Európai Unió

▪		Szervezetek

▪		Országok

▪		Életrajzok

▪		Események

▪		Grafikák

Keresés

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG - országismertető

FÖLDRAJZI HELYZET: A Közép-Európában található Német Szövetségi Köztársaságot nyugatról Franciaország, Luxemburg, Belgium, Hollandia, délen Ausztria és Svájc, keleten Lengyelország és Csehország, északon Dánia, illetve az Északi- és a Balti-tenger határolja.

TERÜLET: 357 022 négyzetkilométer

NÉPESSÉG: 83,16 millió fő (2019)

FŐVÁROS: Berlin

HIVATALOS PÉNZNEM: euró (2002. január 1. óta)

EURÓPAI UNIÓS TAGSÁG: az EU alapító tagállama (1958)

TÖRTÉNELEM

A német területek 962-től 1806-ig a Német-római Birodalom fennhatósága alá tartoztak, a gyakorlatban ez több száz önálló állam laza szövetsége volt. Az egységes Németország megteremtésére porosz vezetéssel került sor, a Német Császárságot 1871-ben kiáltották ki. Az első világháborúban elszenvedett vereség következtében Németország jelentős területeket vesztett, s létrejött a demokratikus Weimari Köztársaság. 1933-ban a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezetője, Adolf Hitler lett a kancellár, aki totalitárius jobboldali diktatúrát vezetett be. Az általa 1939-ben kirobbantott második világháború 1945-ben a Harmadik Birodalom totális vereségével zárult. Németországot a győztes szövetséges nagyhatalmak négy zónára osztották, a nyugati zónában 1949. május 23-án megalakult a Német Szövetségi Köztársaság, a szovjet zónában 1949. október 7-én a Német Demokratikus Köztársaság. Az 1961 óta álló berlini fal 1989 novemberében omlott le, 1990. szeptember 12-én a négy nagyhatalom és a két német állam Moszkvában aláírta a német újraegyesítést rendező szerződést, 1990. október 3-án létrejött az egységes Németország.

ÁLLAMSZERVEZET

Németország szövetségi köztársaság, amely 16 szövetségi államból (Bundesland) áll. Alkotmánya az 1949. május 23-án életbe lépett, azóta többször, legutóbb 2017-ben módosított úgynevezett Alaptörvény. Az állam élén a szövetségi elnök áll, akit öt évre választ meg a Bundestag és a tartományi parlamentek tagjaiból delegált Szövetségi Konvent. A törvényhozó szerv a kétkamarás parlament. A felsőház a 69 tagú Szövetségi Tanács (Bundesrat), amelynek tagjait a szövetségi államok delegálják. Az alsóház, a Szövetségi Gyűlés (Bundestag) tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre, a képviselők mintegy fele közvetlenül, másik fele a pártokra országosan jutó szavazatok arányában listáról kerül a parlamentbe. Az alapesetben 598 tagú Bundestag képviselőinek száma a választási rendszer sajátosságai miatt változó, az úgynevezett kiegyenlítő mandátumok révén a törvényhozás létszáma a 2017-es választást követően 709-re nőtt. ***)

KORMÁNYLISTA

TÉRKÉP

Országok szerint