazdasági világválság idején megerősödtek a
nemzeti szocialisták. 1933-ban vezetőjük, Adolf Hitler lett a
kancellár, aki felfüggesztette az alkotmányt és totalitárius
jobboldali diktatúrát vezetett be. 1935-től megkezdődött a nyílt
zsidóüldözés, ami a holokauszthoz vezetett. Hitler háborúra készülve
militarizálta a gazdaságot, megsértette az ország nemzetközi
szerződéseit. 1939. szeptember 1-jén kirobbantotta a II.
világháborút, ami hatalmas véráldozat után 1945. május 9-én
Németország vereségét hozta.
A háború után a szövetséges nagyhatalmak a megszállt és legyőzött
országot négy zónára osztották, ez lett az alapja Németország 1949-
ben bekövetkezett és 1990-ig tartott kettéosztásának. A nyugati
zónában 1949. május 23-án megalakult a Német Szövetségi Köztársaság,
a szovjet zónában pedig 1949. október 7-én a Német Demokratikus
Köztársaság. Miközben az NDK a szocialista tábor egyik legszilárdabb
tagja volt, az NSZK Európa legerősebb gazdasági hatalmává fejlődött.
1972-re az általános nemzetközi enyhülés és a szociáldemokrata
Brandt-kormány keleti politikája eredményeként megszületett a
Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi egyezmény és az NDK-NSZK
alapszerződés. Ettől kezdve a két német állam több gazdasági,
tudományos, kulturális együttműködési szerződést kötött, de a két
országot 1961 óta elválasztó berlini fal csak 1989 novemberében
omlott le. Ezzel tetőzött az a folyamat, aminek eredményeként
megbukott a keményvonalas kelet-német kommunista rendszer és
megszűnt az NDK.
1990. szeptember 12-én a négy nagyhatalom és a két német állam
Moszkvában aláírta a német újraegyesítést rendező szerződést, és
1990. október 3-án létrejött az egységes Németország.
Németország államformája szövetségi köztársaság,
amely 16 szövetségi államból (Bundesland) áll. Alkotmánya, az ún.
Alaptörvény (Grundgesetz) 1949. május 23-án lépett életbe,
1990. október 3. után az egységes Németország alkotmánya lett.
Államfő: Az állam élén a szövetségi elnök (Bundespra:sident) áll,
akit öt évre választ meg a Bundestag és a tartományi parlamentek
tagjaiból delegált Szövetségi Konvent (Bundesversammlung). A
legutóbbi, 2010. június 30-án megtartott elnökválasztást Christian
Wulff, a konzervatív-liberális kormánykoalíció jelöltje nyerte meg.
Christian Wulff 2010. július 2-án tette le a hivatali esküt,
majd 2012. február 17-én tisztségéről lemondott. Az államfői
feladatokat ideiglenesen Horst Seehofer, a Bundesrat elnöke
látja el. 2012. március 18-án a szövetségi közgyűlés Joachim Gauck
evangélikus lelkészt, egykori keletnémet polgárjogi harcost választotta
meg Németország új államfőjévé.
Törvényhozás: Az 1949. május 23-i, azóta többször módosított
alkotmány értelmében a német parlament kétkamarás. A Szövetségi
Gyűlés (Bundestag) az ország törvényhozó szerve, amely ellenőrzi a
kormány munkáját, közreműködik a köztársasági elnök
megválasztásában. A 69 tagú Szövetségi Tanács (Bundesrat) az összekötő
szerepét tölti be a szövetségi kormány és a 16 tartomány között.
A Bundestag tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással
választják meg négy évre. A képviselői helyek feléről közvetlen,
személyre szóló szavazással döntenek, a képviselők másik fele a
pártok tartományi listáinak alapján, a pártokra országosan jutó
szavazatok arányában kerül a parlamentbe. A Bundestag tagjainak
száma a választási rendszer sajátosságai miatt (töredékszavazatok)
változó.
A legutóbbi, 2009. szeptember 27-én megtartott parlamenti választásokon
a CDU/CSU 33,8 százalékkal 239 képviselői helyhez jutott a
Bundestagban, az SPD mandátumainak száma 146-ra csökkent, a
liberális FDP 14,6 százalékkal 93 mandátumot, a Baloldal 76
a Zöldek pártja pedig 68 képviselői helyhet szerzett.
(A megelőző, 2005. szeptember 18-i választásokon a CDU/CSU 226, az
SPD 222, az FDP 61 mandátumot szerzett.) (forrás 2009.09.28.k0021)
Kormány: A kormány élén a szövetségi kancellár áll. A kancellárt a
szövetségi elnök javaslata alapján az új Bundestag választja meg,
megválasztásához a parlamenti tagok szavazatainak többsége
szükséges. 2005. november 22-én Angela Merkelt, a CDU elnökét
kancellárrá választották (Merkel Gerhard Schrödert (SPD) váltotta fel
a kancellári székben). Merkel vezetésével nagykoalíciós kormány
alakult a CDU-CSU és az SPD részvételével.
A 2009. szeptember 27-i választások eredményeként a
CDU/CSU az FDP alakíthatott kormányt ugyancsak Angela Merkel vezetésével.
2009. szeptember 24-én aláírták a koalíciós megállapodást, az új
kormányban a A CDU 7, a CSU 3, az FDP 5 tárcát kapott.
(forrás 2009.10.14.K0034)
Németország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek a tagja:
1950.07.13. - az Európa Tanács (ET) tagja (NSZK)
1955.05.06. - a Nyugat-európai Unió (WEU) tagja
1955.05.05. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagja
1958.01.01. - az Európai Gazdasági Közösség, 1967.07.01-től Európai
Közösség, 1993.11.01-től Európai Unió (EU) tagja
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1973. - az Egyesült Nemzetek Szervezetek (ENSZ) tagállama (NSZK és
NDK külön)
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), (NDK és NSZK külön), 1995.01.01. az Európai Biztonsági és
Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja
2005.05.27. - ratifikálta az EU-alkotmányt
2008.05.23. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló
lisszaboni szerződést (a szerződés ratifikációs okmányát
az államfő nem írta alá, mert a dokumentum ellen az
alkotmánybíróságnál panaszt nyújtottak be)
2009.09.08. - a német parlament alsóháza, a Bundestag,
09.18-án pedig a felsőház, a Bundesrat is jóváhagyta azokat a
kiegészítő törvényeket, amelyek jelentősen bővítik a német
törvényhozás beleszólási jogát az európai uniós szintű
döntésekbe, és amelyeket a német alkotmánybíróság
június 30-án a lisszaboni szerződés elfogadásához szabott
(09.23-án a német szövetségi elnök aláírta a lisszaboni
szerződés kiegészítő törvényeit)
2009.09.25. - Horst Köhler elnök aláírta a lisszaboni
szerződés ratifikációs okmányát
|
|
|
|
|
|
|
|
|