2020. január 17. péntek
Európai Unió
ÉSZT KÖZTÁRSASÁG - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  A Balti-tenger keleti partján fekvő országot északon a Finn-öböl, keleten Oroszország, délen Lettország, nyugaton a Balti-tenger és a Rigai-öböl határolja.
TERÜLET:  45 228 négyzetkilométer
NÉPESSÉG:  1 300 000
NÉPCSOPORTOK:  észt 68,7 százalék, orosz 24,8 százalék, ukrán 1,7 százalék, fehérorosz 1 százalék, finn 0,6 százalék, egyéb - tatár, lett, litván, finn, lengyel stb. - 3,2 százalék
VALLÁS:  evangélikus 9,9 százalék, ortodox 16,2 százalék, egyéb keresztény 2,2 százalék, 70,8 százalék nem hívő vagy vallási hovatartozása ismeretlen, 0,9 százalék egyéb vallású
FŐVÁROS:  Tallinn
HIVATALOS NYELV:  észt , beszélnek még oroszul, ukránul, finnül
HIVATALOS PÉNZNEM:  euró ; észt korona
GAZDASÁG
Észtország 1993 óta a közép- és kelet-európai térség egyik legsikeresebb reformállama. Létrejött a modern piacgazdaság, a következetes és szigorú fiskális politika kiegyensúlyozott költségvetést és alacsony államadósságot eredményezett. A növekedés elsősorban az erős elektronikai és távközlési szektorból, valamint a Finnországgal, Svédországgal és Németországgal kialakított szoros kereskedelmi kapcsolatokból táplálkozik, az ország az informatikát tekinti kitörési pontnak. 2003 és 2007 között az éves növekedési ráta 8 százalék körül mozgott. A 2008 őszén kirobbant globális pénzügyi válság következtében a következő évben a GDP mintegy 14 százalékkal csökkent, ami a világon az egyik legnagyobb mértékű visszaesés volt. 2010-től a növekvő, főleg a skandináv országokba irányuló export lehetővé tette a kilábalást, s Észtország 2011. január 1-jén tagja lett az euróövezetnek. Bruttó hazai termék
Egy főre jutó GDP: 28 600 dollár vásárlóerő paritáson számolva
Munkanélküliségi ráta: 6,2 százalék
Inflációs ráta: 0,1 százalék
TÖRTÉNELEM
Észtország népessége az i.e. III. évezredben benyomuló balti törzsek és az őslakos finnugor törzsek keveredéséből alakult ki. Az i.sz. I. évezred végén a törzsi csoportosulást felváltotta a területi egységesülés, de az önálló állammá alakulás folyamatát félbeszakította a német keresztes lovagok és a velük szövetséges dán hadak támadása a 13. század elején. Amikor 1346-ban IV. Valdemar dán király eladta hódítását a németeknek, az egész észtek lakta terület - Livónia részeként - a keresztesek fennhatósága alá került, és a következő századokban is német, orosz, dán, lengyel és svéd hatalmi vetélkedés martaléka volt. A XVII. században svéd uralom alá került, majd az 1700-1721-es északi háború nyomán Oroszország ragadta el, s ettől kezdve a cári adminisztráció, valamint a német nemesség kettős elnyomását nyögte a helybéli lakosság. 1917 októbere után alig négy hónapig tartott a szovjethatalom. 1918 februárjában a németek szállták meg a területet, s a bolsevikok vereségét felhasználva a polgári erők Konstantin Päts vezetésével 1918. február 24-én kikiáltották a független észt demokratikus köztársaságot. Az önállóságot a németeket felváltó antant is támogatta, s ezzel - az 1918. végi rövid életű Észt Munkakommuna bukása után - a moszkvai kormányzat is kénytelen volt megbékélni: 1920. február 2-án Szovjet-Oroszország Tartuban békét kötött Tallinnal. A Molotov-Ribbentrop paktum révén a Szovjetunió 1940 júniusában ismét megszállta a balti államot, amely a teljes függetlenséget csak 1991-ben, a Gorbacsov-ellenes moszkvai puccs bukása után nyerte vissza. Az 1991. augusztus 20-án közzétett függetlenségi nyilatkozatot a szovjet vezetés szeptember 6-án elfogadta. Tallinn mereven elzárkózott attól, hogy belépjen a szovjet utódállamok tömörülésébe, az 1991 decemberében megalakult Független Államok Közösségébe. Az ország 2004 óta tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak.
ÁLLAMSZERVEZET
Az 1992. június 28-án elfogadott, legutóbb 2015-ben módosított alkotmány értelmében Észtország parlamenti köztársaság.
Államfő: Az állam élén a parlament által kétharmados többséggel, öt évre választott, egyszer újraválasztható köztársasági elnök áll. A tisztséget 2016. október 10. óta Kersti Kaljulaid tölti be, akit öt sikertelen választási fordulót követően választott meg a parlament köztársasági elnökké. Személyében először lett a balti országnak női államfője. (Elődje 2006-2016 között Toomas Hendrik Ilves volt.)
Törvényhozás: A legfőbb törvényhozó szerv az egykamarás parlament , amelynek 101 tagját négy évre választják arányos képviseleti rendszer alapján szabad, általános, egyenlő választásokon, titkos szavazással. A 2019. március 3-án megtartott parlamenti választásokon az Észt Reformpárt a voksok 28,9 százalékát szerezte meg, az Észt Centrumpárt a második helyen végzett 23,1 százalékkal, az Észt Konzervatív Néppárt 17,8 százalékos eredményt ért el.
Kormány: 2019. április 29-én megalakult Jüri Ratas 2. kormánya.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Észtország az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1991.09.17. - az Egyesült Nemzetek Szervezete tagállama
1991.10.15. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tagja, 1995.01.01-től az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet tagja
1993.05.13. - az Európa Tanács tagja
1998.02.01-2004.04.30. az Európai Unió társult tagja
2004.03.29. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagállama
2004.05.01. - az Európai Unió teljes jogú tagja
2006.05.08. - ratifikálta az EU-alkotmányt
2008.06.11. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
***)
Országok szerint