A magyar törzsek 895 táján érkeztek Árpád fejedelem
vezetésével keletről a Kárpát-medencébe. Az államalapítás és a kereszténység
felvétele az 1000-ben megkoronázott Szent István nevéhez fűződik. Az 1241-es
tatárdúlás után az országot IV. Béla király építette újjá. Az Árpád-ház
1301-es
kihalása után az Anjouk kerültek trónra, Károly Róbert, majd Nagy Lajos erős
országot hozott létre. A vegyesházi királyok alatt meggyengült a központi
hatalom, amely csak Hunyadi Mátyás (1458-1490) alatt erősödött meg újra,
ekkor élte egyik fénykorát a középkori magyar állam. Halála után, a Jagellók
alatt ismét feudális anarchia alakult ki, s az 1456-ban Nándorfehérvárnál
megállított törökök 1526-ban a mohácsi csatában döntő vereséget mértek
a magyar seregekre. A török 1541-ben elfoglalta Budát, az ország három
részre szakadt, az erdélyi fejedelmek a törökök és Habsburgok között
egyensúlyozva őrizték a nemzet viszonylagos függetlenségét. A törököt a
17. század végén sikerült kiűzni, ezután az országot a Habsburgok
birodalmukba olvasztották.
Az 1605-06-os Bocskai-, az 1703-11-es Rákóczi-, majd az 1848-49-es
szabadságharc jelezték a nemzet elégedetlenségét. Az utóbbit követő
kemény elnyomás után 1867-ben megtörtént a kiegyezés, amely révén
Magyarország az európai hatalomnak számító Osztrák-Magyar Monarchián
belül viszonylagos önállósághoz jutott. A gazdaság és kultúra felívelésének
időszaka az első világháborúig tartott, melynek elvesztése után, 1918-ban
a Habsburg Birodalom szétesett. Az 1920-as trianoni békében megcsonkított
Magyarország területének kétharmada, a magyar lakosság egyharmada
az utódállamokhoz került.
Az ezt követő évtizedek Horthy Miklós kormányzósága alatt a revízió jegyében
teltek, melynek reményében a vezetés a hitleri Németországhoz közeledett.
Berlin támogatásával sikerült is magyarlakta területeket visszaszerezni, de
ennek ára a második világháborúba való belépés, majd a német megszállás
lett. Magyarország háborús vesztesége csaknem egymillió emberélet, a
nemzeti vagyon 40 százaléka.
A németeket kiverő Szovjetunió több mint negyven évig megszállási övezetében
tartotta az országot, a sztálinista diktatúra ellen 1956-ban forradalom tört
ki.
A véres megtorlás után a helyzet enyhült és konszolidálódott, a Kádár János
fémjelezte "puha diktatúra" fenntartotta az állampárt egyeduralmát, de
erőfeszítéseket tett az életszínvonal javítására, amit azonban részben csak
külföldi hitelekből tudott fedezni.
Az országot végletesen eladósító, fenntarthatatlan államszocializmus a
Szovjetunió meggyengülése, a kelet-európai rendszerek összeomlása idején
békés úton szűnt meg. 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot.
A rendszerváltás eredményeként az 1990. évi szabad választások után független,
demokratikus jogállam jött létre.