|
|
LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG - országismertető
HIVATALOS ELNEVEZÉS:
Luxemburgi Nagyhercegség (luxemburgi
nyelven Grousherzogdem Lezebuurg)
FÖLDRAJZI HELYZET:
Luxemburg a világ hatodik legkisebb állama. A
tengertől elzárt miniállam nyugaton és északon Belgiummal, keleten
Németországgal, délen Franciaországgal határos.
TERÜLET:
2586 négyzetkilométer. (forrás 2010 EY)
NÉPESSÉG:
493 500 fő (2009.01.01.) (forrás 2010 EY)
NÉPCSOPORTOK:
nagy százalékban luxemburgi, valamint portugál, olasz,
szláv (montenegrói, koszovói, albán). (forrás 2009.02.17.World Factbook)
VALLÁS:
Római katolikus 87 százalék, 13 százalék a protestánsok, zsidók,
muzulmánok száma.
FŐVÁROS:
Luxembourg, 88 600 lakos (2009) (forrás 2010.EY)
HIVATALOS NYELV:
1985 óta a letzeburgish (luxemburgi), emellett a
közigazgatásban jobbára a francia, a gazdasági életben és a
sajtóban a német használatos.
HIVATALOS PÉNZNEM:
euró (=100 eurocent), 2002. január 1. óta.
Luxemburg ugyan az EU legkisebb tagja, de toronymagasan
első minden gazdasági mutatót tekintve. A stabil gazdaságban
elenyésző szerepe van a mezőgazdaságnak, amely a kis családi
gazdaságokra épül. Az ipar számtalan termék előállításával
foglalkozik: vas, műanyag, kemikáliák. A szolgáltatások, elsősorban
a bankszektor igen fejlett, sok vállalkozást jegyeznek itt be a
kedvező adótörvények és a szigorúan vett banktitok miatt. A
munkaerő egyharmadát vendégmunkások, illetve a határ túlsó
oldaláról érkező munkavállalók adják.
A bruttó hazai termék (GDP) növekedése: 4 százalék (2008)
(forrás 2009. World Factbook)
Az egy főre eső GDP: 66 300 euró (2007)
(forrás 2009.02.17.World Factbook)
Munkanélküliségi ráta: 5,2 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Inflációs ráta: 0 százalék (2009) (forrás 2010. Eurostat)
Lucilinburhuc (germánul "kis vár") története 963-ban
kezdődött, amikor Siegfried gróf a mai Luxembourg város helyén
várat épített. Utódai, a Luxemburg-dinasztia tagjai Csehországban,
Magyarországon és a Német-Római Birodalomban is uralkodtak.
Luxembourg várát, "Észak Gibraltárját" fénykorában háromszoros fal,
24 bástya védte, ezeket 23 kilométernyi kazamata kötötte össze.
Ezeréves története során a várat húsz alkalommal ostromolta
ellenség, birtokolták burgundok, spanyolok, franciák, osztrákok.
Luxemburgot 1815-ben a bécsi kongresszus emelte nagyhercegség
rangjára. Perszonálunió keretében Németalföldhöz csatolták, majd az
1867-es londoni egyezségben független, semleges nagyhercegségnek
nyilvánították. A perszonálunió Hollandiával 1890-ben ért véget,
azóta a trón a nassaui hercegi család elsőszülöttei között férfi-,
illetve 1907 óta női ágon is öröklődik. Luxemburgot - semlegessége
ellenére - mindkét világháborúban megszállták a németek. Az ország
1948-ban adta fel semlegességét, s egy évvel később csatlakozott a
NATO-hoz. Alapító tagja az Európai Uniónak, Hollandiával és
Belgiummal szoros gazdasági szálak kötik össze (Benelux-államok). A
jelenlegi uralkodó, Henrik nagyherceg 2000 októberében lépett
trónra.
Luxemburg alkotmányos monarchia, a világ egyetlen
szuverén nagyhercegsége. Az 1868. október 17-én hozott alkotmányt
1919-ben módosították, eszerint az uralkodói hatalom a nemzeté, a
titkos egyezmények megszűnnek, és a képviselőválasztás öt évre az
általános és kötelező választójog alapján, listás választás útján
történik.
Államfő: Az uralkodó, a nagyherceg nevezi ki a miniszterelnök
javaslatára a minisztereket, törvényhozási ügyekben eljárhat, és
korlátozott törvényhozói hatalommal is rendelkezik. Henrik
nagyherceg 2000. október 7-én lépett trónra, miután apja, az 1964.
november 12. óta uralkodó János nagyherceg lemondott a trónról.
A helytartó Vilmos trónörökös.
Törvényhozás: Az egykamarás törvényhozó szerv, a Képviselőház
(Chambre des Députes) 60 tagját öt évre választják négy
választókerületben. 1998 óta létezik a korlátozott törvényhozó
jogokkal felruházott Államtanács (Conseil d'Etat), amelynek 21
tagját életük végéig nevezi ki az uralkodó. A legutóbbi
választásokat 2004. június 13-án tartották, ezen a
Keresztényszocialista Párt 24, a Luxemburgi Demokrata Párt 10, a
Luxemburgi Szocialista Munkáspárt 14, az Akcióbizottság a
Demokráciáért és az Igazságért 5, a Zöld Alternatíva 7 mandátumot
szerzett.
Kormány: A 2009 júniusában tartott választások után a
Keresztényszocialista Párt és a Luxemburgi Demokrata Párt
alakított kormányt, amelynek élén az 1995 óta hivatalban
lévő keresztényszocialista Jean-Claude Juncker áll.
Luxemburg az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1945.10.24. - az ENSZ tagállama
1949.04.04. - a NATO tagja
1949.08.03. - az Európa Tanács (ET) tagja
1955.05.06. - a Nyugat-európai Unió (WEU) tagja
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagja
1958.01.01. - az Európai Gazdasági Közösség, 1967.07.01-től Európai
Közösség, 1993.11.01-től Európai Unió (EU) tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
(EBEÉ), 1995.01.01-től az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet (EBESZ) tagja
2005.07.10. - népszavazáson igent mondtak az EU-alkotmányra
2008.05.29. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló
lisszaboni szerződést
|
|
|
|
|
|
|
|
|