2020. január 17. péntek
Európai Unió
BELGA KIRÁLYSÁG - országismertető
FÖLDRAJZI HELYZET:  Belgium Nyugat-Európában fekszik az Északi- tenger partján, szárazföldi határai: nyugaton Franciaország, délkeleten Luxemburg, keleten Németország és Hollandia.
TERÜLET:  30 528 négyzetkilométer (forrás 2019.05.20.The Word Factbook)
NÉPESSÉG:  11 570 762 fő (forrás 2019.05206.The World Factbook)
NÉPCSOPORTOK:  75 százaléka belga , 4,1 százaléka olasz, 3,7 százaléka marokkói, 2,4 százaléka francia, 2-2 százalék török és német, 12,8 százalék egyéb nemzetiségű.
VALLÁS:  50 százalék katolikus, a másik fele - egyebek közt a protestáns, muszlim, zsidó, buddhista - vallás követője. (forrás 2019.05.20. The World Factbook)
FŐVÁROS:  Brüsszel 2 050 000 lakos, (forrás 2019.05.20.The World Factbook)
HIVATALOS NYELV:  flamand és francia, regionálisan a német
HIVATALOS PÉNZNEM:  euró 2002. január 1. óta (a belga frankot váltotta fel)
GAZDASÁG
A legfejlettebb államok közé tartozik, míg az ipari forradalom idején a szénbányászatnak köszönhetően Vallónia volt fejlettebb, most az ipar jelentős része a flamand országrészben koncentrálódik. Az ország nyersanyagokból behozatalra szorul, jelentős az export, így érzékenyen érintik a világpiaci változások. A kikötők, csatornák, vasutak és utak kitűnő közlekedési infrastruktúráját fejlesztették ki, hogy integrálja iparát minden szomszédjával. A külkereskedelem kétharmada az EU-tagállamokkal bonyolódik, legtöbbet Németország közelségéből profitál. Bruttó hazai össztermék
Egy főre eső GDP: 46 600 dollár (forrás 2019.05.20. The World Factbook)
Munkanélküliség: 7,1 százalék
Infláció: 1 százalék
TÖRTÉNELEM
Julius Caesar i.e. 57-ben hódította meg Belgium mai területét, mely i.u. IV-V. században a frank királyság központi magva lett. A frank birodalom bukásakor önálló hercegségekre esett szét, melyeknek történelme összeolvadt Németalföld történelmével. 1516-1713-ig az ország a Spanyol Németalföld része lett, majd az 1714-es rastatti béke után a Habsburgokhoz került, akik 1794-ben a fleurusi vereséggel végképp elveszítették és Franciaországnak engedték át az országot. Az 1815-ös bécsi kongresszus egyesítette Belgiumot Hollandiával I. Vilmos jogara alatt, ez volt az Egyesült Németalföldi Királyság. 1830. november 18-án a belga Nemzeti Kongresszus kimondta az ország függetlenségét, amelyet 1830. november 20-án a londoni konferencia is elismert. 1831. június 4-én Lipót szász-koburgi herceget választották királlyá. 1884-ben II. Lipót uralkodása alatt Belgium 2380 ezer négyzetkilométer területet szerzett meg Közép-Afrikában. Az első világháborúban I. Albert uralkodása alatt a német csapatok megszállták az országot, a háborút lezáró versailles-i békeszerződésben határozták meg az ország jelenlegi határait. A II. világháború idején Belgium ismét német megszállás alá került, 1944- ben szabadították fel. 1944-ben Belgium Hollandiával és Luxemburggal elhatározta a Benelux- vámunió létrehozását, mely 1948. január 1-jén lépett életbe. 1949- ben Belgium alapító tagja volt az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének . 1951-ben trónra lépett I. Baldvin, miután apja III. Lipót lemondott a trónról fia javára, ugyanis 1940-ben ellenállás nélkül átengedte a német tankokat Belgium területén, ezért személyét sok kritika érte. 1960-ban az Eyskens-kormány függetlenséget ígért a kongói népnek, ezzel megszűnt Belga-Kongó. Belgiumban a nyelvi probléma szembeállítja a francia nyelvű vallonokat a flamandokkal, mindkét közösség magának igényli a vallon többségű, de flamand közegbe ágyazott Brüsszelt. 1993. július 31-én meghalt I. Baldvin. A királyi trón öccsére, Albert hercegre szállt, aki II. Albert néven uralkodott 2013. július 21-ig, amikor lemondott a trónról fia, Fülöp herceg javára. Ezen a napon Fülöp belga király letette a hivatalos esküt a parlament előtt.
ÁLLAMSZERVEZET
1831. évi alkotmány értelmében Belgium öröklődő, alkotmányos monarchia. Az 1970., 1980., 1988/89-es alkotmánymódosítás három kulturális közösséget ismer el (flamand, vallon és német nyelvű) és három régiót (Flandria, Vallónia és Brüsszel főváros), amelyeket Tanáccsal és végrehajtó szervekkel ruházott fel. Az 1993. évi alkotmánymódosítás kimondta, hogy "Belgium szövetségi állam, amely közösségekből áll és közigazgatásilag tíz tartományra oszlik, északon öt flamand, délen öt francia tartomány van (a flamand Brabant, a vallon Brabant, Anvers, Nyugat-Flandria, Kelet-Flandria, Hainau, Liege, Limbourg, Luxembourg, Namur), Brüsszel viszont kétnyelvű. Brüsszel bizonyos értelemben Nyugat-Európa fővárosa is, mivel székhelye az Európai Bizottságnak, az Európai Unió Tanácsának, a NATO Titkárságának és európai főparancsnokságának, helyet ad az Európai Parlament üléseinek.
Államfő: Az igen kevés alkotmányos jogkörrel rendelkező uralkodó a nemzet egységének szimbóluma, a trónon 2013 óta Fülöp ül.
Törvényhozás: A törvényhozó hatalom letéteményese a kétkamarás parlament. A képviselőház 150 tagját közvetlenül, a 60 felsőházi képviselőt viszont 2014-től nem közvetlenül választják, és megszűnt az a gyakorlat, hogy a király gyerekei nagykorúvá válásuk után hivatalból szenátorok lesznek. A 2013-ban elfogadott hatodik államreform értelmében 2014-től ötévente egyszerre választják meg a szövetségi, a regionális és az európai parlamenti képviselőket. Legutóbb 2014. május 25-én tartottak parlamenti választásokat, amelyen a flamand nacionalista Új Flamand Szövetség 34 helyet szerzett meg a 150 tagú képviselőházban. A szocialisták 25, a Kereszténydemokrata Flamand Párt 14, a flamand szocialisták 12, a Groen! 6, a vallon Humanista Demokratikus Centrum 9, a Munkáspárt 2, a Flamand Érdek 3, az Ecolo pedig 6 helyhez jutottak.
Kormány: 2008. december 28-án a belga király Herman Van Rompuyt, a képviselőház elnökét bízta meg az új kormány megalakításával, amely 2008. december 30-án letette az esküt. Az előző kabinet minisztereinek többsége megőrizte pozicióját. 2009. november 19-én Herman Van Rompuyt választották az Európai Tanács elnökévé, ezért lemondott kormányfői tisztségéről. November 25-én Yves Leterme-et nevezte ki II. Albert király miniszterelnöknek. 2010. április 22. Yves Leterme kormányfő hivatalosan benyújtotta a kormány lemondását II. Albert királynak, 26-án a király elfogadta. Az új kabinet megalakulásáig az eddigi kormány ügyvivőként a helyén maradt. 2011. május 16. A király Elio Di Rupót bízta meg kormányalakítással, de csak december 6-án tehette le az esküt a kabinet, miután az országban másfél éven át, a 2010. júniusi parlamenti választások óta nem sikerült összekovácsolni a flamand és vallon pártok működőképes szövetségi koalícióját. A 2014. májusi választások után Elio Di Rupo kormánya lemondott. 2014. október 11-én új kormány kezdte meg működését Charles Michel vezetésével. 2018. december 9-én a legnagyobb koalíciós partner, a jobboldali Új Flamand Szövetség nevű flamand nacionalista párt kilépett a kormánykoalícióból, 18-án Charles Michel kormányfő lemondott, miután kormánya kisebbségbe szorult. A következő választásig ügyvivő miniszterelnökként irányítja a kormányt.
NEMZETKÖZI SZERVEZETI TAGSÁG

Belgium az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:
1945.12.27. - az Egyesült Nemzetek Szervezete tagállama
1949.04.04. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagja
1949.08.08. - az Európa Tanács tagja
1958.01.01. - az Európai Gazdasági Közösség, 1967.07.01. Európai
Közösség, 1993.11.01. Európai Unió tagja
1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagja
1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
, 1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési
Szervezet tagja
2008.07.10. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést
***)
Országok szerint