|
|
SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:
Szlovák Köztársaság (szlovák nyelven Slovenská
Republika)
FÖLDRAJZI HELYZET:
A Közép-Európában elhelyezkedő országot északon
Lengyelország, keleten Ukrajna, délen Magyarország, nyugaton
Csehország és Ausztria határolja.
TERÜLET:
49 033 négyzetkilométer (forrás 2010.EY)
NÉPESSÉG:
5 470 306 fő (2010-es becslés) (forrás 2010.12.09.
World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:
szlovák 85,8 százalék, magyar 9,7 százalék, roma
1,7 százalék, ruszin és ukrán 1,0 százalék,
egyéb (német, orosz, lengyel, cseh stb.) 1,8 százalék
(forrás 2010.12.09. World Factbook)
VALLÁS:
római katolikus 68,9 százalék, evangélikus 10,8 százalék, görög
katolikus 4,1 százalék, egyéb 13 százalék,
felekezeten kívüli 3,2 százalék (forrás 2010.12.09.World Factbook)
FŐVÁROS:
Pozsony (Bratislava), 428.000 lakos (2009-es becslés)
(forrás 2010.EY)
HIVATALOS PÉNZNEM:
euró (=100 eurocent) (2009.01.01-jétől)
szlovák korona (=100 halier) (2008. december 31-ig)
Az 1993 óta önálló Szlovákia gazdasága a Csehországtól
való különválás után, különösen 1998-ban nagy zuhanást élt át.
Abban az évben a folyó fizetési mérleg hiánya elérte a bruttó
nemzeti termék 11 százalékát, az ország teljes külső adóssága pedig
a GDP 62 százalékát. Az 1998 őszén hivatalba lépett új kormány komoly
gazdasági reformokat indított el a korábbi tervgazdaság modern
piacgazdasággá alakítására. Ezek hatására 2000-ben rekord nagyságú
(1,5 milliárd dollár értékű) külföldi tőke áramlott az országba, s ez a
tendencia folytatódott a következő években is. 2001-2003-ban nagy léptékű
volt a szerkezeti átalakítás, a privatizáció, a bankszektor szinte
teljesen külföldi kézbe került.
A makrogazdaság stabilizálódott, a gazdaság növekedett az általános
európai visszaesés közepette, bővült az export és lépéseket tettek
a korrupció visszaszorítására. A munkanélküliség viszont magas,
erős kihívást jelent az állami költségvetés és a folyó fizetésimérleg
hiányának lefaragása, az egészségbiztosítási rendszer korszerűsítése.
A gazdasági válság hatásai Szlovákiát is elérték, a bruttó hazai termék
jelentősen csökkent.
Főbb mutatók:
Bruttó hazai termék (GDP) növekedése: -4,7 százalék (2009)
(forrás 2010.12.09.World Factbook)
Egy főre jutó GDP: 16 700 euró (2009) vásárlóerő paritáson számolva
(forrás 2010.12.09. World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 12,1 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Inflációs ráta: 0,9 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
A szlávok első törzsei az V-VI. században jelentek meg
a Nyugati Kárpátokban, a VII. században pedig létrejött az első
szláv államalakulat. A IX-X. században virágzott Nagy Morva
Birodalom keleti határa a Garam vidékéig ért. A honfoglaló magyarok
fokozatosan terjeszkedtek a Duna és a Kárpátok közötti területen.
896-tól egészen 1918-ig a Kárpátok északi térsége Magyarország
történelméhez kapcsolódott, 1000-től a magyar állam kötelékébe
tartozott, de nyelvi és kulturális szálak fűzték Csehországhoz. Az
I. világháború végén, az Osztrák-Magyar Monarchia romjain 1918.
október 28-án Prágában kikiáltották a független Cseh Köztársaságot,
két nap múlva Túrócszentmártonban a Szlovák Nemzeti Tanács kimondta
a csatlakozást, ezzel megszületett Csehszlovákia. A II. világháború
alatt, 1939-ben kikiáltott Tiso-féle rövid életű független szlovák
állam 1945 után újra Csehszlovákia része lett.
A kommunizmus évtizedeiben, az 1968-as "prágai tavasz" leverése
után a szocialista szövetségi tagköztársaság státusát nyerte el. Az
1989-es "bársonyos forradalommal", illetve a kelet-európai
kommunista rendszerek bukásával Csehszlovákiában is elindult a
rendszerváltó politikai átalakulás, ami az ország kettéválásához
vezetett.
1993. január 1. óta Szlovákia ténylegesen független, önálló állam.
A Szlovák Köztársaság 1992. szeptember 2-án
elfogadott alkotmánya értelmében szuverén, demokratikus jogállam.
Államfő: Az állam élén a köztársasági elnök áll, akit 1999-től
közvetlenül, titkos szavazással választanak meg öt évre. A
különválás után Szlovákia első elnöke Michal Kovác volt, 1999-ben
Rudolf Schuster nyerte meg az első közvetlen elnökválasztást.
A 2004. áprilisi elnökválasztáson Ivan Gasparovic, a Mozgalom a
Demokráciáért (HZD) jelöltje aratott győzelmet, és 2004. június 15-én
vette át a hivatalt Rudolf Schustertől. (Mindkettőjük vetélytársa
Vladimír Meciar volt.) Az elnök ad kormányalakítási megbízást a
koalícióképesség alapján, kinevezi a kormányfőt és a minisztereket,
ő a fegyveres erők főparancsnoka.
Törvényhozás: A törvényhozó hatalmat az egykamarás Nemzeti Tanács
gyakorolja, melynek 150 képviselőjét arányos képviselet alapján
négy évre választják.
2012.03.10. Előrehozott parlamenti választást tartottak, amelyen az
Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) 83 mandátumot, a Kereszténydemokrata
Mozgalom 16 mandátumot, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek
(OLaNO) 16 mandátumot, a magyarságot képviselő Most-Híd 13 mandátumot,
a Szabadság és Szolidaritás (SAS) 11 mandátumot és a Szlovák
Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt ( SDKÚ-DS) 11 mandátumot
szerzett.
Kormány: 2012. április 4-én hivatalba lépett Robert Fico
második kormánya. A 12 tagú új kabinetben 9 posztra pártjelöltet
(Smer-SD) állított a miniszterelnök, három miniszteri posztot
viszont nem párttaggal töltött be.
(elődje Iveta Radicová 2010.07.09-től volt tisztségben)
Szlovákia az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1992.12.21-2004.04.30. - a Közép-európai Szabadkereskedelmi
Megállapodás (CEFTA) tagja
1993.01.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01-től az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
1993.01.19. - az ENSZ tagállama
1993.03.23-2004.05.01. - a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) tagállama
1993.06.30. - az Európa Tanács (ET) tagja (1991.02.21-től
Csehszlovákia tagjaként)
1994.05.01-2004.05.01. - a Nyugat-európai Unió (WEU) társult partnere
2000.12.14. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
2004.03.29. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO)
tagállama
2004.05.01. - az Európai Unió (EU) tagállama
2005.05.11. - ratifikálta az EU-alkotmányt
2008.04.10. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni
szerződést
|
|
|
|
|
|
|
|
|