2019. május 22. szerda
Európai Unió
NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:  Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) (német nyelven Bundesrepublik Deutschland)
FÖLDRAJZI HELYZET:  Közép-Európa nyugati részén található, Franciaország, Luxemburg, Belgium, Hollandia, Dánia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Ausztria és Svájc, illetve északon az Északi- és a Balti-tenger határolja.
TERÜLET:  357 021 négyzetkilométer (forrás 2007. EY)
NÉPESSÉG:  82,8 millió (forrás 20180116:MTI:K0040)
NÉPCSOPORTOK:  91,5 százalék német, 2,4 százalék török, 6,1 egyéb (dán, fríz, szorb, délszláv) (forrás 2007. World Factbook)
VALLÁS:  A lakosság 34 százaléka evangélikus, 34 százaléka katolikus, 3,7 százaléka muzulmán, egyéb vagy nem hívő 28,3 százalék (forrás 2009.02.20. World Factbook)
FŐVÁROS:  1990. október 3-a óta ismét Berlin, 3 395 200 lakos, (2007. december 31.)(forrás 2010.EY)
HIVATALOS NYELV:  német
HIVATALOS PÉNZNEM:  euró (= 100 eurocent) 2002. január 1. óta (a német márkát váltotta fel)
GAZDASÁG
Németország az Egyesült Államok és Japán után a világ harmadik legfejlettebb országa. Ásványkincsekben gazdag, de jelentős energia-behozatalra szorul. A gazdaság vezető ágazata az exportorientált gépipar, kiemelt ágazat az elektronikai, finommechanikai és optikai ipar, a világ élenjáró vegyipari exportőre. Jelentős a mezőgazdasági termékek feldolgozása is. Fejlett, belterjes, jórészt családi gazdaságokra épülő mezőgazdasággal rendelkezik, az ország élelmiszer-szükségletének 90 százalékát fedezi a hazai termelés. A kelet-német gazdaság modernizálására és integrálására a kormány egyik legnagyobb feladata (a 2005-ig tartó szolidaritási paktum keretében évente 10,5 milliárd euróval támogatta a keleti tartományokat) volt. A 2008-2009-es válság a német gazdaságot is visszavetette, a II. világháború óta legalacsonyabb GDP növekedést, 1 százalékot értek el 2008-ban, 2009-ben pedig 4,4 százalékos csökkenést, de az utolsó negyedére az ország már kilábalt a válságból. A folyamatos világgazdaságibizonytalanság, a német termékek hagyományos felvevő piacának számító periféria-országok gyengélkedése miatt a növekedés csökkent, de a német államadósság finanszírozási költsége rekord alacsony szinten áll, a költségvetés 2012-ben többlettel zárt. 2009 ősze óta történelmi mélypontra süllyedt a munkanélküliség és történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatottság. 2012-ben a bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése 0,7 százalék, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 39.700 dollár, a munkanélküliségi ráta 5,5 százalékos, az infláció 2,1 százalékos volt.
TÖRTÉNELEM
Németország különféle germán törzsek államalakulataiból jött létre, amelyeket Nagy Károly egyesített a VIII-IX. században. 962-ben I. Ottót német-római császárrá koronázták, s ezt követően 1806-ig a Német-római Császárság fennhatósága alá tartoztak a német területek. A legtovább, közel négyszáz évig a Habsburgok viselték a német-római császári címet. 1814-15-ben a bécsi kongresszuson hozták létre a Német Szövetséget, amely 34 szuverén állam és 4 szabad város szövetsége volt. A német egység forradalmi úton történő egyesítése 1848-49-ben elbukott, az egységes német állam megteremtésére csak Poroszországnak az osztrákok és a franciák felett aratott győzelme adott lehetőséget. A Német Császárságot 1871. január 18-án kiáltották ki. Az I. világháborúban (1914-1918) elszenvedett német vereség után II. Vilmos császár lemondott. A versailles-i békeszerződésben Németország jelentős területeket vesztett, és jóvátétel fizetésére kötelezték. Az 1919-ben létrejött Weimari Köztársaságban a gazdasági világválság idején megerősödtek a nemzeti szocialisták. 1933-ban vezetőjük, Adolf Hitler lett a kancellár, aki felfüggesztette az alkotmányt és totalitárius jobboldali diktatúrát vezetett be. 1935-től megkezdődött a nyílt zsidóüldözés, ami a holokauszthoz vezetett. Hitler háborúra készülve militarizálta a gazdaságot, megsértette az ország nemzetközi szerződéseit. 1939. szeptember 1-jén kirobbantotta a II. világháborút, ami hatalmas véráldozat után 1945. május 9-én Németország vereségét hozta. A háború után a szövetséges nagyhatalmak a megszállt és legyőzött országot négy zónára osztották, ez lett az alapja Németország 1949- ben bekövetkezett és 1990-ig tartott kettéosztásának. A nyugati zónában 1949. május 23-án megalakult a Német Szövetségi Köztársaság, a szovjet zónában pedig 1949. október 7-én a Német Demokratikus Köztársaság. Miközben az NDK a szocialista tábor egyik legszilárdabb tagja volt, az NSZK Európa legerősebb gazdasági hatalmává fejlődött. 1972-re az általános nemzetközi enyhülés és a szociáldemokrata Brandt-kormány keleti politikája eredményeként megszületett a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi egyezmény és az NDK-NSZK alapszerződés. Ettől kezdve a két német állam több gazdasági, tudományos, kulturális együttműködési szerződést kötött, de a két országot 1961 óta elválasztó berlini fal csak 1989 novemberében omlott le. Ezzel tetőzött az a folyamat, aminek eredményeként megbukott a keményvonalas kelet-német kommunista rendszer és megszűnt az NDK. 1990. szeptember 12-én a négy nagyhatalom és a két német állam Moszkvában aláírta a német újraegyesítést rendező szerződést, és 1990. október 3-án létrejött az egységes Németország.
ÁLLAMSZERVEZET
Németország államformája szövetségi köztársaság, amely 16 szövetségi államból (Bundesland) áll. Alkotmánya, az ún. Alaptörvény (Grundgesetz) 1949. május 23-án lépett életbe, 1990. október 3. után az egységes Németország alkotmánya lett.
Államfő: Az állam élén a szövetségi elnök (Bundespra:sident) áll, akit öt évre választ meg a Bundestag és a tartományi parlamentek tagjaiból delegált Szövetségi Konvent (Bundesversammlung). 2010. július 2-től Christian Wulff, a konzervatív-liberális kormánykoalíció jelöltje volt az elnök, aki nem töltötte ki a hivatalai idejét, 2012. február 17-én lemondott. 2012. március 18-án a szövetségi közgyűlés Joachim Gauck evangélikus lelkészt, egykori keletnémet polgárjogi harcost választotta meg államfőnek, aki március 23-tól töltötte be az elnöki hivatalt. Gauck nem jelöltette újra magát, 2017. február 12-én csaknem háromnegyedes többséggel választotta meg a Szövetségi Közgyűlés a szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeier volt külügyminisztert. Németország 12. szövetségi elnöke, március 22-én lépett hivatalba.
Törvényhozás: Az 1949. május 23-i, azóta többször módosított alkotmány értelmében a német parlament kétkamarás. A Szövetségi Gyűlés (Bundestag) az ország törvényhozó szerve, amely ellenőrzi a kormány munkáját, közreműködik a köztársasági elnök megválasztásában. A 69 tagú Szövetségi Tanács (Bundesrat) az összekötő szerepét tölti be a szövetségi kormány és a 16 tartomány között. A Bundestag tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre. A képviselői helyek feléről közvetlen, személyre szóló szavazással döntenek, a képviselők másik fele a pártok tartományi listáinak alapján, a pártokra országosan jutó szavazatok arányában kerül a parlamentbe. A Bundestag tagjainak száma a választási rendszer sajátosságai miatt (töredékszavazatok) változó. Legutóbb, 2017. szeptember 24-én tartottak szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokat, amelyen a CDU/CSU pártszövetség a szavazatok 32,9 százalékát szerezte meg. Az SPD 20,5 százalékkal végzett a második helyen, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) harmadikként 12,6 százalékkal jutott be a Bundestagba. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,7 százalékhoz, a Baloldal (Die Linke) a szavazatok 9,2 százalékát kapta, a Zöldeknek pedig 8,9 százalék jutott.
Kormány: A kormány élén a szövetségi kancellár áll. A kancellárt a szövetségi elnök javaslata alapján az új Bundestag választja meg, megválasztásához a parlamenti tagok szavazatainak többsége szükséges. 2005. november 22-én Angela Merkelt, a CDU elnökét kancellárrá választották (Merkel Gerhard Schrödert (SPD) váltotta fel a kancellári székben). Merkel vezetésével nagykoalíciós kormány alakult a CDU-CSU és az SPD részvételével. A 2009. szeptember 27-i választások eredményeként a CDU/CSU az FDP alakíthatott kormányt ugyancsak Angela Merkel vezetésével. 2009. szeptember 24-én aláírták a koalíciós megállapodást, az új kormányban a CDU 7, a CSU 3, az FDP 5 tárcát kapott. 2013. december 17-én megalakult Angela Merkel kancellár harmadik kormánya. A Német Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nagykoalíciós kormányában a kancellár mellett 15 miniszter dolgozott, a CDU 6, a bajor testvérpárt CSU 3, az SPD pedig 6 miniszterrel képviseltette magát a nagykoalíciós kormányban. 2018. március 14-én negyedik alkalommal választotta meg kancellárnak Angela Merkelt a Bundestag. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) (6), a Kereszténydemokrata Unió (CDU)(6) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) (3) képviselője által alkotott koalíciónak 15 minisztere van.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Németország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek a tagja:
1950.07.13. - az Európa Tanács (ET) tagja (NSZK)
1955.05.05. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagja
1958.01.01. - az Európai Gazdasági Közösség, 1967.07.01-től Európai
Közösség, 1993.11.01-től Európai Unió (EU) tagja
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1973. - az Egyesült Nemzetek Szervezetek (ENSZ) tagállama (NSZK és
NDK külön)
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), (NDK és NSZK külön), 1995.01.01. az Európai Biztonsági és
Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja
2005.05.27. - ratifikálta az EU-alkotmányt
2008.05.23. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést (a szerződés ratifikációs okmányát az államfő nem írta alá, mert a dokumentum ellen az alkotmánybíróságnál panaszt nyújtottak be)
2009.09.08. - a német parlament alsóháza, a Bundestag,
09.18-án pedig a felsőház, a Bundesrat is jóváhagyta azokat a kiegészítő törvényeket, amelyek jelentősen bővítik a német törvényhozás beleszólási jogát az európai uniós szintű döntésekbe, és amelyeket a német alkotmánybíróság június 30-án a lisszaboni szerződés elfogadásához szabott
(09.23-án a német szövetségi elnök aláírta a lisszaboni szerződés kiegészítő törvényeit)
2009.09.25. - Horst Köhler elnök aláírta a lisszaboni szerződés ratifikációs okmányát
Országok szerint