A litván államot Mindaugas nagyfejedelem szervezte
meg a 13. században. A fehérorosz és ukrán területeket is meghódító
középkori Litván Nagyfejedelemség 1386-ban lépett perszonálunióra
Lengyelországgal, és sokáig európai nagyhatalomnak számított. A
lengyel-litván nemzetközösség 1795. évi harmadik, az önálló államiságot
megszüntető felosztásakor a litván területek nagyobb része, 1815-ben
pedig egésze orosz uralom alá került. Litvánia az Orosz Birodalom
szétesése után, 1918. február 16-án nyerte el ismét függetlenségét,
de az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum nyomán 1940. június 15-én
szovjet csapatok szállták meg, és a Szovjetunió része lett.
Litvánia a szovjet tagköztársaságok közül a nyolcvanas évek végén elsőként,
1990. március 11-én kiáltotta ki függetlenségét, a Szovjetunióból való
tényleges
kiválására azonban csak a Mihail Gorbacsov-ellenes 1991. augusztusi moszkvai
puccsot követően kerülhetett sor.