A cseh államalapításra a legendák szerint a 9. században,
I. Vencel uralkodása alatt került sor. A Cseh Királyság 1002-től a
Német-Római Birodalom része volt, a 13. század végén, II. Ottokár alatt
a Habsburgokkal versengett Közép-Európa vezetéséért, Prága
IV. (Luxemburgi) Károly alatt élte első fénykorát. A 15. század elején a
huszita háborúk dúlták, huszita volt a cseh Podjebrád György király is.
A Habsburgok 1526-ban szerezték meg a cseh koronát. 1618-ban a
protestáns cseh rendek lázadásával kezdődött a harmincéves háború,
de a felkelés 1620-ban a fehérhegyi csatában elbukott, Csehország és
Morvaország a Habsburg Birodalom örökös tartománya lett.
Az első világháborúban széthullott Osztrák-Magyar Monarchia romjain
1918. október 28-án jött létre a csehek és szlovákok közös állama.
A Csehszlovák Köztársaság 1939-ben szétesett, a cseh és morva
területeken a megszálló németek protektorátust hoztak létre. Az 1945-ben
újjászülető Csehszlovákiában 1948-ban a kommunisták kerültek hatalomra,
az ország a szovjet tömb része lett. 1968-ban az "emberarcú szocializmus"
megteremtésére tett kísérletnek, a "prágai tavasznak" a Varsói Szerződés
intervenciója vetett véget, az ezt követő "normalizáció" a diktatúra
visszatérését hozta magával. Az 1989. novemberi "bársonyos forradalom"
megbuktatta a kommunista rendszert. A demokratikus Cseh és Szlovák
Szövetségi Köztársaságot rövid idő alatt szétfeszítették a csehek és
szlovákok ellentétei, 1993. január 1-jétől Csehország és Szlovákia különvált.